2018/01/21

Tour de Velencei-hegység #1 Gránit földtani tanösvény

Gondolkodtam rajta, hogy bekerüljön-e ez a túraútvonal a tanösvények sorozatba is, végül szerepeltetem a címben, de majd kiderülnek kétségeim erről.

Szokásos kiindulópontom Pákozd fenti vendéglátóipari egysége.

Szépen kialakított kerékpáros pihenőhely.

Az Arany János utcán indul a Pákozd - Abajka (sárga sáv), illetve megy át a Pákozd - Hurka-völgy (piros kereszt) túraútvonal. Tanösvény jelzés nincs.

Az Ingókő utcában már a Velencei-hegységet átszelő kerékpáros túraút jelzését is láthatjuk.

Ez a túra leghosszabb emelkedős szakasza.

A lustábbak itt is hagyhatják autóikat.

Felújított turistajelzések vezetnek ...

... még mindig felfelé.

Megerősítő felirat a helyes útirányról. Tessék megjegyezni ezt a táblát!

A kételyekről: egyes térképeken az általam választott, másokon a Bella-patak völgyén haladó úton jelölik a tanösvényt, amiről hivatalos információt nem találni. Egyáltalán csak a felfestés belefér-e a tanösvény fogalmába állomáshelyek, tájékoztató táblák vagy vezetőfüzet nélkül?

Balra kanyar, ...

... jobbra fordulás, ...

... és a Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Területre érünk, amit 1951-ben hoztak létre.

A fenyvesen átkelve csatlakozik a zöld jelzés, ...

... balról a Bella-tó felől érkezve, ...

... hogy a piros kereszttel együtt mutassák az utat az ingókövek felé.

Egyre gyakrabban látom ezt a megoldást, alapanyagot sajnos, találni hozzá.

Utolsó kanyar a csúcs felé.

Csodás a kilátás a Tompos-hegyre ...

 ... és a távolabbi Vértesre.

Szétszórva több gránitsziklát is találni.

A 350 millió éves gránit - a Mórágyi-rögön kívül - itt a felszínen is megfigyelhető.

Zuzmókavalkád a lassú kihűlés miatt nagy kristályokból álló grániton.

 A kemény kőzetet átszelő repedések mentén szögletes hasábok jöttek létre, ...

... amelyek élei a mállás során legömbölyödtek.

Az elváló gránitsziklák közötti hézagokból, ...

 ... a szél és a csapadék kihordta a málladékot, ...

... így egymásra rakott, labilis helyzetük miatt kapták az ingókő elnevezést.

Irány a környék legmagasabb csúcsa!

Alakul a kilátás: a Velencei-hegység legmagasabb pontja, a 352 méteres Meleg-hegy, ...

... a Velencei-tó, ...

... a Vértes és a Zámolyi-medence.

A 241 méteres csúcson találjuk a Pogány-követ, ...

... ahonnan szintén érdemes körülnézni.

A nádasokkal szabdalt Velencei-tó, ...

... az alacsony, de környezetéből így is kiemelkedő Meleg-hegy, ...

... tetején geodéziai mérőtoronnyal, rajta és mellette antennákkal.

Balra az épülő kilátó a Bence-hegyen, a háttérben a százhalombattai olajfinomító tornyai, előtérben a hegy lábán Sukoró.

A Velencei-tó ...

... és nádrengetege.

A Pátkai-víztározó és a Vértes ...

... a 479 méter magas Csóka-heggyel.

A Bakony.

 A Tompos-hegy és a Zsellér-mező is szerepelt az útitervben.

Sikerült kiszúrni az alattam lévő sziklák egyikén a tanösvény jelzését, a zöld levelet.

Indulás előtt még pár kép a Pogány-kőről.

Ide ér fel a zöld háromszög.

1991-ig szovjet katonai gyakorlótér volt a terület, ennek nyomát is őrzik a kövek.

Búcsú a Pogány-kőtől, ...

... maradva a jól felfestett úton, ...

... még nem törődve a felfedezett tanösvény jelzésével.

Ez talán az Oroszlán-szikla, ...

... útmutató nélkül nehéz eligazodni a sok névtelen ingókő között.

 Megérkezünk a sárga háromszög végpontjához, ...

... a legismertebb ingókőhöz: ...

... a Kockához.

Látványos, ahogy egyik élén "inog".

Érdemes szétnézni a Kocka körül, ...

... számtalan ingókő lapul ...

... a fák alatt.

Összekapaszkodva.

A sárga háromszögön ...

... ereszkedünk lefelé.

Közben figyelem, hol találok rá a csúcson észrevett zöld levélre.

Keskeny ösvényen folytatódik az út.

Jól megtermett gránitszikla lehet ez is a mélyben.

Megvan a tanösvény!

  A Pogány-kőhöz ...

... tehát biztosan felvitték a jelet, ahogyan a zöld háromszöget is, ...

... a sárga háromszögből kiágazva.

Két oldalról sűrűn benőtt úton haladunk, ...

... amit ganéjtúrók tisztítottak előttem.

Az erdőből kiérve előbukkan a Pandúr-kő.

A legmonumentálisabb ingókő.

Ahonnan érkeztünk.

Ha van bátorság, van kilátás is.

Jól elképzelhető, hogyan preparálódtak ki a sziklatömbök.

Látványos sziklaformáció.





Kalandos a lejutás is.

A kevésbé kitaposott ösvényt választottam.

Közben érdemes nemcsak a lábunk alá nézni.

Tényleg úgy tűnik, bármikor lebillenhetnek egymásról.

Ahogyan ez már meg is történhetett.

Lenyűgöző.

Maga a jelzett út itt ereszkedik le.

Egy kőre hullt levél.

A túra legizgalmasabb része.

Az erdő is gyönyörű, tettem benne rövid sétát.

Itt is találni nem is kicsi ingóköveket.


A grániton mészkerülő erdők jönnek létre.

Ismét a turistaúton.

A tanösvényt 1994-ben alakította ki a Gaja Környezetvédő Egyesület, ...

... de a jelzések kialakításán kívül másra nem kerülhetett sor.

A térkép is jelöli ezt az öreg (egykori) tölgyet.

Innen indul (nekem eddig tartott) a sárga háromszög.

A sárga sávon (amit az út elején már láthattunk) haladunk tovább.

A tanösvényről sem az egyesület, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján nincs információ, csak a térképek veszik át a jelölését.

A Kanca-hegy (152 m) nyugati oldalán kanyarog az ösvény.

Az elhanyagolt zöld levél.

A délnek nyíló völgyben gazdag a cserjeszint is.

Nem várt balra kanyar.

Tipikus.

Letérés a sárga sávról, ...

... itt szerencsére élőnek tűnik a jel.

Kilátás a Meleg-hegy felé.

Szinte lemérhető a fenyő növekedése.

A panoráma is nőtt a Meleg-hegyre.

Valami felújítás azért történhetett a jelzéseken.

A kérdés: sikerül-e megtalálni a Kis-Cipót, amiért a kitérőt kialakították?

Éppen ezért hiányoznak a tájékoztató táblák. Talán már meg is van?

A sorszámozottság miatt gyanús, hogy ő a Kis-Cipó.

Sokkal jobban megfogott ez a nagy lapos gránittömb ...

... a madáritatójával.

Nem mellesleg inkább néztem cipónak.

Az ösvény mellett rengeteg ...

... szikla hever szétszórva.

A kilátás sem utolsó.

Itt maradt vagy előkészített fehér festések a fenyőkön?

 Erről az emlékhelyről sem sikerült többet megtudnom.

Mindenesetre különlegessé tette a helyszínt.

Fémlemezre festett jel még nem volt.

A fenyvesből kiérve a Csikmák-hegyre és adótornyára nyílt kilátás, ...

... illetve a Velencei-tóra is.

Ismét a sárga sávval együtt halad az út.

Ha nincs a kitaposás, lehet elhaladok ...

... a Csorda-kút mellett, ...

... amit annyira benőtt a növényzet, alig lehet megközelíteni.

Ez magyarázhatja a kút nevét.

Egyszer kerékpárral is végig kell járni.

A következő kitérőre is figyelni kell jobbra, mert ha az ösvény kanyarodását követjük, ...

... nem vesszük észre ennek a zsákutcaszerű leágazásnak a frissnek tűnő jelzéseit.

Nem hosszú és nem meredek az út a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában ...

... a Gomba-kőhöz, ami szintén jobban adná magát, ha nem lenne teljesen körbenőve szederrel és rózsával.

A jelzésre legalább adtak, ...

... és itt is. Talán egyszer elkészül teljes hosszában a tanösvény céljának megfelelően.

Itt ismét elhagyom a sárga sávot a zöld levelet követve, ...

... be az erdőbe, ...

... ki a tisztásra.

Ismerős póznák és tábla (hátulról)?

Visszafelé az odavezető zöld levél is meglett.

A térkép szerint egy oldalág az egykori fluoritbányába is visz, amit visszahódítottak a fák, ...

... pereméről viszont rálátni a Velencei-tóra.

Á, itt is akad egy lekopott jelmaradvány.

Következő célpontom a már távolról látott Tompos-hegy volt. Ehhez a faluközpontból, a zöld kereszten indultam el a Bella-patak völgyében. Az első látványosság a betonszegélye miatt medencére hasonlító Bella-tó, amit a patak felduzzasztásával hoztak létre.

Ahogyan a jelzések mutatják: jobbra a zöld sávon az ingókövekhez jutunk (persze az egyik netes térkép szerint erre haladó tanösvénynek nyoma sincs), a másik irányban az Anikó-forráshoz gyalogolhatunk. Én a zöld kereszten a Kalmár-tanyáig mentem, majd onnan jelöletlen ösvényeken másztam meg a Tompos-hegyet.

A 240 méteres magasságból csodás panoráma nyílik. Nyugati irányban Székesfehérvár, ...

... és az öreghegyi víztorony.

Csala házai, illetve a kép jobb szélén a csalai Kégl-kastély teteje is látszik.

A sokszor megmutatott Vértes, ...

... és a Csóka-hegy.

Pákozd, mögötte a Velencei-tó, a kép bal szélén a Mészeg-hegy a 48-as emlékművel.

 Mindezek közelebbről.



A 2017-ben felavatott Miska huszár Pákozdon, Magyarország legnagyobb szabadtéri szobra, a világ legnagyobb huszárszobra.

Ahonnan délelőtt néztem idefelé, illetve a Meleg-hegy.

Közelebbről a Pogány-kő.

A Tompos-hegyről lefelé szintén jelöletlen utakon értem el a zöld sávot, ...

... így aznapi utolsó állomásom az Anikó-forrás volt, ami éppen nem forrt.

2 megjegyzés:

  1. Üdv! Mikoriak a képek? A csordakutat évek óta nem láttam ennyire benőve. Érdekelne. Köszi szépen!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 2018 januárjában készült a bejegyzés, a képek 2017. július 13-án. 2018-ban tehették szépen rendbe a környezetét. Köszönöm a megtekintést.

      Törlés