Tengelic Települési Értéktár Bizottsága 2019. év települési értékének a felsőtengelici Gindly-Benyovszky-kastélyt választotta.
A magántulajdonban lévő kastély fotózására a Kulturális Örökség Napjai (2019. szeptember 21-22.) keretében került sor, ...
... ekkor a pincétől a padlásig megismerkedhettek az érdeklődők a kastéllyal és történetével.
A tulajdonos jóvoltából márciusban is készíthettem képeket.
A fotópályázatra beküldött képek kiállítását viszont rekord rövidsége miatt nem láthattam, így kárpótolom magam.
Az eredetileg barokk kastélyt Gindly Károly építtette feltehetően 1776-ban a mainál kisebb alapterületűre.
Klasszicista átépítése 1840 körül történt.
1852. november 10-én Noszlopy Gáspár szabadcsapata Gindly Antaltól akart pénzt szerezni további működéséhez, de Gindly ellenszegült, ezért a csapat egyik tagja lelőtte.
Gindly Antal fiának, Rudolfnak a lányát, Máriát Benyovszky Béla vette feleségül, így a kastély a birtokkal együtt a Benyovszkyak tulajdonába került.
Gindly Mária és Benyovszky Béla elsőszülött gyermeke, Benyovszky Rezső (Rudolf) haláláig, 1954-ig lakhatott a kastélyban, miközben azt a második világháború után államosították.
A kastélyt 1870 körül alakították át ismét, ekkor építhették a kocsiátjárót és egységesíthették a homlokzatokat.
Még egy tragédia fűződik a kastélyhoz: Benyovszky Rezső fia, Emánuel 1913-ban a parkban egy pisztollyal játszva fejbe lőtte magát és elhunyt.
Érdemes felkeresni a közeli parkban az 1913-14-ben Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt sírkápolnát.
Az államosítás után a déli szárnyat a Tamási Erdőgazdaság erdésze szolgálati lakásként használta.
A kastély U alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős.
Az északi szárnyhoz toldalék épült.
Vízszintesen sávozott, enyhe kiülésű rizalitokkal tagolt homlokzatain az ablakok ...
... és vakablakok szemöldökeit alkotó osztópárkány fölött félkörös ívmezők helyezkednek el.
A nyugati homlokzat előtti ...
... nagyméretű, műkőmellvédes terasz.
A nyugati kapu ...
... a parkra nyílik.
A déli homlokzaton ...
... pincelejáró bábos kőkorláttal.
A pincét a paksi konzervgyár raktárként használta, ...
... de savanyítóüzem is működött a falak között.
A keleti főhomlokzat előtt pilléres-oszlopos, ...
... timpanonnal lezárt, nyeregtetős kocsiáthajtó.
A portikusz korinthoszi oszlopfői ...
... szépen restaurálva.
A timpanonban foglalt helyet 1802-es évszámmal ...
... a Gindly-címer.
A keleti homlokzaton nyíló bejárat.
A középső szárnyban ...
... oldalfolyosóról nyílnak a szobák.
A folyosón elhelyezett szobrok: Sír, Siratás, ...
... Vak Bottyán, ...
... Ilus néni, Édesanyám, ...
... Tomi, Apám síremléke, Ildi.
A kastélybelsőről következnek képek. Egyébként a kastély eladó, nekem már csak 210 millió forint hiányzik a vételárból.
Elképzelhető, hogy ez a szoba különálló kápolna volt, amit később a déli szárnyhoz kapcsoltak.
Irány a padlás!
A kastélyt 1981-től Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész bérelte, majd 1991-ben meg is vásárolta, megmentve ezzel az enyészettől. A kastélyt ma is Kiss István örökösei gondozzák.
A padláson kiállítóterem működött, ahol most is több makett látható.
Mártír Dózsa (1979, Harta).
Szent László herma.
Könyves Kálmán (1968, Budapest).
A Tanácsköztársasági emlékműre hasonlít.
Tinódi Lantos Sebestyén (1979, Nyírbátor) és Puskin.
Lázár.
Duna.
Dózsa.
Agrárproletár emlékmű (1975, Gyomaendrőd).
Gróf Széchenyi István (1982, Kecskemét).
Apáczai Csere János (1966, Budapest).
Kossuth és Judit.
Petőfi (hasonló, de egész alakos 1962, Győr) és Vak Bottyán (hasonló 1974, Vác).
Hunyadi János-emlékmű (1985, Kecskemét).
Béke.
Végváriak.
Ady Endre (1982, Budapest).
Szőlőlugas (1983, Szekszárd).
Hajdútánc (1986, Hajdúböszörmény).
Fürdőző.
Munka (1982, Budapest).
Turbina (1985, Paksi Atomerőmű).
Bolyai Farkas és Bolyai János (a maketteken rossz a felirat, 1964, Szeged).
Kodály Zoltán.
A padlás után ...
... végül az udvar következett.
Pitypangok.
Szúnyogok.
Ide is jutott egy paksi plasztika.
A keleti kapu.
Fényes szelek (1969, eredetileg Budapest).
Eötvös József (1988, Orosháza, a szobor gipsz tanulmánya).
Búcsú a kastélytól.
