Közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris)
Közepes termetű, évelő tátogatóféle.
Egyenesen felálló, vékony szára dúsan leveles.
Szórt állású, szürkészöld, keskeny-szálas
levelei alapjuk felé ék alakúan elkeskenyedők, ép szélűek, hegyes végűek.
Virágai szártetőző fürtben fejlődnek.
Magyar nevét valószínűleg a virág gyertya
lángjára emlékeztető alakjáról kapta.
A kocsány kevéssel hosszabb a csészénél,
amelynek 5 cimpája tojásdad-háromszög alakú, hegyes.
Virágai élénk citromsárgák, a torkuknál
sötétebb, narancssárga, szőrös folttal.
A virág pártája kétajkú, felső ajka kéthasábú,
felhajlott, az alsó ajak háromkaréjú kidomborodása a párta torkát teljesen
elzárja.
Vékony, hosszú, sötétebb sárga sarkantyúja
hátranyúlik.
Nemes rokonaival (kerti oroszlánszáj) azonos módon,
a virág két oldalát összenyomva szája „kinyílik”.
Virágzási ideje: június – november.
Toktermése tojásdad-elliptikus, nagy fogakkal
nyílik fel.
Gyakran feltűnik magas, bokorszerűen társuló
telepeivel ...
... útszegélyeken, törmelékes helyeken, árkok,
vasúti töltések mentén, kőfejtőkben, szántóföldeken, erdei tisztásokon,
gyomtársulásokban, száraz gyepekben.
Virágos hajtása jó hatású epegyulladásra,
hashajtó és vizelethajtó, alkalmazzák hólyaghurut és májgyengeség kezelésére,
kivonatából a gyógyszeripar aranyérre készít kenőcsöt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése