A mintegy 1000 lakosú Györköny (Jerking) a Dél-Mezőföld szélén, a Györkönyi-löszhátat átvágó Györköny-Bikácsi-vízfolyás (Malom-patak) völgyében, valamint a futóhomokkal is borított környező lejtőkön fekszik.
A török uralom alatt elnéptelenedett birtokokra 1718-ban érkeznek az első telepesek Burgenlandból, majd főleg Hessen tartományból. A borvidékekről származó német ajkú lakosság újra meghonosította a szőlőművelést. Az ennek emléket állító táblán feltűnnek a község címerének elemei: a szőlőtőke, a búzacsokor, a nap és a hold.
A tábla a német Eckartsweierrel, a székelykapu az erdélyi Marosszentannával ápolt testvértelepülési kapcsolatot hirdeti.
1948-ban - tulajdonosa kitelepítése után - költözött a községháza ebbe az 1940-ben épített lakóházba.
A községháza előtti emlékpadot Eckartsweier adományozta a 15 éves partnerkapcsolat ünnepén, ...
A művelődési házban könyvtár és teleház működik, ...
Az evangélikus lelkészi hivatal épülete.
... 1796-ban épült barokk stílusban.
A posta épülete.
A református egyház györkönyi imaháza.
1923-as évszámú ház a Fő utcán.
A metodista egyház györkönyi imaháza.
A 19. század első felében épített lakóház 1983 óta tölti be a német nemzetiségi tájház szerepét.
A faoszlopos tornácú ház három helyiségében tekinthető meg a hagyományos berendezésű egykori lakásbelső, konyha és a kézi szövés-fonás emlékei.
A falumúzeum létrehozójának, Kuti Imrének az emléktáblája.
A község nevezetessége a tőle elkülönülő, az ország egyik legnagyobb összefüggő pincefaluja.
A Nagy-hegy löszös domboldalában szorosan egymás mellett, hozzátartozó terület nélkül, egységes stílusban sorakoznak a présházak.
A helyiek által Pincehegynek nevezett faluban 310 pince maradt fenn.
A Május tér ...
... a kulturális rendezvények színtere.
Ottjártam óta a turisztikai fejlesztések révén kiállítótér, bordalösvény és tematikus játszótér került átadásra.
A Pincehegyet bemutató sétaútvonal nyitótáblája.
1. állomás: Régmúlt.
Megismerjük Györköny bronzkori, római kori, Árpád-kori emlékeit és az 1600-as években bekövetkező elnéptelenedését.
2. állomás: A györkönyi szőlő és bor.
A már a török időkben is jelentős szőlőtermesztést az 1718-tól betelepített német ajkú lakosság folytatta, s alakult ki a Pincehegy.
3. állomás: A békebeli évek.
Az 1930-as, '40-es években érte el a csúcsát a termelt bor (siller és fehér) mennyisége. A jellemző szőlőfajtákról és a györkönyi bor legendájáról is olvashatunk itt.
5. állomás: Szocializmus volt.
A II. világháborút követően sok présház összedőlt. 1985-ben a pincefalu helyi védelem alá került és a szabályozásoknak köszönhetően elkezdődött megújulása.
6. állomás: Díjak, elismerések, fejlesztések.
7. állomás: Közösség, ...
... amit a Györkönyi Pincehegyért Egyesület és a Pincefalvak Szövetsége testesít meg.
