A Szent Benedek zarándoklatunk harmadik napi szálláshelyére kiadós zivatarban érkeztünk, de szerencsére az idő megjavult annyira, hogy megejthettem az eltervezett településnéző sétát.
Az Északi-Bakony közepén kis medencében fekvő kedvelt kirándulóhely 2018-ban ünnepelte monostorának ezeréves megalapítását, erről informál a Köves-hegy oldalában kövekből kirakott felirat.
A község címerében ábrázolt szerszámok (ácsbárd, fejsze, fúró) a lakosság eredeti megélhetésére, a favágásra, a famegmunkálásra, a szerszámkészítésre emlékeztetnek, a vörös szín Szent Gellért mártíriumára utal.
A szállásról kiindulva először az Uniós csatlakozás emlékkövét pillantottam meg az Ady utcai kis ligetben, amit 2004-ben állíttatott Kovács Lászlóné.
A Pápai úti keresztet 1931-ben emeltette a Bakonybéli Római Katolikus Kaszinó (Adami János, kőfaragó).
A római katolikus templom a Pápai út felől.
Tűzoltókocsi az Önkéntes Tűzoltó Egyesület épülete előtt.
Az Önkormányzati Hivatal ...
... előtti tér 2006-2007-ben újult meg.
Millenniumi kút az általános iskola udvarán.
Takaros ház a Pápai úton.
A Szent Mauríciusz és Vértanútársai Apátsági templom ...
... alapkövét 1750-ben rakták le, felszentelésére 1754-ben került sor.
A barokk stílusú templom 1780-ban tűzvész következtében megsérült, újjáépítése 1782-ig tartott.
A templom falán emléktábla őrzi az I. világháború hősi halottainak névsorát (Adami János, kőfaragó).
A II. világháborús emlékművet 1989-ben emeltette a lakosság.
Az 1871-ből származó Nepomuki Szent János szobrot felújítják, így csak vörös homokkő talapzatát örökíthettem meg.
A Szent Mauríciusz Monostort Szent István király alapíthatta 1018-ban Szent Günter javaslatára.
A török hódoltság miatt a 17. századra teljesen elpusztult a monostor, 1724-ben kezdődött újraépítése. A barokk épületegyüttes 1754-re lett teljesen kész.
Az 1786-ban feloszlatott bencés rend 1802-ben indulhatott újra, a reformkorban pezsgő szellemi élet alakult ki. 1950-ben a szerzeteseket kilakoltatták, helyükre 60 grazi irgalmas nővért internáltak. A szociális otthonnak nevezett intézménybe 1998-ban költözhettek vissza a szerzetesek, s élhetik életüket Szent Benedek szellemében.
A 3 hektáron elterülő angolpark jellegű arborétum 1833-tól létesült, ...
... ami kiegészült a szerzetesek által gondozott gyógynövénykerttel.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében álló Erdők Háza a Bakony vadregényes világát mutatja be a zirci apátság hajdani gazdasági épületegyüttesében.
A 2012-ben megnyílt Pannon Csillagda az ország első, komplex csillagászati ismeretterjesztő centruma planetáriummal, távcsőparkkal, kiállításokkal.
A Rákóczi téren található temetőben áll a bencés sírkert és az irgalmas nővérek síremlékei, ...
... valamint a Temetői kereszt 1833-ból.
Szintén a Rákóczi téren áll a Kovács Lászlóné tanár néni által 2000-ben állított kopjafa a magyar nép vérzivataros évszázadainak emlékére.
A településről Pénzesgyőr felé kiérve, a Jókai utca végében áll ...
... a Piros kereszt 1933-ból.
A Bakony ölelésében.
A Bakonybéli Tájház a 19. század közepéről származó kettő, a bakonyi népi építészetet képviselő lakóházban működik. A nagyobbik ház az 1920-as évek végének polgárosodó berendezését, ...
... a kisebbik ház a 19. század végi életkörülményeket mutatja be. Ezenkívül a hagyományos faszerszám készítés eszközeivel és a Cseh Tamás fémjelezte Bakonyi indián játék történetével is megismerkedhetünk.
A Fő utcai keresztet 1903-ban emelték.
Ilyen a kilátás ...
... a Petőfi Sándor utcai ablakból.
A Szent-kúti kirándulóhelyhez a sárga sáv jelzésen értem el, ...
... ami mint Dornyay Béla emlékút vezet 53 km hosszan Porva-Csesznek vasútállomástól Herendig. A képen a Halomány-hegy (352 m).
Az 1996-ban kialakított Borostyán-kúti (Szent-kút) pihenőhely 2009 óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike.
A mesterségesen létrehozott tavacskát ...
... a Borostyán-kút három forrása táplálja (nevezik Hármas-kútnak is).
A kőből rakott medence belső felén dombormű (Csikai Márta, 1996) eleveníti fel Szent Gellért e helyhez kötődő legendáját.
A hagyomány szerint Szent Gellért püspök a Bakonybél melletti Borostyán-kőn élt 1023-30 között, emlékére építették a forrás melletti kápolnát.
Az eredeti kápolnát 1825-ben emelték, ...
... amit a 19. század végén átépítettek angol romantikus stílusúvá.
„Áldozóhely volt. Szentély. Pogány templom, később keresztény. Mutatja
még egy-két mohos darab a hajdani falakat. Most csak hely. Fű, fa és
bokor tenyészget csöndjében. Élni akar. Lábod ősi ösvényre ismer.
Akármikor jössz, itthon van az Isten.”
(Kányádi Sándor: Folytonosság)
Szent Gellért és a szarvasborjú (Opra Szabó István, 1996). A hét évig Szent-kúton remeteségben élő Gellért kunyhójába a legenda szerint előbb egy szarvasborjú, utóbb egy farkas költözött, s a szent közelében az állatok békességben éltek együtt.
A Márkus kereszt Isten dicsőségére, a boldogságos Szűz tiszteletére állíttatott 1908-ban, ...
... a Taródi kereszt felirata: "Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért."
A kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékoz, ami elé egy Lourdes-i Mária szobor került. A legenda szerint e barlang lehetett a remeteség helye.
A kápolna feletti dombon építették fel a Kálváriát 14 stációval (1855-ben vagy 1888-ban), ...
... utóbbiakat 2013-ban közadakozásból felújították, átfestették.
A kálvária 1888-ban kerülhetett jelenlegi helyére, a latrok helyett Szűz Mária és Szent János alakjával.
A faluba visszafelé menet a Szőlőgyöpnek nevezett domboldalban tűnt fel a Fehér kereszt, amit 1936-ban állítottak.
A Gerence mellett malomkövek emlékeztetnek az egykor működő vízimalomra.
(Kányádi Sándor: Folytonosság)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése