2019/04/28

Tour de Bakony #4 A cseszneki vár és a Cuha-patak völgye

Az őszi vértesi MLG túra után tavasszal is elkísérhettem a csapatot, ezúttal a Bakonyba. Az útvonal megegyezett a négy évvel ezelőttivel, kiegészítve a cseszneki vár meglátogatásával.

 Az idő inkább őszi arcát mutatta, de a hangulat áprilisi volt.

A vár a bakonyi erdőispánság területén, fontos közlekedési útvonalak találkozásánál épült a tatárjárás után egy jól védhető sziklaszirtre.

Építtetője Cseszneki Jakab báró, királyi kardhordozómester volt.

Barokk óratorony.

Első említése egy 1281-es oklevélben szerepel, ekkor Jakab fiai használták a várat.

1315-ben a Csák nemzetség vásárolta meg, ...

... majd a Cseszneki testvérekhez visszakerült várat csere révén Károly Róbert csatolta királyi birtokaihoz 1323-ban.

Az óratorony, háttérben a Kis-Zörög-oldal.

A barokk konyha, alatta a Számtartó-ház alapjai.

Gazdasági helyiségek a Közép-várban.

Csesznek - Vasút utca.

Csesznek - Vár utca.

Parras-hegy (425 m).

Aranyos-völgy.

1392-ben Luxemburgi Zsigmond a Garai családnak adta át a várat.

Félkör-bástya.

Keleti-(Vigyázó-)torony.

A várat virágkorában, a 15. század idején a Garai család gótikus lovagvárrá építtette át.

A Garai család birtokában 1482-ig volt.

A 16. század közepéig megfordult Szapolyai István, I. Ferdinánd, Bakics Pál, Török Bálint és Csaby István kezén is.

A török hódítás idején végvárként védelmezte az országot Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével.

A vár alatt elterülő falu a 18. századi barokk, római katolikus Kisboldogasszony templommal.

A Felső-vár lakótornya, ...

... alatta a sziklafalon ...

... Wathay Ferenc (Wathay Lőrinc fia, végvári vitéz, festő, énekszerző) mellszobra (ifj. Szabó István, 2001).

Az Ötszögű-lakótorony.

1594-98 között török kézre került a vár, majd a Cseszneky család birtokában volt, 1605-ben Bocskai István, 1619-ben Bethlen Gábor vezérei foglalták el, 1622-ben ismét királyi birtok lett.

A Rákóczi-szabadságharc idején lőszer- és élelmiszerraktár volt, a császári hadak 1709-ben tudták bevenni.

A háborús idők elmúltával utolsó tulajdonosai, az Esterházyak barokk várkastéllyá bővítették, amit 1810-ben földrengés, 1820-ban tűzvész pusztított el. A 2017-ben elkezdődött rekonstrukciós munkák jelenleg is tartanak.

Cseszneket a piros kereszt jelzésen hagytuk el, ...

... ami átvezet a régi zsidó temetőn, ...

... majd megérkezik a Kőmosó-szurdokba, ...

... ami közvetlenül a vár alatt húzódik ...

... a Vár-hegy és a Kőmosó-hegy (325 m) között.

A szurdok a sziklamászók kedvelt helye: itt létesült az ország első via ferratája (vasalt útja) 2013-ban.

Jelenleg öt útvonalon próbálhatják ki magukat a mászók: Várpanoráma út, Ostromlók útja, Tálos Zoltán emlékút, MZ/X, Futrinka ucca.

A zöld barlang jelzésen tettünk rövid sétát a szurdokban ...

... a Cseszneki-sziklaodúig.

Bár a mi napunkat szemerkélő eső, a völgyet a víz kevéssé mosta, hiányoztak a látványos csurgók.

A Kőmosó-szurdokból kiérve ...

... csodás visszatekintést kaptunk a várra.

Átkelés az Aranyos-patakon - száraz lábbal.

2015 óta nagyon megkoptak a lépcső színes feliratai.

Löszmélyútban a zöld sáv jelzésen (Rómer Flóris emlékút).

Gumós nadálytő (Symphytum tuberosum).

 Orvosi (pettyegetett) tüdőfű (Pulmonaria officinalis).

Irány fel a Zörög-hegyre, még ha a legmagasabb pontját (Zörög-tető, 494 m) nem is érintettük, ...

... a Kis-Zörögöt (451 m) is csak alulról.

Szagos müge (Galium odoratum).

Közönséges kövifoszlár (Cardaminopsis arenosa).

Szártalan kankalin (Primula vulgaris).

A Zörög-hegyről lefelé valószínűsíthetőleg belebotlottunk a szártalan és a tavaszi kankalin hibridjébe: Primula x brevistyla.

A sárga-zöldön való lejutást hatalmas bükkök között irtások nehezítették.

Első találkozásunk a Cuha-patakkal.

Az 1956-ban foglalt Kőpince-forrás.

A karsztforrásnak van egy felső kifolyója is.

A Cuha(-patak) Eplény közelében ered és 81 km megtétele után ...

... Cuhai-Bakony-ér néven ömlik a Dunába Gönyűnél.

A barlanghoz történő átkelés során többen közelebbi ismeretséget kötöttek a patakkal.

A Kőpince-barlang.

A 14 m hosszú és 8 m széles barlang a bakonyi betyár, Savanyó Jóska tanyája volt.

Karsztos oldódás nyomán alakult ki felső-triász mészkőben a zárt üreg, ...

... amit a Cuha-patak eróziós munkája nyitott ki a felszínre.

A szemközti oldal bükköse.

5 km következett a patak mentén ...

... jó témát szolgáltatva, ...

... még ebédidőben is, nem megfeledkezve a növényekről sem.

Foltos árvacsalán (Lamium maculatum).

Télizöld meténg (Vinca minor).

Festői.

Bár nem volt nagy a vízállás, a gázlók így is tartogattak megoldandó feladatot, ...

... nem segített sem híd, sem alagút, ...

... így egyre nőtt a lábáztatók száma.

Indás ínfű (Ajuga reptans).



Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides).

Erdei madársóska (Oxalis acetosella).

Tavaszi lednek (Lathyrus vernus).

 A Cuha-völgy függőleges sziklafala ...

... és benne egy kőfülke.

A Cuha-völgy.

A csordogáló víz is megnehezítette a dolgunkat, ...

... sokszor nem az utat volt érdemes követni.

A Cuha-völgyi pihenőparkban 2003-ban 15 táblás erdei tanösvényt alakítottak ki.

A szurdok bükköse és sziklája.

A szekérút gázlói nem a legbiztosabb átkelési pontok.

Víz és sziklák.

Víz ...

... és sziklák.

Gubányi Károly híd: a Cuha-völgyi viaduktot - aminek pilléreit triász mészkőből faragták - Gubányi Károly (1867-1935) vasútmérnökről  nevezték el.

A Cuha-patak szurdokvölgyében hazánk egyik legszebb fekvésű vasúti nyomvonalát hozták létre, ...

... ami Győrt köti össze Veszprémmel, ...

... három helyen alagútban haladva.

Átadására a millennium évében, 1896. december 16-án került sor, ennek állít emléket a dachsteini és miocén mészkőből készített obeliszk.

A viadukt és az alagút az emlékműtől.

Visszaereszkedés patakszintre.

A Cuha-völgyben is vannak vasalt utak (Bucsek Henrik emlékút, Ariadné fonala).

A vörös színről ...

... a közeli bakonyoszlopi bauxitbánya jutott eszembe, ami az utolsó a térségben.

Lassan elhagyva a Cuha-patak völgyét ...

... és a Közép-dunántúli Piros Túra útvonalát, ...

... rátértünk a sárga jelzésű Dornyai Béla emlékútra.

A Zörög-hegyre vezető sárga háromszög jelzésű út kiindulópontja.

Az Aranyos-völgyben az azonos nevű patak medrével.

Emlékezetes lecsúszások ...

... és patakátkelések színhelye.

Előbukkant napunk kiindulópontja: a cseszneki vár.

A Parras-hegy (425 m).

Magnólia virágzásban.

Szellemvár.

2002-ben nyílt meg a Falumúzeum az 1903-ban épült parasztházban.

Búcsúkép a katolikus templom és a vár kettősével.