2018/06/24

Tour de Dinnyési-fertő #1 Madárdal tanösvény - Müller István túra

A Dinnyési-fertőn 2010-ben kialakított, három részből álló Madárdal tanösvény Müller István, természetvédelmi őrről elnevezett, 3 km-es körtúráját járja végig a bejegyzés.

Az első útbaigazító tábla Dinnyésen, a Vörösmarty utca kanyarjában.

Az indító és az első állomás táblái a Rákóczi utca végében. Egyes állomások több ismertetőből állnak, ahogy itt is, nemcsak a csalitos állatvilágába kapunk betekintést, ...

... hanem a Békás-tó élővilágába is.

A Békás-tó (helye).

Egy kanyar után letérve az aszfaltról máris a második állomás tábláján olvashatunk kelepelés közepette az őshonos háziállatokról, valamint a legeltetés jótékony hatásáról a természetvédelemre. A legjobb azonban, hogy láthatjuk is ...

... a magyar szürke marhát, ...

...

... a kecskét, ...

... és a rackákat.

Rálátás a további utunkra.

A tanösvény szimbóluma a barkóscinege.

Nádkévék.

A harmadik állomáson a lápi halászat eszközeiről és módszereiről kapunk ismertetőt.

Nádas, Dinnyés és a Velencei-hegység körvonalai.

A Szent György nevét viselő dinnyési római katolikus templom, előtérben a Várpark részeként épülő Árpád-kori falurészlet.

Kilátás a Tompos-hegyre (240 m) ...

... és a Meleg-hegyre (352 m).

Nyári ludak (Anser anser).

Az egyetlen hazánkban költő vadlúd.

Nagy kócsag (Egretta alba).

Barna rétihéja (Circus aeruginosus).

Mocsári kosbor (Orchis palustris).

Szikfolt.

Nem lehetett elég óvatosan megközelíteni a nádast, ...

... csak tovaszállva lett meg a vörös gém (Ardea purpurea).

A következő célpont.

A Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület 1966-ban jött létre a Dinnyés-Kajtori-csatorna két oldalán húzódó vizes, nádas területen.

Irány ...

... a hídon át ...

... amiről a víz is testközelbe kerül.

A negyedik állomáson betekintést kapunk a nádi énekesmadarak és a nád mélyén rejtőző madarak világába és kitekintést a madármegfigyelő toronyból.

Függőcinege-fészek.

A Dinnyési-fertő.

Vonulás idején igazi madárparadicsom, ezrével érkeznek a vetési ludak és a récék.

A túlparton Börgönd házai.

Rendszeres költőfajai: a nagy kócsag, a kanalasgém, a bölömbika és a nyári lúd.

Mocsári kosborok.

Egyelőre fehér folt a Rosa-fajok azonosítása.

Valamiféle töltésen egyensúlyozva, ...

... amiről magasles nélkül is rálátni a víztükörre, ami hajdanán egybefüggött a Velencei-tóval.

Az erősen hiányos ötödik állomás, ami a vezetőfüzet szerint a gázlómadarakról, a récefélékről, a vöcskökről, bukófélékről is szolgálna információval, de be kell érnünk a madárvonulással és a vadludakkal.

Az ösvényen haladva botlottam bele nagy meglepetésre egy eddig még nem látott orchideába: ...

... a poloskaszagú kosborba (Orchis coriophora).

 Stílusos a bokorlakó madarak táblájának elhelyezése is.

Pillantás a nádrengetegre, ...

... mielőtt belevetnénk magunkat az erdőbe.

Egyedül itt voltak zavaróak a szúnyogok.

A sok állatismertetőt ellensúlyozandóan a hetedik állomás ...

... a rét gyógynövényeiről szól.

A rét másik végében elhelyezett nyolcadik állomás táblája a geológiai mélyfúrásoknak köszönhetően feltárt kőzetrétegeket tárja elénk.

A 2015-ben állított Összetartozunk feliratú fakeresztnél ...

... érünk ki a műútra.

1929-ben emelt kőkereszt.

A településre érve figyelni kell az oszlopra szállt barkóscinegét.

Az utunkba került akadálytól sem kell meghátrálni.

Az utolsó, kissé kopott kilencedik állomás a Dinnyési-fertő kétéltű- és hüllőfaunáját mutatja be.

Az ingatag fapallón átkelve pedig a fertő közepén találjuk magunkat.

A már említett Dinnyés-Kajtori-csatorna kiásásával lecsapolt Nádas-tó helyén jött létre a Dinnyési-fertő.

Dinnyés.

Gólyatöcs (Himantopus himantopus).



Van, aki egész nap figyelheti a madarakat.

A legelőn és még egy villanypásztoron átkelve a kör is bezárul.