Séta a Stadtparkban, majd innen a Bécsi Botanikus Kerthez és a Belvedere palotaegyütteshez.
A park könnyen megközelíthető a 4-es metróvonal Stadtpark megállóján keresztül. Az 1898-ban megnyílt bécsi városi vasút több állomásépületét Otto Wagner tervezte, ...
... aki az épületein kívül a szecessziós öntöttvas díszítőelemeiről is híres, ami a metróépületen és a park hídjain is megszemlélhető.
A város első nyilvános parkjának bejárata a Johannesgasse felől.
A 65 hektáros parkot a Wien-folyó szeli ketté. Háttérben a Stadparksteg nevű gyalogoshíd, ami 1949-től viseli ezt a nevet. Az akkori fahidat 1987-ben váltotta a Hermann Czech által tervezett jelenlegi híd. Helyén már 1863-ban létesült a park két oldala között összeköttetést teremtő híd, amit 1872-től Karolinenbrückének neveztek, ez semmisült meg a II. világháború során.
A Wien-folyót a park déli határán az útburkolat alá kényszerítették, ...
... fölé szecessziós kapuépület került 1903-1906 között Josef Hackhofer mérnök által, Friedrich Ohmann tervei alapján, ...
... a pavilonok és a falak szobrait Franz Klug készítette.
Átfogó felújításra 2001 és 2004 között került sor.
Az óváros körüli középkori városfalat a 16. században kapubástyákkal erődített védelmi rendszerré fejlesztették. A várfalat növényzettel beültetett széles gyűrű (glacis) övezte.
1857-58-ban az erődítményrendszert lerombolták, helyére épült fel a 4 km
hosszú körút (Ringstrasse). Az egykori bástya-tér gyógyforrásokban
gazdag (Wasserglacis) részén terül el a Stadtpark.
Az angolkert jellegű park Josepf Selleny tájképfestő tervrajza alapján Rudolf Siebeck kertész nevéhez fűződik, a park 1862. augusztus 21-én nyílt meg.
A korábbi, ásványvizes kút fölé emelt ivócsarnok helyén 1865-67 között Johann Garben tervei alapján neobarokk Kursalon épült. A szalon gyógyászati szerepe mellett kaszinónak is helyet adott, de hangversenyeket is rendeztek benne.
A park virágórája.
Ifj. Johann Strauss (1825-1899) zeneszerző emlékműve. Edmund Hellmer alkotása 1921-ből: az aranyozott bronzszobrot hallgatók és álomalakok márvány domborművei keretezik.
A Johann Straussról elnevezett mező.
A Madárfürdő-kút (Mario Petrucci, 1953).
Lehár Ferenc (1870-1948) zeneszerző emlékműve. Franz Anton Coufal alkotása a kő mellszobor 1980-ból.
Robert Stolz (1880-1975) zeneszerző emlékműve. Rudolf Friedl alkotása az ívelt gránitfal előtti bronz portré 1980-ból.
Hans Makart (1840-1884) festő emlékműve. Viktor Tilgner vázlata alapján Fritz Zerritsch márványszobra 1898-ból.
Franz Schubert (1797-1828) zeneszerző emlékműve. A szobrot Moritz von Schwind vázlata alapján carrarai márványból faragta ki Carl Kundmann 1872-ben. A gránitalapzat márvány domborműveit Theophil Hansen készítette.
Andreas Zelinka (1802-1868), Bécs polgármestere (1861-1868) emlékműve. A díszített bronz oszlopon ülő bronz mellszobor Franz Pönninger alkotása 1877-ből.
A park közepén szeszélyes partvonalú tavacska vize csillog.
Az időjárásjelző oszlopot 1913-ban állították Richard Weiskirchner polgármestersége (1913-1919) idején és az 1883-ban állított elsőt váltotta.
Joseph Anton Bruckner (1824-1896) zeneszerző emlékműve. Az eredeti bronz mellszobor Viktor Tilgner alkotása 1899-ből, a zene múzsájával ékesített talapzat Fritz Zerritsch műve, amit vandálok tönkretettek. A mostani mellszobor Stefan Kameyczky alkotása 1988-ból.
A 'Dunai sellő'-kút (Donauweibchenbrunnen) volt a park első szobrászati dísze. Hanns Gasser 1862-es márványszobrát 1865-ben állították fel. A második világháborús károk miatt 1948-ban Fellinger kőből készítette el a ma is látható másolatot.
Emil Jakob Schindler (1842-1892) festőművész emlékműve. A márvány szobor Edmund Hellmer alkotása 1895-ből.
'A forrás kiszabadítása'-kút (Befreiung der Quelle-Brunnen) Josef Heu alkotása 1903-ból.
A Wien-folyó felett átívelő 'Kis magyar híd' (Kleine Ungarbrücke) 1898 óta viseli nevét.
A park északi részét lezáró Stubenbrücke. Kőhíd elődje a 15. század óta állt a bécsi városfal kapuja (Stubentor) előtt, átépítése 1800 körül történt.
Az egykori tejivó csarnok 1903-ban épült Josef Hackhofer és Friedrich Ohmann tervei alapján. 2004-ben az alapjaitól újult meg az étterem, csak a manzárdtető csúcsa maradt meg 1903-ból.
A Baziliszkusz-kutat (Basiliskenbrunnen) 2008-ban állították fel a bázeli kút másolataként (Wilhelm Bubeck, 1884) a svájci várostól ajándékul.
A 'Gyógyító ital'-kút (Labetrunkbrunnen) eredetije 1909-ben készült Karl Lahner tervei alapján. A második világháborúban elpusztult, 1950-ben Florian Josephu-Drouot újjáépítette.
A Münzamt (Pénzverde) 1836-38 között épült, terveit Paul Sprenger, az aranyat, ezüstöt, rezet és vasat megszemélyesítő szobrait Joseph Klieber készítette.
Sebastian Kneipp (1821-1897) természetgyógyász, hidroterapeuta kútként funkcionáló emlékműve. Carl Wollek alkotását 1912-ben állították fel.
A Stadtparkot a déli kapujánál elhagyva a Lothringerstrassét követve jutunk el a Beethovenplatzhoz, ahol a tér névadójának, Ludwig van Beethoven (1770-1827) zeneszerzőnek találjuk az emlékművét. Caspar von Zumbusch 1880-ban felállított bronz szoborcsoportján Beethoven magas talapzaton ül, körülötte Prométheusz és a zene géniuszának allegorikus figurája, valamint puttók kelnek életre.
Szemben vele 2017-től egy másik Beethoven alkotást is láthatunk, amit Markus Lüpertz készített bronzból. Annak előkészületeként került felállításra, hogy 2020-ban ünnepeljük Beethoven születésének 250. évfordulóját.
A téren van az 1553-ban alapított Akademisches Gymnasium 1866-ban Friedrich von Schmidt által emelt neogótikus épülete. A gimnáziumban érettségizett többek között Franz Schubert (1797-1828) zeneszerző és Erwin Schrödinger (1887-1961) fizikus.
Balra a Konzerthaus (Hangversenypalota) modernizált empire stílusban, 1912-13-ban épült tömbje (Ferdinand Fellner és Hermann Helmer, homlokzati díszek Ernst Hegenbarth), jobbra az Akademietheater (Akadémiai Színház, Zene- és Színművészeti Egyetem) 1911-14 között emelt épülete (Ludwig Baumann, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer).
A Schwarzenbergplatzon áll a névadó, Karl Philipp von Schwarzenberg herceg és tábornagy bronz lovasszobra, ami 1863-67 között készült Ernst Julius Hähnel alkotásaként.
Eduard Wiener Ritter von Welten (1822-1886) nagykereskedő és bankár palotája, ami 1869-ben épült Johann Romano és August Schwendenwein tervei alapján.
Az épület előtt van Bécs legkisebb szőlőkertje.
A Kereskedők háza 1902-03-ban épült neobarokk palota Ernst von Gotthilf és Oskar Neumann tervei alapján.
Monumentális bérpalota eklektikus stílusban, épült 1905-ben Oskar Neumann tervei alapján.
A Francia Nagykövetség épületét 1904-12 között készítették Georges-Paul Chédanne tervei szerint szecessziós stílusban. Az oromzat bronz domborművei (Paul Gasq és Francois Sicard) Franciaország és Ausztria barátságát jelenítik meg.
A Schwarzenbergplatz déli végében áll a Hochstrahlbrunnen ('Magasra szökő vízsugarú'-kút), ami az első korszerű bécsi vízvezeték megépítésének emlékműve. Tervezője Anton Gabrielli 1873-ban.
A szökőkutat A Vörös Hadsereg hőseinek emlékműve öleli körül, amit 1945. augusztus 19-én állítottak ...
... annak emlékére, hogy a szovjet csapatok szabadították fel Bécset a német megszállás alól (alkotói: M.A. Intesarjan, S.G. Jakowlew).
Az obeliszken a szovjet katona bronz alakja áll.
A Schwarzenberg-palota az emlékmű mögött. Eredetileg Heinrich Franz Mansfeld-Fondi herceg számára épült nyári palotának 1697-1704 között Johann Lukas von Hildebrandt tervei szerint. A herceg halála után 1716-ban a befejezetlen palotát Adam Franz von Schwarzenberg herceg vásárolta meg, aki az építkezést Johann Bernhard Fischer von Erlachra, majd fiára, Joseph Emanuel Fischer von Erlachra bízta (1720-1726).
A palota falfülkéjében Nepomuki Szent János alakja a 18. század első feléből.
A tér növényei táblán is feltüntetve: pompás rézvirág (Zinnia elegans), lisztes zsálya (Salvia farinacea), ernyős vasfű (Verbena bonariensis), lila vasfű (Verbena rigida), afrikai tollborzfű (Pennisetum macrourum). A háttérben a kép közepén a neoklasszicista Fanto-palota, amit Alexander Neumann és Ernst Gotthilf-Miskolczy épített 1917-18-ban David Fanto olajmágnás számára.
A Rennwegen álló szecessziós Hoyos-palotát Otto Wagner tervezte 1890-ben. Ma a Horvát Nagykövetség székhelye.
A Gardekirche (A testőrgárda temploma) eredetileg kórháztemplomnak épült 1755-63 között Nicolaus Pacassi tervei alapján. 1782-ben lett a lengyel testőrség temploma.
II. János Pál bronzszobra 2001-ben került felállításra a templom előtt, emlékezve pápaként tett három osztrák látogatására (1983, 1988, 1998) is.
Szaléziánus templom és kolostor (Salesianerinnenkirche und Kloster) a Rennwegen. I. József császár özvegye, Vilma Amália (Amalia Wilhelmine von Braunschweig-Lüneburg, itt temették el 1742-ben) alapította a kolostort, ami a templommal együtt Donato Felice d'Allio irányításával épült meg 1717-30 között.
A díszudvar közepén, a szárnyépületek közé ékelődik a templom, háromszögletű ormán a Szeplőtelen Szűz alakja, balra Hippói Szent Ágoston, jobbra Szent Jeromos szobra.
A 48 méter magas kupola a Felső Belvedere felől látható igazán.