Az őszi vértesi MLG túra után tavasszal is elkísérhettem a csapatot, ezúttal a Bakonyba. Az útvonal megegyezett a négy évvel ezelőttivel, kiegészítve a cseszneki vár meglátogatásával.
Az idő inkább őszi arcát mutatta, de a hangulat áprilisi volt.
A vár a bakonyi erdőispánság területén, fontos közlekedési útvonalak találkozásánál épült a tatárjárás után egy jól védhető sziklaszirtre.
Építtetője Cseszneki Jakab báró, királyi kardhordozómester volt.
Barokk óratorony.
Első említése egy 1281-es oklevélben szerepel, ekkor Jakab fiai használták a várat.
1315-ben a Csák nemzetség vásárolta meg, ...
... majd a Cseszneki testvérekhez visszakerült várat csere révén Károly Róbert csatolta királyi birtokaihoz 1323-ban.
Az óratorony, háttérben a Kis-Zörög-oldal.
A barokk konyha, alatta a Számtartó-ház alapjai.
Gazdasági helyiségek a Közép-várban.
Csesznek - Vasút utca.
Csesznek - Vár utca.
Parras-hegy (425 m).
Aranyos-völgy.
1392-ben Luxemburgi Zsigmond a Garai családnak adta át a várat.
Félkör-bástya.
Keleti-(Vigyázó-)torony.
A várat virágkorában, a 15. század idején a Garai család gótikus lovagvárrá építtette át.
A Garai család birtokában 1482-ig volt.
A 16. század közepéig megfordult Szapolyai István, I. Ferdinánd, Bakics Pál, Török Bálint és Csaby István kezén is.
A török hódítás idején végvárként védelmezte az országot Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével.
A vár alatt elterülő falu a 18. századi barokk, római katolikus Kisboldogasszony templommal.
A Felső-vár lakótornya, ...
... alatta a sziklafalon ...
... Wathay Ferenc (Wathay Lőrinc fia, végvári vitéz, festő, énekszerző) mellszobra (ifj. Szabó István, 2001).
Az Ötszögű-lakótorony.
1594-98 között török kézre került a vár, majd a Cseszneky család birtokában volt, 1605-ben Bocskai István, 1619-ben Bethlen Gábor vezérei foglalták el, 1622-ben ismét királyi birtok lett.
A Rákóczi-szabadságharc idején lőszer- és élelmiszerraktár volt, a császári hadak 1709-ben tudták bevenni.
A háborús idők elmúltával utolsó tulajdonosai, az Esterházyak barokk várkastéllyá bővítették, amit 1810-ben földrengés, 1820-ban tűzvész pusztított el. A 2017-ben elkezdődött rekonstrukciós munkák jelenleg is tartanak.
Cseszneket a piros kereszt jelzésen hagytuk el, ...
... ami átvezet a régi zsidó temetőn, ...
... majd megérkezik a Kőmosó-szurdokba, ...
... ami közvetlenül a vár alatt húzódik ...
... a Vár-hegy és a Kőmosó-hegy (325 m) között.
A szurdok a sziklamászók kedvelt helye: itt létesült az ország első via ferratája (vasalt útja) 2013-ban.
Jelenleg öt útvonalon próbálhatják ki magukat a mászók: Várpanoráma út, Ostromlók útja, Tálos Zoltán emlékút, MZ/X, Futrinka ucca.
A zöld barlang jelzésen tettünk rövid sétát a szurdokban ...
... a Cseszneki-sziklaodúig.
Bár a mi napunkat szemerkélő eső, a völgyet a víz kevéssé mosta, hiányoztak a látványos csurgók.
A Kőmosó-szurdokból kiérve ...
... csodás visszatekintést kaptunk a várra.
Átkelés az Aranyos-patakon - száraz lábbal.
2015 óta nagyon megkoptak a lépcső színes feliratai.
Löszmélyútban a zöld sáv jelzésen (Rómer Flóris emlékút).
Gumós nadálytő (Symphytum tuberosum).
Orvosi (pettyegetett) tüdőfű (Pulmonaria officinalis).
Irány fel a Zörög-hegyre, még ha a legmagasabb pontját (Zörög-tető, 494 m) nem is érintettük, ...
... a Kis-Zörögöt (451 m) is csak alulról.
Szagos müge (Galium odoratum).
Közönséges kövifoszlár (Cardaminopsis arenosa).
Szártalan kankalin (Primula vulgaris).
A Zörög-hegyről lefelé valószínűsíthetőleg belebotlottunk a szártalan és a tavaszi kankalin hibridjébe: Primula x brevistyla.
A sárga-zöldön való lejutást hatalmas bükkök között irtások nehezítették.
Első találkozásunk a Cuha-patakkal.
Az 1956-ban foglalt Kőpince-forrás.
A karsztforrásnak van egy felső kifolyója is.
A Cuha(-patak) Eplény közelében ered és 81 km megtétele után ...
... Cuhai-Bakony-ér néven ömlik a Dunába Gönyűnél.
A barlanghoz történő átkelés során többen közelebbi ismeretséget kötöttek a patakkal.
A Kőpince-barlang.
A 14 m hosszú és 8 m széles barlang a bakonyi betyár, Savanyó Jóska tanyája volt.
Karsztos oldódás nyomán alakult ki felső-triász mészkőben a zárt üreg, ...
... amit a Cuha-patak eróziós munkája nyitott ki a felszínre.
A szemközti oldal bükköse.
5 km következett a patak mentén ...
... jó témát szolgáltatva, ...
... még ebédidőben is, nem megfeledkezve a növényekről sem.
Foltos árvacsalán (Lamium maculatum).
Télizöld meténg (Vinca minor).
Festői.
Bár nem volt nagy a vízállás, a gázlók így is tartogattak megoldandó feladatot, ...
... nem segített sem híd, sem alagút, ...
... így egyre nőtt a lábáztatók száma.
Indás ínfű (Ajuga reptans).
Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides).
Erdei madársóska (Oxalis acetosella).
Tavaszi lednek (Lathyrus vernus).
A Cuha-völgy függőleges sziklafala ...
... és benne egy kőfülke.
A Cuha-völgy.
A csordogáló víz is megnehezítette a dolgunkat, ...
... sokszor nem az utat volt érdemes követni.
A Cuha-völgyi pihenőparkban 2003-ban 15 táblás erdei tanösvényt alakítottak ki.
A szurdok bükköse és sziklája.
A szekérút gázlói nem a legbiztosabb átkelési pontok.
Víz és sziklák.
Víz ...
... és sziklák.
Gubányi Károly híd: a Cuha-völgyi viaduktot - aminek pilléreit triász mészkőből faragták - Gubányi Károly (1867-1935) vasútmérnökről nevezték el.
A Cuha-patak szurdokvölgyében hazánk egyik legszebb fekvésű vasúti nyomvonalát hozták létre, ...
... ami Győrt köti össze Veszprémmel, ...
... három helyen alagútban haladva.
Átadására a millennium évében, 1896. december 16-án került sor, ennek állít emléket a dachsteini és miocén mészkőből készített obeliszk.
A viadukt és az alagút az emlékműtől.
Visszaereszkedés patakszintre.
A Cuha-völgyben is vannak vasalt utak (Bucsek Henrik emlékút, Ariadné fonala).
A vörös színről ...
... a közeli bakonyoszlopi bauxitbánya jutott eszembe, ami az utolsó a térségben.
Lassan elhagyva a Cuha-patak völgyét ...
... és a Közép-dunántúli Piros Túra útvonalát, ...
... rátértünk a sárga jelzésű Dornyai Béla emlékútra.
A Zörög-hegyre vezető sárga háromszög jelzésű út kiindulópontja.
Az Aranyos-völgyben az azonos nevű patak medrével.
Emlékezetes lecsúszások ...
... és patakátkelések színhelye.
Előbukkant napunk kiindulópontja: a cseszneki vár.
A Parras-hegy (425 m).
Magnólia virágzásban.
Szellemvár.
2002-ben nyílt meg a Falumúzeum az 1903-ban épült parasztházban.
Búcsúkép a katolikus templom és a vár kettősével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése