2018/09/16

Tour de Czech Republic #5 Praha - Staré Město 1. rész

A Kisoldallal (Malá Strana) szemben a Moldva keleti partján fekszik az Óváros (Staré Město).

Mielőtt az Óváros területére lépnénk, haladjunk végig a hosszú utcára emlékeztető, szállodákkal, üzletekkel szegélyezett Vencel téren, aminek kialakítására IV. Vencel adott ki rendeletet 1348-ban. Lóvásártérnek hívták, hajdanán itt volt az Újváros (Nové Město) legnagyobb piaca.

Szent Vencel lovasszobra 1912-ben készült el. Mellékalakjai Szent Ágnes (balra), Szent Ludmilla, ...

... Szent Prokop (jobbra) és nem látszik a képen Szent Adalbert.

A Nemzeti Múzeum a Vencel tér felső végét zárja le.

A múzeumot 1818-ban alapították, székhelyét 1885 és 1890 között építették neoreneszánsz stílusban.

A bejáratot, a homlokzatot, a timpanont allegorikus és történelmi szobrok, ...

... jelenetek, címerek gazdagon díszítik.

A Nemzeti Múzeum új épülete (2006) az egykori csehszlovák parlamenté (Szövetségi Gyűlés) volt.

 A felújítások miatt semmi nem látszott az új múzeum túloldalán álló Állami Operaház neoreneszánsz épületéből (1881).

A múzeum előtti bronz emlékkereszt Jan Palach és Jan Zajíc diákok nevével, akik az 1968 utáni megszállás ellen önégetéssel tiltakozva haltak meg.

 A Prágai főpályaudvar szecessziós épülete (1901-1909).

A Washingtonova utca házsora.

A Mezibranská utca.

Végiggyalogolunk a Vencel téren.

A tér közepén.

A Wiehl-ház 1895-96-ban épült neoreneszánsz stílusban, festett homlokzattal.

A Vencel térről kiinduló Jindřišská utcában áll az azonos nevű Henrik-torony, ...

... ami késő gótikus stílusban épült 1472-76 között és 65,7 méterével a legmagasabb szabadon álló harangtorony.

A Henrik-torony a Szent Henrik és Szent Kunigunda-templom része, ...

... ami a 14. század második felében épült gótikus stílusban.

Vencel tér: balra a neoklasszicista Ligna-palota (1914), mellette a 30-as számú iroda- és üzletház (Levi Strauss).

1886-os évszámú ház csodálatos festett homlokzattal.

Balra a Peterkův-ház korai szecessziós homlokzata (1899), jobbra a 10-es számú ház nem szerényebb kivitelben.

A Korona-palota késő szecessziós épülete (1911-12), a háttérben a két szoboralak a szintén késő szecessziós banképület (1906-08) tetején már a Na Příkopě utcában található, míg az óra a Na Můstku sarkán álló posztmodern épület (1976-83) tetején van.

A 28. ríjna (Október 28.) utca két épülete: jobbra egy középkori eredetű ház, ami 1789-ben kapta késő barokk kinézetét, balra 1900-1902-ben épült szecessziós banképület.

Már az Óvárosban van a főhomlokzatával a Rytířská utcára néző egykori Városi Takarékpénztár neoreneszánsz épülete (1891-94).

Utcarészlet (V Kotcích).

A Stavovské Színház (Nostitz, Rendi vagy Týl Színház) 1781-83 között épült korai klasszicista stílusban. 1787-ben maga Mozart vezényelte a Figaro házasságát, és itt került sor a Don Giovanni ősbemutatójára is. 1834-ben itt hangzott el először egy színdarab dalaként a későbbi cseh himnusz.

A Don Giovanni premierjének állít emléket Anna Chromý Il Commendatore című szobra.

A Karolinumot, Közép-Európa legrégibb egyetemét IV. Károly alapította 1348-ban. Itt volt rektor Husz János és tanult II. Rákóczi Ferenc. Az épületegyüttes fő része a gótikus palota, ami 1383-ban épült.

Az 1718-ban kialakított barokk homlokzaton ma már csak a gótikus ablakfülke idézi a középkori eredetet.

A Havelská és a Železná utcák sarkán álló épület.

A Takarékpénztár épületének takarásában találjuk a román stílusú plébániatemplomnak épült (1232-36) Szent Gál-templomot, amit barokk stílusban építettek át (1723-38).

Az Óváros gótikus magjához tartozó épület (Melantrichova utca), amit a reneszánszban jelentősen átépítettek.

Jan Marek Marci (1595-1667) orvos és tudós, a Prágai Egyetem rektora.

Előbukkan az óvárosi Városháza tornya.

Reneszánsz épület gótikus kapuval és Egon Erwin Kisch (1885-1948, oknyomozó újságíró, a "száguldó riporter") emlékplakettel.

Főhomlokzatával már az Óvárosi térre néz ez az eredetileg román alapokkal rendelkező Štěpánovský-ház, amit többször átépítettek gótikus és reneszánsz elemekkel, mai megjelenése korai barokk.

A szomszédos házban (gótikus eredet, majd reneszánsz, végül klasszicista újjáépítés) született Josef Král (1853-1917) klasszikus filológus, műfordító, egyetemi tanár.

Az Óvárosi térre kilépve magára vonja a figyelmet a bibliai és mitológia témákat sgraffito díszítéssel bemutató késő gótikus U Minuty (A Perchez) ház, amit reneszánsz stílusban többször újjáépítettek. 1889-tól 1896-ig itt lakott Franz Kafka a szüleivel. 1896-ban a Városházába integrálták. A jobbra eső épület is a Városháza része, az eredetileg román stílusban épült U Kohouta (A Kakashoz) házat 1835-ben vásárolták meg, homlokzata klasszicista.

Az óvárosi Városháza négy épületből tevődik össze. A város polgárainak Luxemburgi János 1338-ban adta meg a jogot önálló városháza alapításához. Erre a célra vásárolták meg a Wolflinův-(Wölflin-)házat (a kép jobb szélén). Később tornyot és kis kápolnát építettek hozzá, késő gótikus ablakait aranyozott címerpajzsok díszítik. A vörös színű Kříž-házat 1360-ban vásárolták meg. A Mikšův-(Mikes-)ház 1458-ban került a város birtokába (eredetileg román stílusú, 1880-ban neoreneszánsz stílusban újjáépítették).

A Kříž-(Kereszt-)házon 1520-ban reneszánsz ablakot helyeztek el, amin a következő felirat olvasható: "Prága a birodalom feje."

A 70 méter magas torony építése 1364-ben fejeződött be, ...

... déli oldalán 1410-ben helyezték el a Mikuláš órásmester készítette Orlojt (óramű), amit a 2017 óta folyó rekonstrukció miatt nem tudok megmutatni.

 Mielőtt a téren szétnéznénk, a Týn-templom vonja magára a figyelmet.

A Szűz Máriáról elnevezett templomot 1365-ben alapították, ...

... de csak 1457-ben fejezték be az építését.

A 15-16. században jórészt a husziták birtokolták a gótikus, háromhajós, ...

... égbe törő kettős tornyú templomot, ami az őt körülvevő gótikus-reneszánsz házsor árkádos udvarán keresztül közelíthető meg. A fiatornyokkal díszített 80 m magas két torony aszimmetrikus (a jobb oldali zömökebb), - a templom előtti épületek balról: Kőharangos-ház, Týn-iskola (a gótikus eredetű iskolát a 16. században alakították át velencei reneszánsz pártázatú épületté, homlokzati freskója Szűz Máriát ábrázolja), U bílého jednorožce (Fehér Orrszarvú-ház, Trčkovský-ház, Pelechovský-ház, eredetileg gótikus, majd reneszánsz és barokk újjáépítés, 1950-es években késő klasszicista átalakítás) - ...

... hatalmas gótikus oromzatot fognak közre.

A templomban található Tycho Brahe dán csillagász síremléke.

Szűz Mária ideiglenes talapzaton a templom mellett. A barokk Mária-oszlop eredetileg az Óvárosi téren volt, 1652-ben állították a svédek elleni 1648-as győztes prágai ütközet sikeréért hálából, de 1918-ban ledöntötték.

Az Óvárosi tér alakját és nagyságát I. Vencel király szabta meg 1230 táján. A középkorban tágas piactér volt, nyolc utca torkollik bele. A tér északi felének központjában áll ...

... Husz János szobra, amit 1915-ben emeltek az eretnekségért elítélt tudós férfi kivégzésének 500. évfordulójára.

A szecesszió stílusában alkotott monumentális szoborcsoport és a Szent Miklós-templom.

A Szent Miklós-templomot 1732-37 között építették barokk stílusban.

A nagyszerű homlokzatú, pompás arányú épület ellensúlyozza a Týn-templom egyeduralmát a téren.

Régebbi is, mint a Týn-templom, elődje egy 13. századi gótikus templom volt. A bencések után az ortodox egyházé lett, majd 1920 óta a huszita közösségé.

A templom mellett 1906 óta áll a Delfin-szökőkút (érdekes delfinek...).

A Husz János-szobor közelében léphetünk rá a prágai meridiánra (hosszúsági kör), ami 1652-ben lehetővé tette a prágai helyi idő számítását.

 A tér északkeleti sarka.

Jobb oldalt az egykori pálos kolostorhoz (a Szent Megváltó-templom részét képezte, 1784-ben felszámolták) tartozó barokk épület (1648), középen az egykori Prágai Városi Biztosító neobarokk-szecessziós épülete (a bal oldali keskenyebb az eredetileg itt álló barokk házak másolata, 1899-1901), ma a Regionális Fejlesztési Minisztérium működik benne, a kép bal oldalán a Schierův-ház (neobarokk, 1895-97).

A Goltz-Kinských-palota (balra) jelenlegi formáját rokokó stílusban 1755-65 között nyerte el. Az egykor itt működő gimnáziumban tanult Franz Kafka. Ma a Nemzeti Galéria grafikai gyűjteménye található benne. Jobbján áll az U Kamenného zvonu, vagyis Kőharangos ház, amit Luxemburgi János alakíttatott át a 14. század elején. A 20. században helyreállították a gótikus homlokzatot, jelképe a kőharang a jobb sarkán látható.

A déli oldal egy része, jobbról indulva a házak: 1. U Zlatého velblouda (gótikus alap, 1858. klasszicista), 2. U červených dveří (román alap, 1496. gótikus, 18. sz. barokk), 3. U Lazara (gótikus alap, 1680. korai barokk), 4. U Kamenného stolu (U Měny, román alap, 1724. barokk), 5. U Kamenného beránka (román alap, majd gótikus, 17. sz. reneszánsz), 6. Štorchův-ház.

Az  U červených dveří nevű házban nyitotta meg a Zongoraintézetet Bedřich Smetana 1848-ban.

A Štorchův-ház gótikus és barokk épületek helyén 1896-ban épült neogótikus stílusban. A homlokzat Art Noveau festményei közül kiemelkedik Szent Vencel lóháton.

A Celetná utcán jutunk el ...

... a Lőportoronyhoz (Prašná brána).

A ma ismert torony építése 1475-ben kezdődött késő gótikus stílusban és 33 évig tartott. Helyén már a 13. század végén kapu állott, a prágai óváros 13 kapujának egyike, s egyedüli, ami fennmaradt.

Nevét onnan kapta, hogy a 17. században puskapor tárolására használták.

A 65 méter magas tornyot 1875 és 1886 között restaurálták neogótikus stílusban. A Lőportoronyhoz kapcsolódik ...

... a Vigadó (Reprezentációs Ház, Obecní dům) szecessziós épülete, ami 1906-11 között készült el, benne található a Smetana Koncertterem. Helyén 1380-tól a Királyi udvar volt, lakott itt IV. Vencel, Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert, Podjebrád György és II. Jagelló Ulászló is.

A Vigadóval szemközt U Hybernů ház helyén gótikus kolostor állt, majd ír ferencesek (a ház az Ír-sziget ókori nevéről, Hiberniáról kapta a nevét) barokk templomot építettek (1653-59), amit 1785-ben felszámoltak. 1808-11-ben empire stílusú vámhivatali épület jött létre, ami kiállítóteremként is funkcionált. Ma zenés színház működik benne (Divadlo Hybernia).

 A Cseh Nemzeti Bank épülete 1894-ben épült, 1935-42 között neoklasszicista stílusban átépítették.

A bank helyén álló épületben lakott Chopin 1829-30-ban.

Életkép ismét a Celetná utcában, ...

... majd az Óvárosi téren, ...

... hátrapillantás a Týn-templomra, mielőtt a tértől északnyugatra elterülő Zsidóváros (Josefov, Józsefváros) felé vennénk az irányt.

A Maisel-zsinagóga (nevét építtetőjéről, Zsidóváros polgármesteréről kapta) reneszánsz stílusban épült 1590-92-ben. Az 1689-es tűzvész után barokk stílusban állították helyre. 1892-94-ben neogótikus stílusban újították fel. Ma a Zsidó Múzeum kiállítása tekinthető meg benne.

Szecessziós ház a Maiselova és a Široká utcák sarkán.

A Régiúj-zsinagóga Európa legősibb épen maradt zsinagógája. 1270 körül alapították kora gótikus stílusban, téglából készült lépcsős oromzata a 15. századból származik.

Itt tanított és tartotta istentiszteleteit a híres bölcselő Löw rabbi, aki a legenda szerint a padláson rejtegette alkotását, az emberszörny Gólemet.

A Magas-zsinagóga (középen) reneszánsz épülete 1568-ban készült el. Eredetileg a Zsidó Városházához tartozott, ezért nevezik Városházi-zsinagógának is. Ma az Állami Zsidó Múzeum működik benne.

A Zsidó Városháza 1763-ban kapta barokk homlokzatát. Érdekessége a tetőre helyezett héber betűkkel jelölt óra, ami ennek megfelelően fordított irányban jár.

Mózes szobra 1905-ből.

Biedermeier-stílusú díszítés 1911-ből.

Löw rabbi iskolájának a helyén emelték az 1689-es tűzvész után a barokk Klaus-zsinagógát (1694), ami ma szintén múzeum. Körülötte terül el a régi zsidótemető, ahová a 15. századtól (a legrégibb sírkő 1439-ből Avigdor Kara költőé) kezdve 1787-ig temetkeztek, néhol 12 rétegben, a legalább 12000 sírkő között van Löw rabbié is.

Az eredetileg díszteremként és ravatalozóként használt épület 1911-12-ben készült el neoromán stílusban, ma a Zsidó Múzeum részét képezi.

Szecessziós épületek a Vězeňská, a V Kolkovně és Dušní utcák találkozásánál.

A Szentlélek-templom 1346-ból származó, eredetileg gótikus épület volt, ...

 ... de leégett és 1689-91-ben barokk stílusban építették át.

A templom mellett áll Nepomuki Szent János szobra 1727-ből, ...

... és egy feszület 1888-ból.

Franz Kafka-szobor 2003-ból.

A Spanyol-zsinagóga egy 12. századi Öreg Iskolának nevezett zsinagóga helyén épült 1868-ban mór stílusban, belseje az Alhambrát idézi. Ma a Zsidó Múzeum kiállításának ad helyet.

A Szent Salvátor-templom a Salvátorská, Dušní és Kostečná utcák ölélésében 1611-14-ben épült késő reneszánsz stílusban az evangélikus egyház számára, ...

... délnyugati sarkában barokk torony áll.

Visszaérkezés az Óvárosi térre a Dlouhá utca felől, ...

... látképet kapva a Városháza-torony, a Husz János-szobor és a Szent Miklós-templom hármasáról.

A sörivókra várva még megtekintettem Prága második leghosszabb templomát, a Szent Jakab-templomot, ...

... amit a minorita kolostorral együtt 1232-ben alapított I. Vencel király.

A templomot 1366-ban gótikus stílusban átépítették, majd az 1689-es tűzvész után barokkosították.

1695-1701 között készültek el a homlokzat stukkó díszítései, amik Assisi Szent Ferencet, Szent Jakabot (a képen) és Páduai Szent Antalt ábrázolják.

Szecessziós épület a Templová és a Štupartská utcák sarkán, ...

... utóbbi vezet vissza az Óvárosi térre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése