A Szent Benedek zarándoklat első napi szálláshelye Nagyvázsony. Levezetésképpen jártam körbe a település látnivalóit.
A római katolikus Szent Ilona-templom ...
... késő barokk stílusban épült 1777-ben, majd a 19. században többször bővítették.
A templom előtti Szentháromság-szobor ...
... szintén barokk 1773-ból.
A forradalom kitörésének 100. évfordulóján állított 48-as emlékmű.
A község virágos címere.
Isten dicsőségére és Szűz Mária tiszteletére emeltette Felker Mari és férje, Budi Péter 1898-ban.
Kinizsi Pál mellszobra a róla elnevezett bank ablakában 2007-ből.
1907-ben, gróf
Apponyi
Albert vallás és közoktatási
miniszter ideje alatt épült
elemi állami népiskola, ...
... és az erről szóló emléktábla a ma Reményi Antal nevét viselő rendezvényház falán.
2017-ben leplezték le a szökőkutat, amit Tarsoly László kovácsmester munkája díszít, ...
... Mátyás király címermadarával, az aranygyűrűt csőrében tartó hollóval.
A Községháza előtti parkban áll ...
... az I. és II. világháborús Hősi emlékmű, ...
... ami Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása 1933-ból.
A nagyvázsonyi 1956-os forradalmárok emlékköve, ...
... és 2001-ben állított kopjafája.
Egy másik kopjafa Kölcsey idézetet hordoz.
A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség alapítói által 2016-ban ültetett Összetartozás fája.
A község már az 1800-as években is a „Kinizsi-címert” használta a községi pecséteken.
A címerpajzs színe kék, benne egy behajlított páncélos kéz egyenes kardot tart. A kard előtt félhold, a kard és a kéz között hatágú csillag látható.
A késő barokk református templom 1786-ban nyerte el mai formáját, a torony 1830-ra épült fel. A református közösség híres vendége volt Csokonai Vitéz Mihály, aki több héten át vendégeskedett a parókia akkori tudós-költő lelkészénél, Édes Gergelynél. Csokonai itt értesült arról, hogy szerelme, Lilla máshoz ment feleségül, ezért a borozgatás közben "otthagyott csapot, s papot".
Ennek az emlékét őrzi a templom melletti házfalon elhelyezett tábla.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ből származik.
A szabadkéményes, gádoros parasztház udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik.
A Kenyérmezei csata emlékműve Szabó László Zoltán alkotása, 2009-ben avatták fel.
A műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások.
A Kinizsi-vár eredete a 14. század végére nyúlik vissza, építtetője a Vezsenyi család (Vázsonykő vára).
Ekkor készülhetett el a 25 m magas lakótorony ...
... a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körülvevő fallal.
A 15. században késő gótikus stílusban bővítették.
Miután 1472-ben férfiágon kihalt a Vezsenyi család, Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta a várat.
Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal a külső négyszögletes falat, ...
... amelynek belső udvarát emeletes palotaszárnnyal bővítették, sarkában várkápolnával, ...
... míg a kaputorony elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas barbakánt emeltek.
Ablakából néz le ránk Kinizsi mellszobra (Túri Török Tibor, 2014).
A Zichy család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat és hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején élte meg. A Zichy család kastélyának felépülte után (1762) veszített a jelentőségéből és lassú pusztulásnak indult.
A négyemeletes lakótorony múzeumként működik: börtön, őrségi szoba, lovagterem, asszonyház és katonakiállítás tekinthető meg a kőtár mellett.
Hajdanán egy bővizű forrás közvetlenül a várárokban fakadt.
Kinizsi Pál lovas szobra Szabó Iván alkotása 1964-ből.
Az evangélikus vártemplom.
Az evangélikusok első temploma a vár területén belül állt 1683-tól 1795-ig. Zichy Károly vár melletti adománytelkén 1796-ban épült fel késő barokk stílusban a ma is látható templom. 1863-ban tűzvész pusztítja a templomot, 1904-ben tornyát le kellett bontani.
Templombelső az Utolsó vacsora kisméretű kompozíciójával.
A harangokat a tűzvész után újjáépített haranglábon helyezték el.
2013-ban került a temető mellé ez az érdekes kőkereszt-installáció és pihenőhely.
Az Országos Kéktúra jelzését követve egy régi kút mellett elhaladva ...
... bukkant elő a fák közül a pálos templom és kolostor romja.
Kinizsi Pál 1478-ban telepített pálosokat Vázsonyba.
Apósával, Magyar Balázzsal alapította a Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templomot és kolostort, ami 20-25 pálos szerzetesnek adott otthont. Az alapítólevél 1483-ban kelt.
Kinizsi halála (1494) után özvegye, Magyar Benigna támogatta a kolostort 1526-ig, ami 1543-ban, Fehérvár elestével elnéptelenedett. Sorsát Veszprém várának török kézre kerülése (1552) pecsételte meg, amikor a magyarok felrobbantották.
A késő gótikus 31 m hosszú, 16 m belmagasságú templom ...
... egyhajós, hálózatos boltozatú, sokszögzáródású szentélyű volt. Itt temették el Kinizsi Pált és felesége második férjét, Horváth Márkot (1508).
A temető részlete 1837-ben emelt kereszttel.
A 19. századi sírkövek között szív alakúak is akadnak (kép bal széle).
Vázsonyi Varga Béla helytörténész és művelődésszervező emléktáblája (Kligl Sándor, 2009) a Városi-domb parkjában.
Ugyanitt egy emlékkő (2012) a Nagyvázsonyi Lovasiskola és vezetői tiszteletére.
A Vázsonyi-Séd feletti hídon ...
... klasszicizáló késő barokk fülkében áll ...
... Nepomuki Szent János barokk szobra a 18. századból.
Műemlék jellegű ház a Rákóczi utcában.
Nagyvázsony legrégibb építészeti emléke a Szent István római katolikus templom.
Az Árpád-korban épült román templom (11. sz.) alapjaira Kinizsi Pál építtetett késő gótikus templomot 1481-ben.
A török idők után gróf Zichy János és felesége, Széchenyi Katalin kezdtek hozzá a templom barokk átalakításához, ami 1773-ra fejeződött be, ekkorra készült el a harangtorony.
A középkori déli bejáratot befalazták, az új kaput a torony alatt alakították ki, felette a barokk főoltár jelenetét megismétlő szobrokkal.
A templom előtt álló keresztet a nagyvázsonyi Amerikában új hazát kereső hívek állították 1906-ban.
Zichy Károly kastélya 1762-ben épült barokk stílusban.
A kastélyt 1815-20 között klasszicista stílusban átépítették.
Elvileg kastélyszállóként üzemel, de elhagyatottnak tűnt.
Az egykori ispánház elhanyagolt állapotban van.
A lovasparkhoz tartozó felújított épület.
Tarsoly László kovácsmester magánmúzeuma 2003 óta üzemel kovácsműhelye mellett.
Isten dicsőségére és Szűz Mária tiszteletére 1926-ban a Rózsafüzértársulat emeltette kereszt.
A címerpajzs színe kék, benne egy behajlított páncélos kéz egyenes kardot tart. A kard előtt félhold, a kard és a kéz között hatágú csillag látható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése