A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) ...
... a csodabogyófélék családjába tartozó örökzöld
törpecserje.
Mediterrán elem, ami csak a Dél-Dunántúl száraz
tölgyeseiben, gyertyános-tölgyeseiben és ligeterdeiben gyakori.
Szárai ellaposodtak, fotoszintetizáló, szúrós
hegyű levélszerű képletté (fillokládium) módosultak, ...
... ezeken jelennek meg apró pikkelylevelek
hónaljában jelentéktelen zöldesfehér virágai, majd skarlátpiros bogyói. Vagyis
a csoda, hogy a levélen fejlődik a termése, megtévesztő.
Márciustól áprilisig tartó virágzásakor
megfigyelhetjük, hogy míg az egyik bokron csak porzós virágok, addig a másikon
csak termős virágok helyezkednek el, vagyis a növény kétlaki. Jellegzetes,
korallpiros, húsos bogyókkal díszített példányait hosszabb ideig, ősztől akár
egész télen át megfigyelhetjük.
Szúróssága miatt régen a kamrában az ételre
tették, hogy elriassza az egereket, innen ered egyik népi elnevezése az „egértövis”
is. Fiatal, zsenge hajtásait, gyökerét régen fogyasztották. Az ókori
gyógyászatban hashajtóként alkalmazták, a bibliai időkben pedig már ismert volt
nedvének, vagy főzetének gyulladáscsökkentő és érszűkítő hatása. Néhány
évtizeddel ezelőtt nagyon népszerű volt virágkötészeti alapanyagként is, nagy
tömegben gyűjtötték, amely ritkulásához vezetett, és végül ez indokolta védetté
nyilvánítását (természetvédelmi értéke 10000 Ft).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése