A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tarján. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tarján. Összes bejegyzés megjelenítése

2017/09/16

Tour de Szent Jakab zarándokút #3 Tarján - Tata

3. szakasz: Tarján - Tata, 25 km (papíron), 2017. augusztus 3.

 Alattunk Tarján.
Kicsit nehezen indult a reggel, mert még csak a második napon voltunk túl és gyakorlatot kellett szerezni a vízhólyagos láb ápolásában is.

Búcsú Tarjántól és római katolikus templomától.

A Zarándok visszatekint, de gondolataiban már a mai nap feladata: átkelni a Gerecsén.

Vaditató-etető rét.

A súlyos zsákokkal ma nemcsak kilométereket, hanem szintet is gyűjtöttünk, cserébe jól jött az árnyék a 38 fokban.

A kék kereszt mellett érintettük az Országos Kéktúra útvonalát is, és szokás szerint a Mária Út is idekeveredett.

Az Országos Kéktúra Vértestolna külső állomásánál.

Érkezés a Gerecse lábánál fekvő Vértestolnára. Az ellentmondás magyarázata: a település névadásánál az Öreg-Kovács hegyet még a Vérteshez sorolták.

A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló 1900 körül épült parasztházból alakították ki.

A Községháza előtt működő kutat találtunk, a frissítés közben vettük szemügyre ezt az egyedi karácsonyfát, amit a falu 250 éves évfordulójára állítottak.

A török időkben elnéptelenedett területre 1733-ban érkeztek a német betelepülők, akik Eszterházy Józseffel kötöttek szerződést. Az ebből az időből származó pecsét lenyomatát őrzi a címer, rajta a település védőszentjével, Szent Antallal.

Páduai Szent Antal nevét őrzi a barokk stílusú római katolikus templom is, ami 1746-48 között épült, majd tornyát 1788-ban kapta Grossmann József tervei alapján.

Az Öreg-Kovács hegy és keleti oldala a Kopasz-bükk.

2012-ben készültek el az új stációk a Kálvária felé vezető úton. Talán ez volt a legizzasztóbb rész ma a tűző napon.

Indulás a Vörös-rét felé, ...

... ahonnan ismét szép kilátás nyílt a már tegnap is csodált Nagy-Gerecsére.

Talán a Gorba-tető.

Tardos a Gerecse lábánál.

A piros sáv és egy körtúra jelzésen.

Innen egy elég kellemetlen irtásos rész következett szúrós növényzettel.

Túralehetőségek.

A Zarándok forrást szimatolt.

Gyereksereggel nem számoltunk, de a lényeg a hideg víz volt.

Vaskereszt a forrás mellett.

Panoráma és szedrezés az Öreg-Kovácsra való mászás közben, ami nem is volt annyira megerőltető, mint vártuk.

A kagylójeles Ervin-sziklánál ért véget a kaptató.

Ez már a hivatalos jelzés.

Egy tarvágásos rész ...

... a Baji vadászház közelében, ami bármilyen furcsa is, 1820 körül épült és műemlék védelem alatt áll a muemlekem.hu szerint.

 A vadászház közelében ideális pihenőhelyet találtunk a középkori Kovácsi falu Szent Péternek szentelt plébániatemplomának romjainál.

A felirat szerint a rotunda a 13. századból való, amihez 1530-ban csonttárat építettek, amikor a faluhoz és a közeli nemesi udvarházhoz tartozó temető megtelt. Rutinos kincskeresőként fedeztem fel az előttünk járók üzenetét a falban. A körtemplomtól két irányban is elérhető Tata, mi a Baj felé tartó út helyett a Vértesszőlősön át vezető, 4 km-rel hosszabb utat választottuk.

A Bükk-völgyön szerpentineztünk hosszan lefelé a piros jelzésen.

A Csúcsos-hegy az Aknatorony-kilátóval.

Tatabánya látképe a Vértessel.

Árnyas pihenőhely Vértesszőlősön, a kerítés már az előembertelephez tartozik.

1965-ben Sámuel napján találták itt meg egy Homo erectus előember nyakszirtcsontját. Mi a bemutatóhellyel szemközti Vértes László parkban szerencsére egy nem ennyire régi kutat találtunk.

A piros sávval ellentétben a kagylójelzés nem érintette a Kisboldogasszony római katolikus templomot, így ennek csak a toronycsúcsa látszik a tetőtől jobbra. A Gerecse vonulata szépen húzódik a háttérben. A község honlapja szerint 1909-ben vették fel a Vértes előtagot történelmi hagyományok miatt, mert a falu a középkorban annak a nagybirtoknak a része volt, ami egy csokorba fogta a Tatától a Vértesig elterülő településeket.

Utunkat az Által-ér völgyi kerékpárúton folytattuk.

Az Által-ér és a Gerecse.

Vértesszőlős és a Temetői kápolna.

Három tavat érintve értük el az "élő vizek városát", Tatát. Ez a Nagykacsás-tó.

Pillantás a Kiskacsás-tóra. Kacsák helyett kecskéket etettünk a kerítésen át.

A Derítő-tó képével búcsúztunk a mai szakasztól, ami az egyik legkedveltebb lett a csodás természeti környezet miatt. Az Öreg-tó Kempingben pedig az egyik legjobb ár-érték arányú szállásra találtunk, hátránya, hogy a városközponttól (a tulajdonképpeni szakaszvégtől) legalább 2 km-re van. A napot óriás hamburgerrel zártuk.

2017/09/10

Tour de Szent Jakab zarándokút #2 Zsámbék - Tarján

2. szakasz: Zsámbék - Tarján, 22 km (papíron), 2017. augusztus 2.

A zarándokút nem turistaút, így legtöbbször kénytelenek vagyunk annyi látnivalóra hagyatkozni, ami közvetlenül az út mentén található. A második nap kora reggelén azonban még győzött a városfelfedező vágy a talpakon éledező vízhólyagokkal szemben.  A régi általános iskola emeletes épületét 1791-ben emelték barokk stílusban. A homlokzat emeleti részén napóra mutatja az időt, már ha ráesik a fény.

A Lámpamúzeum 1979-ben nyílt meg Borus Ferenc gyűjtőmunkájának eredményeképpen.

A sváb lakosság 1946-os kitelepítésének emlékére.

A barokk stílusú római katolikus templomot (1749-53) Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték.

 A kapu felett a Zichy és Berényi család kettős címere, a fülkében a Jó Pásztor (Szent Vendel) szobra áll.

A templom előtti kertben áll a "Hőseink emlékére" feliratú obeliszk (I. világháborús emlékmű), mellette Nepomuki Szent János szobra 1813-ból, ...

... a II. világháborús emlékmű, ...

... és egy kőkereszt az 1870-es évekből.

Városháza.

A Török-kút nem feltétlenül állt már a törökök korában, az biztos, hogy 1892-ben helyreállíttatott. Vize ma a ...

... Zárdakert (amit a Keresztes nővérek hoztak létre 1908-ban) tavát táplálja.

Melocco tervei alapján készült ivókút.

A Zichy-kastély a középkori kővár helyén épült a 17-18. században, átalakítva 1904-ben. Tanítóképző Főiskola is működött benne, ma a Keresztelő Szent János Iskolaközpontnak ad otthont.

Részlet a fefelé úton.

A Szent Erzsébet lépcsőn értem el a romtemplomot.


Útközben érintettem a Szent Ferenc-kutat.

A premontrei bazilika az 1220-as években épült késő román - korai gótikus stílusban.

Az 1763-as komáromi földrengés döntötte romba.

Még egy emlékmű a kitelepítetteknek.

Összepakolás és reggeli után folytattuk utunk immár a kagylós jelzésen elhagyva a Szent István teret a honfoglalás évfordulójára emelt szoborral.

Ennél az 1895-ös kőkeresztnél hagytuk el Zsámbékot.

A távolban a tegnapi szakasz egy része.

Utolsó pillantás a romtemplomra.

A Strázsa-hegy (266 m) kőbányája.

A következő célpont Mány, háttérben a Gerecse húzódik.

Fennsík.

Az útjelző kövön a Mária Út jelzése is megfér.

Átléptünk Fejér megyébe.

Megkerülve a Strázsa-hegyet kiértünk a Mányba vezető országútra.

A 2012-ben 930 éves község egy 1848/49-es emlékművel köszöntött.

A műemlék református templom 1816-ban épült klasszicizáló későbarokk stílusban. Pecsétszerzés és fagyizás után megnéztük a templom mellett ...

... Mány Mezőbánddal fennálló testvérkapcsolatának emlékét, ...

... a kommunista diktatúra által meghurcolt mányi gazdák emlékét, ...

... és az 1956-os emléművet, majd a Sajgó-patak völgyében elhagytuk a falut.

A Zarándok dombok között.

A nyiladékban visz majd az út, csak ott számíthattunk árnyékra, addig is jót szilváztunk.

Visszafelé nézve az előző fotóhelyszín.

A hívogató holnapi hűs erdők a távoli homályban.

Egy ranch a dombtetőn.

Érkezés a Csabdi községhez tartozó Vasztélyra.

A torony nélküli Magyarok Nagyasszonya templom 1938-ban épült, mai alakját 1962-ben nyerte el. Mellette vas harangláb. A zarándokkönyvben ajánlott vegyesbolt megszűnt, így a temető jelentette számunkra az életet kútjával. Ideiglenes felfrissülést jelentett, mert hiába töltöttük újra a kulacsokat, nagyon hamar felforrt bennük a víz.

Kőkereszt a Csabdi-Tarján közötti földúton, amin éppen építkezés folyt. Így mentünk a kőborításon, egy helyen a szántáson a munkagépeket kerülvén. Ha jól értelmezem a cikkeket, kerékpárút épül egészen Bicskéig, majd onnan a Velencei-tóig. Az itthoni tapasztalatok alapján többre számítottam, de az egész úton csak itt került sor kettő kutyás találkozásra, bár ezek a pásztorkutyák is csak a területüket védték.

Szép volt a táj a Szent László-patak völgyében.

Előtűnt a patakon felduzzasztott tó, közben átléptük Komárom-Esztergom megye határát is.

A tarjáni horgásztó ...

... és horgászházai.

Háttérben a Gerecse vonulata.

Kicsit közelebbről: ha jól vélem, az adótoronynál van a legmagasabb csúcsa, a 633 m magas Nagy-Gerecse.

Pont egy hónappal ezelőtt tartották az ünnepélyes megáldását az Anton Pratz és Emma Pradl által 1928-ban a Szűzanya tiszteletére emelt emlékműnek.

A Déli-Gerecse legmagasabb pontja a Somlyó (447 m).

Tarjánban a 2016-ban felújított Pusztaszőlői kereszt fogadott bennünket, amit fiúk emlékére a Baumgartner család állíttatott 1918-ban.

Nevezetesek Tarján présházai, ...

... a Pincesoron több, mint száz éves is akad közöttük. A ligetes pihenőnél caminós tájékoztató tábla is volt.

A tarjáni református templom 1785-ben épült, tornya 1825-ben készült el.

Tarján címerében Szent György.

A Német Tájházat (falán 1912-es felirat) 2012-ben újították fel, ami emléket állít a gróf Esterházy József által 1737-ben betelepített 40 katolikus német családnak.

A barokk római katolikus Krisztus Király templomot ...

... Fellner Jakab tervei alapján Esterházy József építtette 1765-80 között. Tornyát 1863-ban kapta.


A templom előtt áll a barokk Szentháromság-szobor (1810), mellette egy 1866-os kereszt és egy szent szobra.

Világháborús emlékmű
Lett volna még látnivaló a szépen gondozott településen, de a kimerítő nap után másra nem maradt energiánk, csak megkerestük a Rózsa Panziót, ami tényleg minőségi zarándokszállás és megrendeltük a pizzánkat.