Séta a Belvedere palotaegyüttes kertjében.
A Belvedere (az elnevezés - "Szép kilátás" - Mária Teréziától származik) hatalmas telkét 1693-ban vásárolta meg a francia hadvezér, Savoyai Jenő.
A lépcsőzetes parkot 1700-1725 között alakították ki, Anton Zinner kertmérnök és Dominique Girard vízmérnök az olasz reneszánsz teraszos kertépítészet és a francia barokk kertművészet eredményét egyesítette.
A munkálatok során több mesterséges tavat, vízesést alakítottak ki, illetve a görög mitológia ihlette szoborcsoportot helyeztek el.
A kert alsó és felső vége közötti 23 méteres szintkülönbség lehetővé tette, ...
... hogy a szobrok elhelyezésükkel az Alvilágból az Olümpuszra való felemelkedést szimbolizálják.
A sövényeket szegélyező 18. század eleji figurák és puttók a kilenc múzsát, a négy évszakot és a tizenkét hónapot személyesítik meg.
Thália, a komédia múzsája.
Uránia, a csillagászat és az asztrológia múzsája.
A kastélyparkot nyolc ülő ...
... és tíz fekvő Szfinx őrzi.
A 12 szökőkút-medence közül kettő vízesésszerű, ...
...
... gazdag szobrászati díszítéssel.
Az Alsó Belvedere Savoyai Jenő nyári lakópalotájának épült ...
... 1714-16 között Johann Lucas von Hildebrandt tervei alapján.
1923 óta az Osztrák Barokkmúzeumnak nyújt kiállítási lehetőséget.
A kertbe vezető kijáratnál áll Nepomuki Szent János kőszobra (Johann Jacob Schoy, 1724).
Az Alsó Belvedere melletti (a képen bal oldalt) Orangerie nevű télikert a Középkori Osztrák Művészet Múzeumának ad otthont 1952-től. A háttérben a Stephansdom tornya emelkedik.
A nagyobb, díszesebb palota, a Felső Belvedere Európa legszebb barokk kastélyainak egyike, amit nem is lakóépületként használt Savoyai, hanem bálokat, fogadásokat tartott benne.
A Felső Belvedere 1721-23 között épült, szintén Hildebrandt tervei alapján.
Savoyai Jenő halála után a palotaegyüttest Mária Terézia vásárolta meg 1752-ben.
1770-ben itt ünnepelték Marie Antoinette eljegyzését a későbbi XVI. Lajossal.
II. József 1775-ben a Belvedere-t is megnyittatta a köznép előtt, ...
... és a felső palotába vitette át a Habsburgok családi képtárát.
1894-től haláláig Ferenc Ferdinánd trónörökös lakta a Felső Belvedere-t.
1919-ben a palota az osztrák állam tulajdonára szállt, reprezentatív célokat szolgált, majd 1934-től az Anschlussig Schuschnigg kancellár rezidenciája volt.
A Felső Belvedere aranytermében írták alá 1938-ban az első, 1940-ben a második bécsi döntést.
1942-től a légoltalmi főparancsnokság székelt benne, a palota háborús sérüléseinek helyreállítása nyolc évig tartott.
1955-ben a Felső Belvedere márványtermében írták alá az osztrák szuverenitást helyreállító államszerződést.
A palota ma a 19. és 20. századi osztrák festők képtárának ad otthont, világhírű a Klimt-gyűjteménye.
A délkeleti, nyolcszögletű barokk sarokbástyában rendezték be a kastélykápolnát.
A barokk timpanont Savoyai Jenő címere díszíti.
Szobrok a kastély előtt.
A palotaegyüttest övező fal szobordíszei.
A Felső Belvedere kovácsoltvas kapuja, az oroszlánok Savoyai Jenő címerét tartják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése