Kirándulás a
Révi-szorosban a Határtalanul! program keretében 2019. március
11-én.
A szurdokvölgy ...
... a Királyerdő nevű hegység északi peremén alakult
ki, ...
... ahol a Sebes-Körös áttöri ...
... a Királyerdő és a Réz-hegység között található
juraidőszaki mészkőtömböt.
A szoros kialakulásában legnagyobb szerepe a
Sebes-Körösnek van, ...
... amihez hozzájárultak a felszín alatti vizek is.
A folyó 5 km hosszan kanyarog ...
... jura mészkősziklák ...
... és kréta zátonymészkő-,
mészkő-, ...
... márga- és agyagpalarétegek között.
A mészkővidék gazdag karsztos formakincsekben: dolinák, ...
... sziklafalak, ...
... szurdokok, ...
... vízesések, ...
... barlangrendszerek teszik változatossá.
A Révi-szoros környékén található nagyszámú
barlang ...
... közül a legismertebb a Szelek-barlangja (nem a képen).
Járatainak hossza eléri az 50 kilométert, ezzel Közép-Európa egyik leghosszabb
barlangja.
Ugyancsak a Sebes-Körös mellett található a
bihari karsztvidék egyik legnagyobb bejárati nyílással rendelkező barlangja
(magassága 27, szélessége 42 méter), a Nagy Magyar-barlang (nem a képen).
A Révi-szorost 1955-ben természetvédelmi területté nyilvánították geológiai értékei mellett ...
... jelentős állat- és növényvilága miatt.
Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis).
Nemes májvirág (Hepatica nobilis).
Szártalan kankalin (Primula vulgaris).
Aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium).
Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus).
Egy csillagvirágfaj (Scilla sp.).
A ritkán fehér virágú kakasmandikó (Erythronium dens-canis).
Gímpáfrány (Asplenium scolopendrium).
Fehér fagyöngy (Viscum album).
Könnyező fa.
Túránkat Révről kezdtük. A környéken több bánya, illetve meddőhányó tanúskodik a bauxit és a tűzálló agyag kitermeléséről.
Rögtön az út elején frissítőt vehettünk egy forrásból.
Az erdőn keresztül a kék pont jelzés mutatta a jobb oldali gerinc körútját, ami 9 km-en 4 kisebb barlanghoz, 3 kilátóponthoz és Tündérvárhoz vezet.
A hídon átkelve a piros pont jelzés, a bal oldali gerinc körútja 5 km-en 4 kisebb barlangot és 2 kilátópontot mutat meg. A Rév és Vársonkolyos
közötti turistautat 1903-ban készítette el Czárán Gyula a Sebes-Körös bal partján.
A csapat a szűk időkorlátok miatt a legrövidebb útra kényszerült a sínek mentén.
Páran bekukkantottunk egy barlangüregbe.
Csodálkoztunk felfelé, ...
... lefelé.
A középkorban a Sebes-Körösön tutajok
szállították a sót és a fát Erdélyből Várad, majd Buda felé.
Ennek ellenőrzésére épült még a 13. században a
sóvám, egy őrtorony, amit Tündérvárnak neveznek. Ez egy sziklafalba épült erős
torony, amelyhez a sziklába vájt lépcsőkön lehet feljutni.
1940-ben, amikor a II. bécsi döntéssel Észak-Erdély
visszakerült Magyarországhoz, Révre a Szegedi Magyar Királyi 18. zászlóalj vonult
be. Fogadásukra hatalmas ünnepséget rendeztek és a szorosban a „Laposkő” nevű sziklában
kőbe is vésték a felszabadulás emlékét. A kommunizmusban
igyekeztek eltüntetni a feliratot, ám nem sikerült teljesen, néhány betű ma is kivehető.
Egyre beljebb gyalogoltunk a szurdokvölgyben ...
... égbe törő sziklák ...
... árnyékában.
Végig a folyó mentén haladtunk, ...
... ahogyan a Nagyvárad - Kolozsvár között 1870. szeptember 7-én megnyílt vasútvonal is.
Az alagutakat érdemes volt kikerülni, ...
... mert ugyanezt veled a vonat nem tette meg.
Túránk leglátványosabb képződményéhez értünk: ...
... a Révi-vízeséshez.
Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a vízeséshez és eredetéhez, ...
... az 1906-ban elkészült vasúti megálló 200 személyt befogadó várócsarnoka melletti, ...
... Sebes-Körösön átívelő hídon (eredetije 1905-ben épült, vasbeton utódja 1965-ben) kellett átkelni a bal partra, ...
... ahol a sziklák tövében haladva ...
... elért pihenőtől felülről is rálátást kaptunk a vízesésre.
Itt találjuk cseppkőalakzatait tekintve a környék legszebb
barlangját, a Zichy Ödön-cseppkőbarlangot. Járatai összesen 2,7 kilométer hosszúak, ám ebből
csak 680 méter látogatható. A barlang ionokkal telített, teljesen pormentes,
párás levegője a légúti betegségekre gyógyító hatású.
A barlangot 1903-ban tárta fel Veress István akkori révi
református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelügyelő, Csák Andor és a magyar
turizmus atyja, Czárán Gyula. A barlangot 1905-ben avatták fel, majd a környék
birtokosáról, Zichy Ödönről nevezték el.
A járatokban végigcsörgedező Styx-patak.
A patak vize 9 méteres magasságból zúdul a Sebes-Körösbe: ez a Révi-vízesés.
A barlang bejárata mellé 1905-ben ifj. gróf Zichy Ödön a völgyben egy
menedékházat, ...
... majd egy emeletes szállót építtetett.
Ismét a sziklák bűvöletében.
Az utolsó alagutat elhagyva ...
... búcsú a Sebes-Köröstől ...
... és a Révi-szorostól.
Vársonkolyosra ...
... pedig ezzel a képpel emlékezem.
