Tour de Tengelici-rétek #9 Újabb védett növényfaj a helyi listámon: selymes boglárka

A Tengelici-réteken előforduló védett növények - általam ismert - listájára sikerült új fajt feljegyeznem, ami a selymes boglárka (Ranunculus illyricus).

A homoki sztyepprét és a franciaperjés rét találkozásánál leltem egy kis állományra.

A selymes boglárkát itt mutattam be.

Jellegzetes az egész növényt borító ezüstös, rásimuló selyemszőrzete.

Visszatört csészelevelei a kocsányhoz simulnak.

Tojásdad aszmag terméscsoportjának terméskéi felálló csőrűek.

Természetvédelmi értéke 5000 Ft.

A selymes boglárkáktól nem sokkal távolabb ...

... - a rét ezen területén szintén újdonságként - pókcsapat rejtőzött a magas fűben.

Pókbangó (Ophrys sphegodes).

A fokozottan védett kosborféle ...

... a rét - nem hivatalos - névadója.

Természetvédelmi értéke 100000 Ft.

Végül még egy örömteli találat: az utoljára 2017-ben rögzített, és azóta sem látott két példány után idén a rét egy másik pontján, igaz egymagában, de ismét feltűnt az agár sisakoskobor (Anacamptis morio).

A Nagy-mező - Arany-hegyen #4 Kék atracél

 

Kék atracél (Anchusa barrelieri)

Közepes termetű, évelő, az érdeslevelűek közé tartozó növényfaj.

Szára felálló, érdes szőrzetű.

Alsó levelei lapát alakúak, ...

... a felsők hosszúkás-lándzsásak, érdes szőrűek.

Virágzata gazdagon elágazó.

A párta égszínkék, torokpikkelyei tojásdadok, fehérek, szegélyükön apró szőrök állnak. A párta csöve nem áll ki a csészéből.

A csésze tompa cimpákra tagolt, finoman, szürkén pelyhes. A murvalevelek kicsik, szálasak.

Virágzási ideje május-június.

Löszpusztarétek, pusztafüves rétek, száraz cserjések, legelők, mezsgyék ...

... védett növénye, természetvédelmi értéke 10000 Ft.

A növényhez erősen kötődő fokozottan védett atracélcincér (Pilemia tigrina) monofág lárvája csak a kék atracélban fejlődik.

Tour de Bakony #9 Fejér legmagasabb pontján

 

Túra Fejér legmagasabb pontjára a legnagyobb bükkel fűszerezve.

Kiindulópontnak a Dr. Hegyi Imre-emlékparkot választottam.

A bakonycsernyei születésű Dr. Hegyi Imre (1921-1991) néprajzkutató-muzeológus ...

... egyik kutatási területe a népi erdőgazdálkodás volt.

A nem túl forgalmas kék kereszt jelzésen indultam útnak ...

... vastag őszi avaron, zöldellni kezdő bükkfák alatt.

Indás ínfű (Ajuga reptans).

Erdőidegen fenyők.

Ahol a madár se jár.

Odvas keltike (Corydalis cava) fehérben ...

... és rózsaszínben.

Az Országos Kéktúra útvonalán.

Salátaboglárka (Ranunculus ficaria).

A Tési-fennsík nem hazudtolta meg magát: viharos széltől háborgott a Medvehagyma-tenger.

Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis).

Gyertyánok és bükkök a Galamb-berekben.

A csúcshoz jelzetlen út (sem) vezet.

Piros árvacsalán (Lamium purpureum).

A szántón a kis facsoportok zsombolyokat rejtenek.

Kökény (Prunus spinosa).

Aranyos virágbogár (Cetonia aurata).

Itt még járható.

Remélem, a csúcsot is megtaláltam: a Köves-domb (479,6 m) 60 cm-rel magasabb a vértesi Csóka-hegynél, így Fejér legmagasabb pontja.

Kilátás a csúcs mellől.

Hétházpuszta felé.

Szántó melletti erdei nyiladékban folytattam utam.

C-betűs lepke (Nymphalis c-album).

Medvehagyma (Allium ursinum).

A nyiladék végén feltűnt a barlang jelzés: ...

... az Alba Regia-barlanghoz értem.

A 3,6 km hosszú és hazánk negyedik legmélyebb (204 m) barlangjának egyik bejárata.

A barlang I-45/b. jelű 50 m hosszú, 34 m mély "szellőző kürtője".

A védett kis hőscincér (Cerambyx scopolii).

Tavaszi aszpektus.

A Közép-dunántúli Piros Túra nyomvonalán.

Répalepke (Pieris rapae).

Gomba-sziget a Medvehagyma-tengeren.

Szegélyes pöszörlégy (Bombylius major).

Forrásjelzés.

Az 1996-ban foglalt Úttörő-forrás nyomai.

Kontyvirág (Arum sp.).

Bükkfatapló (Fomes fomentarius).

Csiklingvár alja (420 m).

Az egykor fahamu összegyűjtésére szolgáló Hamuház.

Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides).

Szalagos lombormányos (Polydrusus tereticollis).

Erdei galambvirág (Isopyrum thalictroides).

Erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides).

Hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata).

Csiklingvár romjain.

A várról és a várból nem sok maradt fenn.

Tornyos ikravirág (Arabis turrita).

Medvehagyma (Allium ursinum).

Tavaszi lednek (Lathyrus vernus).

Hosszúszárnyjegyű herelégy (Eristalis similis).

Lókörmű martilapu (Tussilago farfara).

Edina emlékére.

Lefelé a kék kereszten.

Foltos árvacsalán (Lamium maculatum).

A Tés-Csőszpusztáról induló kék tanösvényjelzést követve érhetjük el a Vágó-hegy (441 m) lábánál ...

... hazánk legnagyobb törzskerületű közönséges bükkjét (Fagus sylvatica).

2025-ben 658 cm-nek mérték a kerületét.

Magassága 26 m.

Egy méltató táblát megérdemelne.

Turbánliliom (Lilium martagon) fotójával búcsúzom.