1. szakasz: Tihany - Nagyvázsony, 23 km (papíron), 2018. július 30.
Idén kisebb fába (5 nap - 110 km) vágtuk a fejszénket a Nővérekkel: a magyar El Camino bencés kolostorokat összekötő ágát, a Camino Benedictust jártuk végig Pannonhalmáig. (A tavalyi Szent Jakab zarándoklatunk beszámolójának kezdő része itt megtekinthető.)
Miután feltöltekeztünk vízzel, elindultunk a tihanyi apátsági templomtól kezdődő útvonalon.
Tihany látnivalóiról - a teljesség igénye nélkül - külön bejegyzést készítettem.
Az egykori apátsági magtár (Németh László Művelődési Ház) mellett elhaladva, ...
... keskeny utcákon kanyarogva, rálátva a Kis-erdő-tetőre (204 m), ...
... a kagylós jelzést megtalálva ...
... hagytuk el a települést, ...
... mondhatnám stílusosan egy tövises lepényfa (Gleditsia triacanthos) mellett, amit sokan krisztustövisként ismernek, de az egy másik fásszárú.
A stílusnál maradva nem meglepő a levendula (Lavandula angustifolia) sem a Tihanyi-félszigeten, bár az is adventív növény.
Az apátsági templom erős ellenfényben.
A Belső-tó és ...
... az azt délről ölelő Kerek-hegy (201 m) és Hármas-hegy (181 m).
Az Akasztó-domb (198 m).
Tihany és levendula.
Még egy pillantás a Belső-tóra magánterület gondozott parkja fölül.
A Camino Benedictus útvonalának csak egy részét látták el ezidáig jelzésekkel, de kaptunk szöveges útleírást, volt Balaton és Bakony turistatérképünk, illetve GPS-be mentett útvonalunk.
Következő úti célunk az Őrtorony-kilátó az Apáti-hegyen.
Szép kilátás a Farkas-verem szőlősei közül a Csúcs-hegyre (232 m), a Nyereg-hegyre (223 m) és az Apáti-hegyre (216 m).
A félsziget legmagasabb pontja a Csúcs-hegyen van.
Az első kapaszkodós erőpróba 800 méteren, ...
... cserébe alakult a balatoni panoráma, ...
... amit csak fokozott a 2016-ban átadott, 16,5 m magas Őrtorony kilátó.
A Bázsai-öböl, háttérben Balatonudvari és Örvényes.
Aszófő, a Balaton-felvidék és a mögüle kikukucskáló Kab-hegy.
Az Aszófői-sarok és Balatonfüred.
A Külső-tó nádrengetege.
A Belső-tó és a Balaton vízszintje között 25 m a tengerszintbeli különbség előbbi javára.
Az Apáti-hegyről a sárga háromszögön ereszkedtünk le, ...
... (kagyló volt vagy lesz?) ...
... a nyaralókból álló Sajkod településrészre.
Itt élte utolsó alkotói korszakát Németh László író.
A Nyereg-hegy és a Csúcs-hegy látképe ...
... a Balaton szintjére érve.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó ...
... réteken vitt az ösvény.
Az aszófői Szent László római katolikus templom.
Az Apáti-, a Nyereg- és a Csúcs-hegy hármasa a Köves-földek felől.
Általában nem riadok vissza a kitérőtől, különösen, ha csak 200 m, ...
... illetve ilyen látnivaló és pihenőhely fogad.
A Kövesdi-templom a tihanyi apátsághoz tartozott, 1260-70 körül épülhetett román stílusban. A templom pusztulását a török okozta 1552-ben.
A bejárat felett a romanikára jellemző formák láthatóak: a lóherére emlékeztető ívsor maradványai, illetve egy körablak.
A nyugati homlokzat a bejárattal, illetve balra láthatók az egykori kegyúri karzat alatti boltívek.
Egyhajós, egyenes szentélyzáródású (gótikus, 15. sz.) templom.
Oltárkő, illetve balra az északi oldalon a szentély mellé épült sekrestye.
Valószínű, hogy a templomnak római elődje is volt, mert római oltárkövet találtak a szentély előtti térben.
Az Almás-forrás hűs vize is kapóra jött a felmelegedett tihanyi helyett.
Útban Aszófő felé, ...
... ami kimerült a vasútállomás nyújtotta szolgáltatás (mosdó) igénybevételében.
Ismét az Apáti-, a Nyereg- és a Csúcs-hegy hármasa.
A Balatoni Bringakörúton ballagva szegődött mellénk a Barna ló (Jenei Attila alkotása 2010-ből), ...
... és egy kutya.
Szépen kirajzolódott a Tihanyi-félsziget ...
... mielőtt beértünk Örvényesre. A címer vörös-ezüst sávozása a település Árpád-kori múltjára utal, a vörös görög kereszt Rheinland-Pfalz tartomány címermotívuma, ahonnan 1722-ben németek települtek a faluba, az arany malomkerék a településen már a 13. századtól működő malmokra emlékeztet.
A vízimalom feletti dombon, a temetőben áll a középkori falu 13. században épült román kori temploma (ma ravatalozó kápolna).
A vízimalomról már 1211-ben említést tesznek (falán az 1055-ös évszám szerepel). Felülcsapós, fából készült kerekét a Örvényesi-séd vize forgatja. Többször átépítették, jelenlegi formáját a 19. században nyerte el.
Az Örvényesi-séd felett épült ...
... 1800 körüli, késő barokk, boltíves kőhíd fülkéjében ...
... a molnárok által állított Nepomuki Szent János szobor látható.
Tűzoltókocsi a Malommúzeum környezetében.
A Helytörténeti gyűjtemény és galéria kialakítása Molnár András nevéhez fűződik egy 1891-ben épült házban, de a 2014-es árvíz kártétele óta használaton kívül áll.
Igazi felüdülést jelentett a Hősök parkja támfalából fakadó Pán-forrás vize. Díszkútját 2003-ban létesítették.
A Szent Imre római katolikus templom 1778-83 között épült késő barokk stílusban.
A templom előtt álló homokkőből faragott kereszten Szűz Mária alakja és az 1818-as évszám szerepel.
A templom körüli kegyeleti parkban emlékeznek meg a világháborúk helyi áldozatairól.
1783-ban épült népi építészeti sajátosságokat mutató lakóház műemléki védelem nélkül.
Magunk mögött hagytuk Örvényest ...
... és a Balatont.
Több lehetőség közül választhatunk, de a sorsunk nem kerülhetjük el, ...
... miszerint át kellett kelnünk a Balaton-felvidék dombsorán (Vasásó-hegy, Öreg-hegy).
Azért vissza-visszapillantottunk, ...
... végül búcsút vettünk a Balatontól.
A Várhegy oldalában, a Hűvös-völgyben áll a Balaton-felvidék legöregebb (életkorát 150-200 év körülire becsülik) bükkfája, tekintélyes, 433 cm-es kerülettel. Nincs túl jó állapotban, nem is örült a háborgatásnak, amit többszöri égzengéssel hozott a tudtunkra.
Igazi különlegesség 180 m tengerszint feletti magasságban bükköket találni.
Fenyegetően tornyosultak fölénk, ...
... de gond nélkül beértünk Vászolyba.
"Távol legyen tőlem másban dicsekednem, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjében" (1891).
A helyi védelem alatt álló Községháza épülete.
A címer ezüst sisakmotívuma Vazulra, a "V" Vászolyra és két patak (benne malomkerekek) összefolyására, a kacorkés és csoroszlya a szőlőművelésre, a kereszt az egykori birtokos tihanyi és veszprémi káptalanra utal.
A település neve valószínűleg Vazul, Árpád-házi herceg nevéből
származik, akinek ezen a vidéken lehettek birtokai. Vazul Szent István
király unokatestvére volt, az ő fia I. András király, a tihanyi apátság alapítója.
Idén kisebb fába (5 nap - 110 km) vágtuk a fejszénket a Nővérekkel: a magyar El Camino bencés kolostorokat összekötő ágát, a Camino Benedictust jártuk végig Pannonhalmáig. (A tavalyi Szent Jakab zarándoklatunk beszámolójának kezdő része itt megtekinthető.)
A 2000. év emlékére ültetett platán.
A templomhoz vezető út mentén az I. világháború áldozataira emlékeznek.
A Szent Jakab római katolikus templom 1803-ban épült klasszicista stílusban.
Falán világháborús ...
... emléktáblák.
Ismét egy kőkereszt (évszám nélkül) korpusszal ...
... és Mária-alakkal.
A Vászolyi-séden is több malom működött egykor, egyikük modellje.
Védelem alatt álló népi lakóház 1798-ból.
Itt már nem iható a Szent Jakab-forrás vize.
Itt annál inkább.
A mai forrásfő 2008-ban készült el Márffy István tervei alapján, Nász Antal és Grim Attila kivitelezésében. A kút a nevét a templom védőszentjéről kapta, ami nekünk vándoroknak is sokat jelent.
Gyönyörűen faragott pad a forrás mellett.
A forrás táplálta tó partján csodás környezetben tartottunk hosszabb pihenőt ebéddel egybekötve.
2014 óta működik a településen a Sajtmanufaktúra.
Visszapillantás a Szent Jakab-templomra, ...
... majd a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó ...
... Felső-erdőn vágtunk keresztül.
A piros jelzés már egészen Nagyvázsonyig mutatta az utat.
Vöröstó római katolikus templomának csodás hátteret nyújtott a Kab-hegy, amit másodjára láttunk a nap során.
A cél is feltűnt Nagyvázsony képében, s mivel esti sétámat oda terveztem, illetve a Nővérek útitárs szeretetével sem akartam visszaélni, ...
... le kellett mondanom a vöröstói Kálvária és a sokszög alaprajzú, klasszicista kápolna (19. sz. második fele) közelebbi megtekintéséről.
Még az első napnak sem volt vége, már a második programját (Kab-hegy, 599 m) szemlélhettük, ...
... persze Vöröstóra is fókuszáltunk.
Vörös homokkőből faragott kereszt 1920-ból.
A templom előtti kápolna 1917-ből.
A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templomot 1734-ben építették késő barokk stílusban, majd az 1826. évi átépítés során klasszicista stílusjegyeket kapott.
Előtte 1824-ből származó kőkereszt, ...
... és egy 1912-ben emelt Szentháromság-oszlop áll.
A Zichy-uradalomba az 1720-as években német családokat telepítettek, az ő építési sajátosságaikat viselik a házak, például utcafronton mindnek három ablaka van (Leitold Ferencz, 1914).
Holtzhauser Joesph háza 1850-ből.
A másik kápolna a Fő utcában.
A faluközpont kis parkjában eltöltött pihenő után ennél a keresztnél fordultunk Nagyvázsony irányába.
Az elmaradhatatlan visszatekintés a kicsiny Vöröstóra.
1941-ben állított német feliratú kereszt.
Negyedszerre is Kab-hegy.
Amíg a Nővérek a nagyvázsonyi római katolikus plébánián berendezték a szálláshelyet, ...
... levezetésképpen nyakamba vettem a települést, melynek látnivalóiról szintén külön bejegyzésben tájékozódhat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése