Fél óra a Tordai-hasadékban a Határtalanul! program keretében 2019. március 10-én.
A hasadék bejárata Mészkő (Cheia) település felől, illetve a lenti parkoló az 1935-ben épült menedékház mellett, ...
... de érdemes megállni a fenti fotókért a felső parkolóban is.
Innen akár kötélpályán is leereszkedhetünk, ...
... de gyalogosan jobban megszemlélhetjük és megmászhatjuk a sziklákat.
A hasadék a Torockói-hegységben a Peterdi- és a Kövesbérc-Szindi-mészkőgerinc között alakult ki, ...
... elsősorban a jura időszaki tengerelöntés során kialakult mészkőben.
Az üledékes takaróban a karsztosodás során kialakult barlangrendszer beszakadásával jött létre a hasadék őse, ...
... aminek a mai formáját a Hesdát-patak eróziós munkája alakította ki.
Az Aranyosba ömlő Hesdát-patak mentén 1270 méter hosszú a szurdokvölgy.
A természeti rezervátumban és környékén több mint 100 km jelzett turistaösvény fut.
A szurdok alján jól járható ösvény vezet ...
... helyenként függőhidakkal. Az első híd túloldalán néhány lejes belépőt kell fizetni főszezonban.
A Tordai-hasadékot 1938-ban természetvédelmi területté nyilvánították geológiai, ...
... növény- és állattani értékei miatt. Nemes májvirág (Hepatica nobilis).
2007-től Natura 2000 terület, gazdag élővilága a nagyszámú mikroélőhellyel magyarázható.
A falak magassága helyenként a 250 métert is eléri.
A szoros a sziklamászók kedvelt helye, de csak alpinisták számára ajánlott, ...
... ahogyan a feltárt 32 barlang többségének a megközelítése is nehéz és veszélyes.
Érdekes elolvasni a hasadék keletkezéséről szóló legendákat is, és megkeresni a sziklákon Szent László lovának patkónyomát.
Jókai Mór 1853-ban járt a hasadékban, Egy az Isten című regényében még mint "a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remekeként" írt róla.
Az olvasás mellé ajánlom e képeket a sziklatornyokról, -falakról, ...
... és a Hesdát-patakról, amennyit 30 percben megörökíthettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése