A tanösvényen egy könnyed ártéri séta tehető.
Kiindulópont és parkoló: az 55-ös út mellett a pörbölyi gátőrháznál az árvízvédelmi töltésen.
Bér többféle adatot is lehet találni a tanösvény hosszáról, itt 2,2 km-t írnak.
Az állomások számáról sem találtam egységes leírást, én 8 tájékoztató táblánál álltam meg. Az elsőnél Gemenc, Európa legnagyobb összefüggő hullámterének születéséről tudhatunk meg többet, illetve jellegzetes állatfajait (vidra, hód, vadmacska, kis kócsag, fekete gólya, szürke gém, bakcsó, réti sas) segítik felismerni a képek.
A tanösvény körtúra, ennek megfelelő a jelzése.
Az első bizonytalanság, ...
... ahol nem is elsőre lett meg, hogy a bal kéz felé eső töltéssel párhuzamosan lent futó úton érdemes elindulni és jobbra letérni az erdőbe.
Erről ugyanis nem árulkodik ez a tábla, ...
... a jelzések pedig meglehetősen szégyenlősek.
Az előttünk járó család is a töltésen haladt, ...
... ahonnan mi kiszúrtuk ezt a nyiladékot, ...
... és bejött!
A tanösvény első fele a gát által védett, "ármentett oldalon" kanyarog.
Meg is érkeztünk a második állomáshoz, ami Gemenc leghíresebb vadját, a gímszarvast mutatja be.
Gemenc 1977-ben lett Tájvédelmi Körzet, majd az 1996-ban létrehozott Duna-Dráva Nemzeti Park része.
Már látszódik a következő megálló: ...
... a fekete gólyáról. Gemenc a félénk erdei madár által legsűrűbben lakott területe Európának.
Bár egyértelműnek tűnt az irány, azért figyelni kellett, pedig a lombozat még ki sem volt teljesen fejlődve áprilisban.
Hangulatos volt a séta ...
... az ártéri ligeterdő ...
... hatalmas fái (füzek, nyarak, szilek, kőrisek, tölgyek) között, ...
... csak azt sajnáltam, hogy a neveik megörökítését szolgáló oszlopok tönkrementek.
A zavartalan túrázáshoz az is kellett, hogy a 4. állomás témája, a szúnyogok még ne legyenek aktívak.
A tanösvény szabadon látogatható, de a jelzett útról letérni nem szabad.
Érdemes időnkét feltekinteni, ...
... majd a lábunk alá nézni: pisztricgomba (Polyporus squamosus).
Attól függetlenül, hogy szép a természeti környezet, a "sajátos" jelzővel még egyet is értek, de a "leglátványosabbal" már kevésbé.
Ezen az állomáson az odvas és a holt fák szerepéről, az állatokkal - köztük a nagy szúnyogpusztító denevérekkel - való kapcsolatáról tudunk tájékozódni.
Sajnos, több helyen mutat ilyen elhanyagoltságot a 2002-ben átadott tanösvény.
Bár az állomások ismertető tábláit már újakra cserélték, ...
... a faóriások is érdemelhetnének kicsivel több figyelmet.
Erdőrészlet ...
... egy kocsányos tölggyel.
Kiérve a fák közül ...
... a töltést keresztezve ...
... a tanösvény második szakaszához érkeztünk.
Ez már a hullámtérben halad, ...
... sok-sok kubikgödörrel, amik a töltésépítés során keletkeztek.
Erről közöl leírást a 6. állomás táblája, ...
... közben megérkeztünk a tanösvény "nagy attrakciójához", a madármegfigyelő toronyhoz.
A torony és az én lábaim remegése közben ezt a megállapítást picit borúsabbnak éreztem.
Kilátásaim és madarak sem voltak, ...
... csak nyújtózkodva bukkant fel a fokozottan védett Nyéki-Holt-Duna, ami a 18. században természetes módon lefűződve jöhetett létre 2,3 km hosszan, 16 hektáron. Átlagos szélessége 70 m, mélysége 50 cm, ez utóbbi alacsony dunai vízállás esetén nagyon lecsökkenhet. Hatalmas nádas szegélyezi és előrehaladott medrének feliszapoltsága. További képek innen.
Árnyjáték.
Pihenőhelyben nincs hiány, ...
... ez a 7. állomásnál fogadott bennünket a gemenci halászatról, halfajokról szóló táblával. A Nyéki-Holt-Duna elsősorban a madár- és halrezervátum volta miatt érdemel különös figyelmet és védettséget.
Egy derékba tört hatalmas fűz a holtág partján.
Az ártéri ösvényen értük el ...
... az utolsó, szám szerint 8. táblát, ami a Gemec buja élővilágát foglalja össze így a tanösvény végére.
Egy magasabb madármegfigyelő torony is áll a Nyéki-Holt-Duna partján, de az a terület fokozottan védett volta miatt csak szakvezetővel látogatható.
Ismét egy kubikgödör vagy meder mentén haladva ...
... hagytuk el az erdőt, ...
... kiérve a töltésre, ...
... aminek a végén már látszott a parkoló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése