5. szakasz: Bakonyszentlászló - Pannonhalma, 24 km (papíron), 2018. augusztus 3.
Az utolsó nap virradt ránk a fejedelmi lakosztály ablakán át.
Először irány vissza Bakonyszentlászló központjába a napi elemózsiáért. Bár megtettük már ezt az utat, csak most tűnt fel ez a csurgó.
Az evangélikus templom a reggeli napfényben.
Végleg búcsút intettünk a Bakonynak, ...
... és a Pannonhalmi(Sokorói)-dombság felé vettük az irányt.
Vicces volt a homokon járni: vagy fennmaradtál, vagy bokáig süppedtél a cuppanós sárban.
A távolban még feltűnt a Kőris-hegy (709 m).
A Csehi-lapos területére értünk, ...
... ahol meg kellett kerülni a bekerített Csehi-pusztát, ...
... meg az időszakos tavakat.
Üzenet az előttünk járóktól, néha jobb, mint a GPS.
Összességében megegyeztünk abban, hogy az öt nap során ez a részszakasz tetszett a legkevésbé, ...
... különösen, amikor a fákkal körülvett réten semmilyen tájékozódási pont nem akadt.
A GPS és a hidroglóbusz alapján belőttük az irányt Gic felé, ...
... és átgázoltunk a Pap-erdő és Csehi-erdő közé ékelődő, ...
... egyébként szép Pénzes-réten.
Bár ilyen kitartó példánnyal még nem találkoztam, őzszemnézésben verhetetlen vagyok.
Az erdőben sem feltétlenül a "kijelölt" utat követtük.
A Sokorói-Bakony-ér.
Rég nem látott úti társ tűnt fel Gicre beérve.
A díszes virágtartó nem magában álldogált, ...
... csak a hozzátartozó kastélyt először nehéz volt kivenni félbehagyott állapota miatt.
A Jankovich-Bésán grófi család az 1840-es években kezdte el építeni kastélyát, ami a 19. század második felében nyerte el végleges formáját. A romantikus stílusú, saroktornyokkal közrefogott főhomlokzatát ívsoros és konzoltagos párkányfríz, ablakait fogrovatos szemöldökpárkány díszíti.
Sorsáról egy 2006-os cikkben (Népszabadság, Cseri Péter) olvasni: a II. világháború után évtizedekig a megyei önkormányzat működtetett benne nevelőotthont, majd a gyermekintézmény 2000-es bezárása után úgy menekült meg a kastély a lebontástól, hogy a helyi önkormányzathoz került, ami a tulajdonjogot egy cégnek adta tovább annak fejében, hogy kastélyszállót létesít. A beruházás elkezdődött, de a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közben műemlékké nyilvánította a kastélyt, így az építkezés félbemaradt...
Alig érintettük a 350 fős települést, a Millenniumi keresztért is a másik irányban indultam el.
A Szent Janka római katolikus templomot 1944-ben alakították ki az egykori kastélykápolnából, amit Jankovich-Bésán Endre felesége, Szentkereszty Johanna építtetett 1908-ban szülési nehézségeiből való sikeres felépüléséért. Harangtornyát a 2014-es felújításakor kapta.
A templom előtti kereszt 1862-ből.
Kiérve a földekre, azokon szinte amíg a szem ellátott ...
... kerti szójabab (Glycine soja) érlelte termését.
Hátunk mögött a Bakony és az alja.
Egy 2017-es turistatérképen ez a szakasz sárga keresztként szerepel, ennek nyomát sem láttuk.
A Pap-oldal és a Ravazdi-hegyet (234 m) borító erdő határán.
Végre árnyékban.
Már a Sokoró területén jártunk.
A semmiben végződő aszfaltos úton keltünk át a Ravazdi-erdőn, sajnos, a Vaddisznós-kertnél sem találkoztunk lakóival.
Az Erdészeti emlékművet hazánk ezeréves fennállásának emlékére emelte a Főapátsági Erdészet Fehér Ipoly főapát idejében.
Az emlékművön olvashatjuk Áprily Lajos Szeret az erdő című versét:
Engem az erdő véd s szeret,
utaimon erdők kisértek:
bükkök, gyertyánok, égerek,
tölgyek. Fenyők is. Égig értek.
Most is, hogy visszagondolok
hajdani erdeim sorára,
a hegy felől gyönyörűen
zúg bükkös erdőnk orgonája.
S ha majd mélyebbre költözöm,
érzéstelen rommá omoltan,
egy hang közelről súgja még:
Én is az erdő fája voltam.
Rövid szakaszon a Pannonhalma - Győrszemere közötti sárga sávon haladtunk, ami egyben a Szent Márton út része. Ekkor itt még csak a fehér alapjai készültek el a kagylós jelzésnek.
Érkezés a Rekettyés-tetőre, ...
... ami egyben a Ravazd - Sokorópátka közötti Természetvédelmi bemutató útvonal egyik állomása. Mivel nemrég az Erdészeti emlékműnél megálltunk, így most kihagytuk ezt a remek helyen lévő pihenőt.
A piros kereszten indultunk tovább ...
... a Rókavölgyi úton, ...
... a Pannonhalmi-dombságban, ...
... löszmélyúton.
Errefelé már telepítettek a fenyők.
A bemutató útvonal újabb állomása a homokos-löszös talajú tisztások védett növényeit ismerteti.
A Pannonhalmi-dombság három vonulata közül a Csanak a leghosszabb, legszélesebb és legmagasabb.
Először pillantottuk meg a végállomásunkat.
A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 1992-ben létesült 7000 hektáron, a száraz homokpusztáktól a mocsaras élőhelyekig őrzi a sokszínű élővilágot.
A Likas-horgon leereszkedve tárult elénk Ravazd község látképe. Az utcai kútnál vízvételezés, mert a bakonyszentlászlói készlet alaposan megcsappant.
Sajnos, időnkbe és lábunkba nem fértek bele ezek a látnivalók: a Csóka-hegyi kilátó (bár azt olvastam róla, hogy magánkézben van és nem biztonságos), a IV. Béla-forrás, a Sólymos Szilveszter-kilátó és a Szent Villebald templom rekonstruált alapja.
Az általános iskola falán is megemlékeznek a névadó IV. Béláról, aki 1241-ben megpihent a forrásnál.
A Szent Márton római katolikus templom ...
... 1774-ben épült, de később átalakították empire stílusban.
Emléktábla 1870-ből.
Az I. világháború ...
... és a II. világháború ravazdi áldozatainak névsora.
A templom előtti kőkereszt 1903-ból (Réthy Gyula). Itt tartottunk ebédszünetet.
Ravazd házai a Pannonhalmi-völgyben.
Kereszt a szőlők között.
Ismét a célállomásunk ...
... a Fenyős-tetőről.
A Pannonhalma nevű vonulat.
Visszatekintés a Sólymos Szilveszter-kilátó felé.
Ennek a képnek a jobb szélén pedig a Boldog Mór-kilátó emelkedik.
Bár a leírás, amit kaptunk, még zárt kapunál is bátorít minket a szőlőskerten való áthaladásra, mi tiszteletben tartottuk a magánterületet.
Így maradt a forgalmas 82-es út.
Amikor úgy érzed, nem akar közelebb kerülni.
A főút után dűlőúton haladtunk.
A Pándzsa.
A Csanak nevű vonulat két 300 méter feletti csúcsa: Lila-hegy és Hegyesmagas.
Gondozatlan kertek alatt értünk be Pannonhalmára.
A Várhegy a Millenniumi emlékművel, a Boldogasszony-kápolnával, a Boldog Mór-kilátóval és alatta a Lombkorona tanösvénnyel.
A Bencés Főapátság a sportpályák felől.
Ismét tiszteletünket tettük a Pápai emlékkeresztnél, amit II. János Pál pápa
1996-os pannonhalmi látogatásának 10. évfordulója alkalmából állítottak.
Tavaly a Kisfaludy utcában álló Fazekas vendégház és műhely előtt találkoztunk Horváth György keramikus mesterrel, s kaptunk tőle ajándékot.
Pannonhalma központja. Néhány látnivalóról tavaly már készült felvétel, amit itt és itt megtekinthet.
Szent Márton vára kis erődjének bástyafal maradványán a II. világháború áldozatainak névsora.
Az előtte álló egyik kopjafa az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, ...
... a másik II. János Pál pápa látogatásának állít emléket.
Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát emlékköve, amit 2001-ben avattak fel és bronz domborművét Horváth György készítette.
A római katolikus Gyümölcsoltó Boldogasszony
templom alapjai a 12. századból valók, 1734-ben és 1880-ban átalakították,
jelenlegi formáját az 1970-es években nyerte el. Ismét remek szállásunk volt az új ágyakon a
templom melletti Boldogasszony Házban.
A templom falán az I. világháború áldozatainak névsora.
Még egy emlék a pápai látogatásról.
Az apátsághoz vezető lépcsősor melletti 1810-es kereszt. Mivel egy évvel ezelőtt a viharos időjárás miatt a szakasz végén loholni kellett, terveztem annak befejezését.
2000-ben állították ide Szent István szobrát, ami Török Richárd alkotása.
Erről a kápolnáról nem találtam információt.
A magyar honfoglalás ezredik évfordulójára
1896-ban emelt hét millenniumi emlékmű egyike. A timpanon domborműve két ifjú által közrefogott országcímert ábrázol (Bezerédi Gyula).
Az ajtókeret domborművén Hungáriát megszemélyesítő allegorikus nőalak látható, jobbján ereit szimbolikus értelemben megnyitó, térdelő magyar harcossal, a másik oldalán a gyermekét felemelő anya figurájával.
A Szentmártoni hívek emlékére.
A római katolikus Boldogasszony-kápolna 1714-25
között épült barokk stílusban, eredetileg plébániatemplomnak. Homlokzatát
1865-ben romantikus stílusban megújították. A templom alatti kripta a mai napig
a szerzetesek temetkezőhelye. A Kálvária barokk stílusban készült 1724-ben.
Mert különben leesnének a dombról...
Újdonság is fogadott tavalyhoz képest: 2018-ban adták át a Pannonhalmi lombkorona tanösvényt, ami halat formáz mint keresztény szimbólumot. Megvalósításakor azokra is gondoltak, akik a kilátóba már nem tudják felküzdeni magukat.
A 80 m hosszú, legmagasabb pontján 14 m-es sétány a Pannonhalmi-dombságra nyújt kilátást, táblái a környék látnivalóira hívják fel a figyelmet.
Pannonhalma.
Az 1783-ban épült barokk egykori apátsági magtár felújítása kulturális célokra megtörtént, de maradt még hasznosításra váró a majorsági épületegyüttesből.
A Pannonhalmi-dombság csanaki vonulata, Ravazd, a Pándzsa völgye és víztározói.
A pannonhalmi vonulat része a Szent Imre-hegy, amin a Millenniumi emlékmű áll. Fehér Ipoly főapát emeltette hazánk fennállásának ezeréves évfordulójának emlékére és Szent Imre herceg tiszteletére. 2018-ban egy tető és fal nélküli ellipszis alkú Erdei kápolna is épült a tisztáson betonoltárral.
Tavaly nem sikerült, idén bevettem a 257 méteren lévő megújult, 2012-ben átadott 20 méter
magas Boldog Mór kilátót.
Pannonhalma és a Lombkorona tanösvény.
A Szent Imre-hegy.
Alant Pannonhalma, mögötte a tavalyi útvonalunk részeként Écs és a Pannonhalmi-dombság csanaki vonulata. Akkor nem mertünk felmászni a Lila-hegyen (312 m) 1977-ben felállított vasbeton geodéziai mérőtoronyra, de 2018-ban faburkolatot kapott és átalakították kilátóvá. Mellette a Hegyesmagas (306 m) adótornyai.
A Boldogasszony-kápolna.
Pázmándfalu római katolikus Szent András apostol temploma (balra) és református temploma, a háttérben a Kisalföld szélkerekei.
Nyalka és a Kisboldogasszony római katolikus temploma.
A Pannonhalmi-dombság azonos nevű vonulata, a háttérben a Bakony ...
... és legmagasabb csúcsa, a Kőris-hegy.
A Pannonhalmi Főapátság, ...
... ami hihetetlen, de megint menedékké vált az esőben.
A főapátság 13. századi késő román - kora
gótikus bazilikáját veszi körül a monostor épülete a 15. századi
Mátyás-korabeli kerengővel, a 18. századi barokk lakórésszel és a 19. századi
klasszicista könyvtárral. A Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996-tól a
Világörökség része.
Az eső miatt nem tudtam körbesétálni az arborétumot, csak pár fotó erejéig. Az apátsággal szembeni keleti bejáratnál van egy kilátóterasz, illetve a mészkőpillér tetején az apátság bronz domborműve tapintható meg. A vörös kőlapon Anonymus sorai olvashatóak a Gesta Hungarorumból.
Az apátsággal egyidős egykori kolostorkert helyén hozták létre az arborétumot a 19. század elején.
Szeder Fábián bencés szerzetes az 1840-es években alakította ki az arborétum mai angolkert formáját.
A mára már 420-féle fás növénnyel büszkélkedő arborétumot 1963-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Ide a keleti oldalra a Kárpáti-, Pannóniai- és Nyugat-Balkáni flóratartomány növényeit telepítették.
Pihenőhely faragott oszloppal.
Ismét jó emlékekkel hagytuk el Pannonhalmát, annyira szép volt ez az útvonal (110 km papíron), hogy még kevésnek is éreztük az öt napot.
Engem az erdő véd s szeret,
utaimon erdők kisértek:
bükkök, gyertyánok, égerek,
tölgyek. Fenyők is. Égig értek.
Most is, hogy visszagondolok
hajdani erdeim sorára,
a hegy felől gyönyörűen
zúg bükkös erdőnk orgonája.
S ha majd mélyebbre költözöm,
érzéstelen rommá omoltan,
egy hang közelről súgja még:
Én is az erdő fája voltam.
