9. szakasz: Lébény - Mosonmagyaróvár, 26 km (papíron), 2017. augusztus 9.
Búcsú a Szent Jakab templomtól, innen már a Nővér és a Zarándok számára is ismeretlen terep következett.
Nepomuki Szent János szobra fehér galambos talapzatával a ház falába építve. A címerpajzsban talán az 1739-es évszám szerepel, de 1780-ból már hiteles adat is van, hogy jelenlegi helyén állt.
A Szent Antal kápolna 1891-ben született újjá, előtte az 1897-ben készült keresztút stációi állnak. A nyolc kis kápolna fülkéit Tirolban készült domborművek díszítik.
A Gyökeres- vagy Susovits-kereszt eredeti változatát 1886-ban állította Susovits János lébényi gazda a saját birtokán, a földdarabot örök időkre a plébániatemplomnak adományozva. Az 1930-as években a Gyökeres család felújíttatta a keresztet az eredeti fa korpuszt fémre cserélve. A helyhez legenda is kötődik: a falu lakói itt állították meg a Győr várát megszállva tartó, erre portyázó törököket.
Nem először és nem utoljára kereszteztük az M1-est.
Ma egészen Máriakálnokig együtt haladtunk a sárga sáv jelzésű Szent Márton úttal.
Érintettük Károlyházát és italboltját egy jégkrém reményében, de zárva találtuk.
Károlyháza nevét feltehetően a magyaróvári uradalom tulajdonosáról, Károly főhercegről kapta. 1959-ben Mosonmagyaróvártól Horvátkimléhez csatolták, 2002-ben vált önálló településsé. Címerében a nagy kócsag és a nád a Hanság egykori növény- és állatvilágára utal, a heraldikai rózsa Kimle címeréből az a virág, amiről azt tartották, hogy Magyarkimle, Horvátkimle és Novákpuszta mellett Károlyházát személyesítette meg.
Ezt az 1843-ban állított Szűz Mária szobrot már Kimlén (Horvátkimle) láttuk.
A mai második Nepomuki Szent János szobor. 2001-ben állították jelenlegi helyére az 1785-ből származó szobrot, a folyók és hidak védőszentjeként a régi hídnál állt.
Horvátkimlén ágazik ki a Hédervár felé kerülő, kék kagyló jelzésű, 24,5 km-es Peregrinus alternatív útvonal, én csak a templomig tettem kitérőt.
A Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt horvátkimlei római katolikus templom 1780-ban nyerte el mai formáját, középkori eredetére gótikus részletei utalnak.
Világháborús emléktábla a templom falán.
A templom mellett Balázs Árpád fafaragó 1933-as alkotása állít emléket a faluban 50 éven át szolgáló papköltőnek, Mate Mersic Miloradicnak.
Kőkereszt Jakov Farkas felirattal, 1903-as évszámmal.
Obeliszk 1949-ből az itt nyugvó 1848/49-es szabadságharc magyar és horvát honvédeinek tömegsírja felett.
A horvátok letelepedésének 450. évfordulóján állított emlékmű.
A temetőbe vezető gesztenyesort 1932-ben ültették az első világháborúban elesett 31 katona emlékére. A fák közé elhelyezett fából faragott stációkat 1993-ban szentelték fel.
Milleniumi kereszt és a község címere: a Duna-ágakat jelképező három ezüst szalag körül szimmetrikusan elhelyezett négy vörös szirmú virág Horvátkimlére, Magyarkimlére, Novákpusztára, Károlyházára utal.
Átkelve a Mosoni-Dunán Magyarkimlére értünk.
IV. Béla király szobra Rieger Tibor 2001-es alkotása.
A magyarkimlei templom előtt a 120 éves hársfa alatt álló Szentháromság-szobrot Kroneisz Ferencz készíttette 1892-ben.
A magyarkimlei Sarlós Boldogasszony római katolikus templom helyén már a 13. században templom állt, majd a 18. században barokk külsőt kapott. A torony és a szentély között láthatóak a gótikus lőrésszerű ablakok helyei és a bélletes kapubejárat. A templomtól nem messze megejtettük a falusi kocsmázást is, persze jégkrém nélkül, de jéghideg gyömbérrel.
1881-ben a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt kápolna a magyarkimlei temetőben, ahol értékes régi síremlékek láthatóak német felirattal.
Miután egy játszótéren, ahol kutat, padot és kevés árnyékot találtunk, megebédeltünk, a faluból kiérve elhaladtunk a Stipkovits család megbízásából 1862-ben épült Szent Anna kápolna mellett, ...
... illetve lemehettünk a Mosoni-Duna partjára is.
Egy volt gombatelep mellett a Kálnoki-Dunaág.
Máriakálnokra a 2011-ben 3600 rózsatő telepítésével kialakított Rozáriumnál értünk.
A Kápolna téren áll ez a szépen kidolgozott fémkereszt is.
Vele szemben egy épület jobb oldalában a Falumúzeum kapott helyet, ami a régi sváb családok mindennapjait, hagyományait mutatja be. A bal oldalon a 2014-ben átadott Szigetköz Múzeum a szigetközi emberek használati tárgyait ismerteti az aranymosáshoz, a halászathoz, a gyümölcspréseléshez, a Mosoni-Dunával való együttéléshez. Remek pihenőhelynek bizonyult, ráadásul a kiaggatott papírokon felfedeztem, hol kaphatunk pecsétet útlevelünkbe.
Angyal mutatta az utat a híres búcsújáró helyre. A legenda szerint a gyógyító forrásnál (a vize tényleg kiváló) számos csoda történt és az előkerült hársfából faragott Szűz Mária szobor védelmére a megtaláló kálnoki halász kis kápolnát emelt. A kápolna helyére héderváry Viczai gróf 1663-ban új kápolnát emeltetett, amiben az árvizek sok kárt tettek, majd 1873-ban tűzvész pusztította el, de a Mária szobor csak megpörkölődött.
A Sarlós Boldogasszony római katolikus kegykápolna 1874-ben épült újjá neoromán stílusban, tovább őrizve a kegyszobrot. A pilléreken Szent Vendel és Szent Flórián szobrai állnak.
Még mindig a Kápolna téren: I. világháborús emlékmű 1938-ból, Schrotta János alkotása.
Itt elhagytuk a Halászi felé tartó Szent Márton utat.
Az Emlékparkban 1848-as és '56-os kopjafa és Milleniumi emlékkereszt áll.
Felvirágozva. Mi pedig felbuzdulva a pecsét nyomába eredtünk, ...
... de sokkal többet kaptunk: férje távollétében egy kedves néni fogadott bennünket, aki nagyon örül minden zarándoknak, elmesélte a kálnoki Szűz Mária történetét, kaptunk őt ábrázoló képeslapot és finom szilvás süteménnyel kínált.
Az 1701-ben épült Szentháromság római katolikus plébániatemplom.
A templom előtt egy 1906-os német kőkereszt, a templom falán II. világháborús emléktábla.
Máriakálnokról Mosonmagyaróvárra a kerékpárúton gyalogoltunk át egy német feliratú kereszt mellett.
Átkelés a Mosoni-Duna felett.
Kicsit furcsálltuk, hogy egy városban nem sikerült megoldani a zarándokút mentén az egyházi szállást, de még a magánszállások is távolabb esnek. Az elsőnél nem is jártunk szerencsével, így a kifejezetten drága Mosoni-Duna partján lévő kempinggel kellett beérni, ami ráadásul 5 km-re volt a holnapi kiindulóponttól.
A mai második Nepomuki Szent János szobor. 2001-ben állították jelenlegi helyére az 1785-ből származó szobrot, a folyók és hidak védőszentjeként a régi hídnál állt.
Horvátkimlén ágazik ki a Hédervár felé kerülő, kék kagyló jelzésű, 24,5 km-es Peregrinus alternatív útvonal, én csak a templomig tettem kitérőt.
A Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt horvátkimlei római katolikus templom 1780-ban nyerte el mai formáját, középkori eredetére gótikus részletei utalnak.
Világháborús emléktábla a templom falán.
A templom mellett Balázs Árpád fafaragó 1933-as alkotása állít emléket a faluban 50 éven át szolgáló papköltőnek, Mate Mersic Miloradicnak.
Kőkereszt Jakov Farkas felirattal, 1903-as évszámmal.
Obeliszk 1949-ből az itt nyugvó 1848/49-es szabadságharc magyar és horvát honvédeinek tömegsírja felett.
A horvátok letelepedésének 450. évfordulóján állított emlékmű.
A temetőbe vezető gesztenyesort 1932-ben ültették az első világháborúban elesett 31 katona emlékére. A fák közé elhelyezett fából faragott stációkat 1993-ban szentelték fel.
Milleniumi kereszt és a község címere: a Duna-ágakat jelképező három ezüst szalag körül szimmetrikusan elhelyezett négy vörös szirmú virág Horvátkimlére, Magyarkimlére, Novákpusztára, Károlyházára utal.
Átkelve a Mosoni-Dunán Magyarkimlére értünk.
IV. Béla király szobra Rieger Tibor 2001-es alkotása.
A magyarkimlei templom előtt a 120 éves hársfa alatt álló Szentháromság-szobrot Kroneisz Ferencz készíttette 1892-ben.
A magyarkimlei Sarlós Boldogasszony római katolikus templom helyén már a 13. században templom állt, majd a 18. században barokk külsőt kapott. A torony és a szentély között láthatóak a gótikus lőrésszerű ablakok helyei és a bélletes kapubejárat. A templomtól nem messze megejtettük a falusi kocsmázást is, persze jégkrém nélkül, de jéghideg gyömbérrel.
1881-ben a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt kápolna a magyarkimlei temetőben, ahol értékes régi síremlékek láthatóak német felirattal.
Miután egy játszótéren, ahol kutat, padot és kevés árnyékot találtunk, megebédeltünk, a faluból kiérve elhaladtunk a Stipkovits család megbízásából 1862-ben épült Szent Anna kápolna mellett, ...
... illetve lemehettünk a Mosoni-Duna partjára is.
Egy volt gombatelep mellett a Kálnoki-Dunaág.
Máriakálnokra a 2011-ben 3600 rózsatő telepítésével kialakított Rozáriumnál értünk.
A Kápolna téren áll ez a szépen kidolgozott fémkereszt is.
Vele szemben egy épület jobb oldalában a Falumúzeum kapott helyet, ami a régi sváb családok mindennapjait, hagyományait mutatja be. A bal oldalon a 2014-ben átadott Szigetköz Múzeum a szigetközi emberek használati tárgyait ismerteti az aranymosáshoz, a halászathoz, a gyümölcspréseléshez, a Mosoni-Dunával való együttéléshez. Remek pihenőhelynek bizonyult, ráadásul a kiaggatott papírokon felfedeztem, hol kaphatunk pecsétet útlevelünkbe.
Angyal mutatta az utat a híres búcsújáró helyre. A legenda szerint a gyógyító forrásnál (a vize tényleg kiváló) számos csoda történt és az előkerült hársfából faragott Szűz Mária szobor védelmére a megtaláló kálnoki halász kis kápolnát emelt. A kápolna helyére héderváry Viczai gróf 1663-ban új kápolnát emeltetett, amiben az árvizek sok kárt tettek, majd 1873-ban tűzvész pusztította el, de a Mária szobor csak megpörkölődött.
A Sarlós Boldogasszony római katolikus kegykápolna 1874-ben épült újjá neoromán stílusban, tovább őrizve a kegyszobrot. A pilléreken Szent Vendel és Szent Flórián szobrai állnak.
Még mindig a Kápolna téren: I. világháborús emlékmű 1938-ból, Schrotta János alkotása.
Itt elhagytuk a Halászi felé tartó Szent Márton utat.
Az Emlékparkban 1848-as és '56-os kopjafa és Milleniumi emlékkereszt áll.
Felvirágozva. Mi pedig felbuzdulva a pecsét nyomába eredtünk, ...
... de sokkal többet kaptunk: férje távollétében egy kedves néni fogadott bennünket, aki nagyon örül minden zarándoknak, elmesélte a kálnoki Szűz Mária történetét, kaptunk őt ábrázoló képeslapot és finom szilvás süteménnyel kínált.
Az 1701-ben épült Szentháromság római katolikus plébániatemplom.
A templom előtt egy 1906-os német kőkereszt, a templom falán II. világháborús emléktábla.
Máriakálnokról Mosonmagyaróvárra a kerékpárúton gyalogoltunk át egy német feliratú kereszt mellett.
Átkelés a Mosoni-Duna felett.
Kicsit furcsálltuk, hogy egy városban nem sikerült megoldani a zarándokút mentén az egyházi szállást, de még a magánszállások is távolabb esnek. Az elsőnél nem is jártunk szerencsével, így a kifejezetten drága Mosoni-Duna partján lévő kempinggel kellett beérni, ami ráadásul 5 km-re volt a holnapi kiindulóponttól.