2016/01/16

Tour de Zöldút #10 Ős-Sárvíz tanösvény

Az eddig bejárt Zöldút talán leghangulatosabb és legjobban kiépített része a Szedreshez közeli Ős-Sárvíz tanösvény.

Az előző rész (megtekinthető itt) kiindulópontjában vagyunk a hármas kereszteződésben, a tanösvényhez a Bezerédj-pince felé menjünk egyenesen.

Balra tart az utunk, itt található szintén bal kéz felé ...

... a szekszárdi Németh család pincészetéhez tartozó, a Bezerédj család 1842-ben épült egykori pincéje is, ahol fahordós érlelés történik. Az érdeklődők számára lehetőség nyílik borok kóstolására, valamint a Szekszárd környéki ízvilágban történő gasztronómiai kalandozásra is.

A pince után rögötn megérkezünk a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet területére, de előbb felkeressük Mortist.

Mindkét keréknyom a fűben arra vezet, ...

... de akkor még nem tudtam, hogy a tanösvényről is elérhető a helyszín, nem is kellett volna kitérőt tenni.

Megérkeztünk a tisztásra, jobbra tarts!

Úgy érzem, nem az elpusztult középkori település romjai ezek, ...

... az új ismertetőtáblán viszont képet kaphatunk a tihanyi apátság alapítólevelében szereplő, Fehérvárra menő hadiút közelében fekvő Martos (Mortis) falujáról, amelyben a Mindenszentek tiszteletére szentelt templom állt, ...

... valahol itt?

"sar feu"

Induljunk vissza a tanösvény kezdőpontjához.

A helyi horgászegyesület bázisán megtaláljuk a tanösvény térképét.

A táblának megfelelően én is két részletben jártam be a tanösvényt, de egy körnek is vehetjük. Rögtön az elején a nyurga pontyról kapunk információt.

Az egyik állomás a szigeten van.

Híd a szigetre, de addig is van látnivaló.

Kocsányos tölgy névre szóló táblával, ...

... lombsátra alatt pihenővel.

Két táblán az Ős-Sárvíz jellegzetes madarairól olvashatunk: fekete rigó, fülemüle, nagy fakopáncs, zöldike, fekete harkály, gyurgyalag, csuszka, szajkó, barátposzáta, foltos nádiposzáta, széncinege, függőcinege, sárgarigó, énekes rigó, füsti fecske, vörösbegy.

A fokozottan védett fekete gólya külön táblát kapott.

A szigeten Herman Ottó leírásából a pákászok ...

... életmódjáról tudhatunk meg többet.

A Versenypálya nevű rész a szigetről, ahol még a vízi skorpió is kapott egy táblát.

A túlpart, ahonnan indultunk.

A szigetről kiérve, és egy hosszabb hídon átkelve az Ádám-tó felé indulunk.

Útközben olvashatunk a fehér nyárról, ...

... és a széles kárászról a Pince-árok mentén.

A kitáblázottság kiváló, pedig csak a partot kell követni.

Bár nem a táblákat fogjuk figyelni, ...

... amikor ilyen látványban van részünk.

A lemenő őszi nap fényei.

Jó helyen járunk.

Az Ádám-tó csúcsához érünk, innen fordul vissza a kör.

Ismét egy pihenőhely, ...

... pazar kilátással, és az árterek jellegzetes növényeiről szóló két táblával: fehér tündérrózsa, mocsári gólyahír, tavi káka, közönséges nád, széleslevelű gyékény, vízi menta, békalencsék és sások.

A következő táblán a Sárvízen a 18. században még működő vízimalmokról és az ezzel járó problémákról olvashatunk.

Az élő Sárvíz sincs messze.

A ragadozó madarak közül a barna rétihéja, a vörös vércse, az erdei fülesbagoly, a réti sas, az egerészölyv és a kékes rétihéja kerül említésre.

Megérkezünk az Urak fördejéhez, ...

... ahogy erről a tábla is tájékoztat.

A hüllők közül a mocsári teknős, a kockás sikló, a vízisikló és a zöld gyík, a kétéltűek közül a barna varangy, a kecskebéka, a zöld levelibéka és a tarajos gőte előfordulását említik a táblák.

A barna rétihéja külön táblát is kapott, másik kettőn pedig az emlősök kerültek bemutatásra: gímszarvas, őz, vaddisznó, vörös róka, borz, keleti sün, mezei nyúl, vörös mókus.

A gázlómadarak képviselői is megérdemeltek két táblát: fehér gólya, fekete gólya, nagy kócsag, kis kócsag, bakcsó, szürke gém, törpegém, bölömbika.

Az Ádám-tó körút végén visszérünk a horgászházhoz és megkezdjük a hosszabb, Madármegfigyelő körutat.

A Versenypálya. Olvasnivaló is akad bőven: az Ős-Sárvíz kialakulásáról, a vízgazdálkodásról, ...

... az ártéri fokgazdálkodásról, az Ős-Sárvízről, mint vizes élőhelyről és a sárga vízitökről.

Miután kiokosodtunk, induljunk el, de szerencsére lépten-nyomon megállásra késztetnek, most éppen az ízeltlábúakat felsoroló táblák: közönséges tegzes, óriás csibor, dalos szúnyog, vízi skorpió, koronás keresztespók, imádkozó sáska, nagy szarvasbogár, katicabogarak, darazsak, szitakötők, árvaszúnyogok.

Bár a gázlómadaraknál már volt róla szó, külön táblája is van a bakcsónak, népiesen kvakvarjúnak.

Ha a vízben nem is, a parton láthatunk egy pontyfélét, a compót.

Itt vált nyilvánvalóvá a térkép után, hogy Mortis is a tanösvény része.

Ezt a hidat végül kihagyjuk, de látható, hogy számtalan formában alakítható a túra hossza, iránya.

A inváziós és tájidegen növények közül sok gondot okoz: a gyalogakác, a bálványfa, a zöld juhar, a magas aranyvessző, a selyemkóró.

Az invazív állatfajok is sok kárt okoznak: erdei gyapjaslepke, harlekin katica, ezüstkárász, és bár sokaknak nem fog tetszeni, a házi macska is.

A természetvédelem címermadara, a nagy kócsag is saját táblával büszkélkedhet.

Van még hátra, addig is pihenhetünk az erdei és a sárszalonkáról, illetve a parti madarakról: a tavi és a piroslábú cankóról, a kis vízicsibéről és a bíbicről szóló tábláknál.

A csatlakozási pont, ...

... és a nap elejéről már ismert tisztás.

A tanösvényt természetesen a gyalogos túrázókra tervezték és a legtöbb helyen toltam a kerékpárt, de azért akadtak izgalmas részek.

Igazi holt-ág.

Az Andi-tó.

Kezdenek "összekuszálódni" a dolgok.

Újabb átkelés, ...

... a hídról nagyon szép a rálátás az Andi-tóra.

Elhagyjuk a kusza sarkot.

A következő ismertetőt a szárcsáról találjuk.

Nemcsak őszi éjjel izzik a galagonya.

Az Amurozó-tónál a kakukkal ismerkedhetünk meg.

A Madármegfigyelőnél valami ilyesmire számítottam, de az még nem itt van.

Amurozó-tó.

A Madármegfigyelő, mint helyszín ...

... és a kilátás. Itt a visszautat választottam a legközelebbi ...

... kereszteződésig, ahol a borz bújt meg a táblán.

A tábla épp egy közönséges nyírre mutat, ...

... de ismertetőt ez a hatalmas fekete nyár kapott.

A következő vizes rész neve, ...

... illetve látképe.

Visszafelé tekintve az a híd, amit egyik irányban sem érintettem.

A Disznóúsztató irányából a Versenypálya. Közben a halakból kapunk ízelítőt: nyurga ponty, széles kárász, dévérkeszeg, vörösszárnyú keszeg, fejes domolykó, fogassüllő, csuka, compó, lesőharcsa.

A parton álló vadkörtefa, vackor is kapott táblát ...

... a Disznóúsztatónál.

Feltűnik a horgászház.

Mi persze visszafelé haladunk és elérjük az utolsó ismertetőt: a vízisiklóról.

A pákászkunyhó ebből a szemszögből is.

Végül ismét átkelünk azon a hídon, ...

... ahonnan az Ádám-tó körutat kezdtük és most a Madármegfigyelő körutat befejeztük, ezen a nagyon jól megtervezett és látványos Ős-Sárvíz tanösvényen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése