2021/08/23

Tour de Velencei-hegység #2 Sukoró környékén és a hegység legmagasabb pontján

 

Tavaszi barangolás Sukoró környékén, meghódítva a Meleg-hegyet is.

A túra elején felváltva használt útvonalak: zöld sáv (Sukoró, Zsuzsi presszó - Angelika-forrás), piros háromszög (Sukoró - Barlang-kút).

Kilátásért letérve a zöldről a Gádé-hegy (241 m) oldalában.

A Velencei-tó.



A Mészeg-hegyen (160 m) kialakított Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum, ...

... illetve kilátója.

Pákozd (látnivalóiról itt írtam), bal szélen a református templom, jobb oldalon a Csikmák-hegy adótornya, a háttérben Székesfehérvár.

A Velencei-hegység nyugati része, balra a Sár-hegy (226 m), jobbra a Pogány-kő (241 m), ...

 
Sukoró ...
 
... református temploma ...
 

... és római katolikus temploma.

A Velencei-tó partján emelkedő Ördög-hegy (Ördög-kő-hegy, 160 m).

A Bence-hegyi kilátó 232 méteren.

A zöld jelzésen.

A kifolyó nélküli, természetes állapotában lévő Alsó-Csepegő-forrás a Csöntör-hegy lábánál.

A túra első forrásától az utolsóig.

Odvas keltike (Corydalis cava).


Beérve az erdőbe ...

... sziklák közé ...

... a Csöpögő-völgyben.

A szép foglalású Éva-forrás csak sok csapadék esetén ad vizet ...

... a Gádé-hegy és a Csöntör-hegy találkozásánál.

A zöldön.

Madárcseresznye (Cerasus avium).

Törpe keltike (Corydalis pumila).

A védett kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum).

Salátaboglárka (Ranunculus ficaria).

A 300-350 millió évvel ezelőtt képződött mélységi magmás kőzet, a gránit csak itt és a Mórágyi-rögben tanulmányozható a felszínen.

Kerékpározni is lehet Sukoró - Pákozd között.

Gránit.

A piros háromszög turistaút vonalvezetése és gránit sziklaalakzatai, ingókövei következnek.










Kilátás a Pogány-kőre.

A Csúcsos-hegy (221 m).




A Csúcsos-hegyen tripóddal jelölt földmérési alappont.

Kilátás a Velencei-tó felé.

A kemény gránitot átszelő repedések mentén szögletes hasábok jöttek létre, amelyek élei a mállás során legömbölyödtek. Az elváló gránitsziklák közötti hézagokból, a szél és a csapadék kihordta a málladékot, így egymásra rakott, labilis helyzetük miatt kapták az ingókő elnevezést.
 

A gránit tetejéről a Pogány-kő gránitja.


A derékba tört fa takarásában ...

... a dagonyázóhelyként használt Sági-kút.

Követve a víz útját ...

... a Hurka-völgy bejáratához érünk, ...
 
... ahol sziklaszoros aljában ...
 
... fakad a Barlang-kút.

Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides).

Erdei galambvirág (Isopyrum thalictroides).

A Hurka-völgy következik szikláival, vízfolyásával, erdejével.




















A védett tavaszi hérics (Adonis vernalis).

A védett kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum).

Mohás gránit.

A pákozdi ingókövekhez vezető piros kereszt kiindulópontja.

A Bodza-völgy következik.





Kitérő a völgyből a ma már barlang és rom jelzésű úton.

A Pákozdvári- vagy Bárcaházi-barlang löszbe vájt mesterséges üreg. Főága és öt mellékága együttesen 60 méter hosszú. Keletkezésének ideje ismeretlen.

Egy másik üreg a löszben.


A Tompos-hegy és a Sor-hegy közötti fennsíkon (legmagasabb pontja 253 m) ...

... találjuk a Dunántúl legnagyobb bronzkori földvárát, Pákozdvárat.

A régészeti ásatások szerint a Vatya-kultúra (i. e. 1800-1350) utolsó, koszideri időszakában épülhetett.

A földvár három jól elkülönülő része: Nagyvár, Kisvár, Urnatemető.

Ismét a Bodza-völgyben.




Az Angelika-forrás melletti pihenőhely.

Az Angelika-forrás a Bodza-völgy elején, a Sor-hegy lábánál található.

A forrást a székesfehérvári Spartacus turistái foglalták 1962-ben.

Több helyről is előbukkan a víz.



A Nagy-legelőn haladunk tovább ...

... még mindig a piroson (még be sem mutattam: Pázmánd - Szúnyog-sziget az útvonala).

Már látszanak a Meleg-hegy tornyai.

Elérésükhöz jelzést váltunk: sárga sáv (Velence - Pátka), piros háromszög (Likas-kő, ahova tartunk).

Kilátás útközben (a csúcsról nem lesz) a Velencei-tóra.

A Likas-kő ...

... egy kipreparálódott kvarctelér maradványa.

Nevét a közepén lévő ablakszerű nyílásról kapta, ami mállással keletkezett.



Jelzetlen út visz fel ...

... a Meleg-hegyre, ami 352 m magasságával a Velencei-hegység teteje.

Az 1975-ben épült 12 m magas vasbeton geodéziai mérőtorony ma antennahordozó.

Mobil adótorony.

Visszatérve a pirosra, a zöld kereszt (Sukoró, Zsuzsi presszó) úton.

Benyomások az ösvényről.






A védett kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum).



Sukoróra a Szilvás soron érünk be, ...

... majd a sárga négyzetet követve a faluközponton át, ...

... a sárga kereszt jelzésen érünk el ...
 
... újabb látványos gránitsziklákhoz.

Közülük leghíresebb a Gyapjaszsák.

Gyapjúzsákoknak a felszínre került, ...

... erózió által lekerekített gránittömböket nevezzük.
 
Gránit Meleg-heggyel.
 
A Meleg-hegy ...

... és a Velencei-tó.

A tanösvényjelzést követve ...

... átkelünk a Köpűs-árkon, ...

... és az Olasz kőfejtőhöz jutunk.

Az egykori gránitbánya a 15. században betelepült velencei olasz kőfejtőkről kaphatta nevét.






Sukoró a sziklacsúcsról.

Utolsó állomás a Sukoró déli részén emelkedő Ördög-hegy (Ördög-kő-hegy), ...

... aminek tengerszint feletti magassága 160 m.

Geológiai védettségét a gránitba települt kvarctelér adja, ...

.... amiben a sejtes kvarc található.


Befejezésképpen panorámaképek következnek: Sukoró.

Sukoró református temploma és a Meleg-hegy.
 
Sukoró római katolikus temploma.
 
A sukorói Csúcsos-hegy (221 m).


A Csikmák-hegy, a Sár-hegy és a Pogány-kő.

A Pogány-kő (241 m).

A Mészeg-hegy (160 m).

Az arborétum kilátója.

A Velencei-tó.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése