2018/08/26

Tour de Mecsek #9 Püspökszentlászló és környéke

Püspökszentlászló Hosszúhetényhez tartozó falucska a Kelet-Mecsekben, a Zengő és a Hármas-hegy (a képen) közötti völgyben.

A túra kiindulópontjául a Köves-tető melletti parkolót választottam, ...

... ahonnan a zöld kereszt jelzésen léptem a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területére.

A védett felfutó pirítógyökér (Tamus communis) már beérlelte piros bogyóit.

A műút a Mecsek harmadik legmagasabb csúcsára, a Hármas-hegyre (603 m) vezet fel, amiről ebben az írásomban már beszámoltam.

Persze, az akkor is fotózott látványt nem lehet megunni.

Kilátás északi irányban.

Ettől a ponttól kezdve új útvonalon, jobbra fordulva a Zobákpusztát Kisújbányával összekötő kék négyzeten folytattam a túrát.

Hernyóként is csodálatos, hát meg lepkeként a szőlőszender (Deilephila elpenor).

A Pap-rét arról kapta a nevét, hogy a hosszúhetényi plébános kaszálója volt, ...

... ma nagy szerepe van a lepkék védelmében.

Átmenetileg elhagyva a turistajelzéseket ...

... pihenőhelyet pillantottam meg ...

... a Csengő-forrás mellett, amit 1997-ben foglaltak Solymár Imre Völgység-kutató emlékére. A jura időszaki márgából származó forrásvíz a Völgységi-patakot táplálja.

A műúttól 150 méterre erdei házikó bújik meg, a Csengő-lak, ami 1950 körül épült.

A Csengő-hegy (489 m, amiről a forrás és a lak a nevét kapta) oldalában kanyargó út.

A Takanyó irányából megérkező kék háromszög, amin Püspökszentlászlóig mentem.

Visszatért a zöld kereszt is, ami átvezet a Csengő-hegyen, ...

... és egészen Pusztabányáig kísért.

A pusztabányai vadászház, amit kulcsosházként üzemeltet ...

... a Mecsekerdő Zrt.

Pihenő az egykori település helyén.

Szatyor Győző pécsi faszobrász Életfa című alkotása a réten.

2009-ben faragott követ állítottak a mecseki üveggyártás emlékére.

Püspökszentlászló felé továbbindulva ...

... a rom ...

... és az Üvegesek útja jelzés mutatja az utat ...

... a 18. századi üvegfújó kemencék és üvegcsűr feltárásához.

Pusztabányán (akkori nevén Üveg Bányán, Glashütte) a 1780-as évektől az 1810-es évekig fújták az üveget német és morva munkások.

A rekonstruált kettős, olvasztó-hűtő főkemence ...

... zöld és fehér öblösüvegek és táblaüvegek készítésére is alkalmas volt, ...

... ahogy erről az Üvegesek útja állomásán tájékozódhatunk.

Indulás lefelé a Kis-tóti-völgyben ...

... a még csak alig csordogáló patakkal, ...

... amit több forrás is táplál (Daragói-Nagy-forrás, Bába-kút), de ezek a vízmű kerítéssel körbevett védterületei.

Nagyon tetszett a völgy és az ösvény.

Kis mésztufalépcső.

A ferde kőzetrétegek ...

... már-már az Óbányai-völgyre emlékeztettek.

 Mésztufalépcsők.

Kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum).

Továbbra is látványos a patakmeder.

A Csendes-kút vizét levezető Vajda-völgy.

A Bába-hegy oldalában.

Erdei alagút.

Nudum erdő.

A kanyargó patak.

A vízmű utáni ...

... réten különvált a kék háromszög és az Üvegesek útja, én utóbbin maradtam, ...

... mert elvonta figyelmem az elvirágzott erdei mácsonya (Dipsacus fullonum), ...

... illetve az óriás zsurló (Equisetum telmateia).

Visszatekintés a Csengő-hegyre.

Elérve a Püspökszentlászlóra vezető utat, találjuk az Üvegesek útja következő tábláját, amin itáliai és német üvegárut, valamint a Budavári Serleget csodálhatjuk meg.

Ugye, a kék négyzet is ismerős?

Rögtön a híd után az út mellett áll ...

... a Mária-képoszlop.

Az emelkedős rész rövid szakaszon aszfaltot kapott.

A Zichy-keresztnél érkezik a faluba a kék háromszög a Kis-tóti-völgyből.

Lehetne érkezni autóval is, de abban mi izgalmas van?

A kis falu 32 telkén többnyire hétvégi házak állnak, sokuk a falusi turizmust szolgálja. A Koós Vendégház gondozott udvara.

Nem lassított a rengeteg jármű.

Egy kisebb feszület.

Az Életrendezés Háza lelkigyakorlatos vendégeket fogad, ...

... falán az alapító, Vácz Jenő (1914-2003) jezsuita pap emléktáblája és egy mozaikos Mária-kép.

Minden reggel erre a látványra ébredni ...

... és élvezni ebből a kertből egész nap.

A harangtorony, ...

... benne Mária-szobor.

Bepillantás a kerítés felett az ingyenesen (azóta fizetőssé vált a belépés) látogatható arborétumba.

2018-ban avatott emlékmű, ami a falu lakóinak és lelkipásztorainak nevét őrzi. Büszkén mutatta a néni, akinek férje falubeli és a fiúk közreműködésével készült az emlékkő.

A Hetyey-forrást Hetyey Sámuel megyéspüspök építtette 1898-ban.

 A Szent László római katolikus templomot Esterházy Pál László pécsi püspök építtette klasszicizáló késő barokk stílusban 1797-ben ...

... egy korábbi templom helyén, amiről egy 1725-ös homokkő emléktábla tanúskodik. Rajta a latin felirat megemlékezik Szent Lászlóról is, aki a legenda szerint a Zengő rengetegében vadászott, és a hirtelen kitört vihar elől egy remetebarlangba húzódott. A szerencsés megmenekülésért hálából kis kápolnát emeltetett a remeték számára.

A templom kupolája fenyőzsindelytetős, kis fatornyocskával kiegészülve.

Az ovális alaprajzú épület állapota a 19. század második felére erősen leromlott, ezért a 20. század elején, gróf Zichy Gyula püspöksége alatt felújításra került sor.

A főoltár 1903-ban Hetyey Sámuel püspöksége idején készült, a Szűz Mária előtt hódoló Szent Lászlót ábrázolja.

A két mellékoltár is átalakult, a korábbiak helyére egy Mária Szíve- ...

... és egy Jézus Szíve-oltár került.

Barokk faragott szószék a 18. század végéről.

A templom előtti feszület felirat nélkül.

A templomot és a kastélyt 1906-ban kötötték össze egy nyaktaggal.

Esterházy Pál László a templommal egy időben egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort is építtetett.

Az 1797-ben épült nyaralókastély késő barokk, copf stílusú.

Hetyey Sámuel 1898-ban teljesen felújíttatta a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját, klasszicista homlokzatát, erkélyét.

Zichy Gyula püspöksége idején került a déli homlokzat timpanonjába a Zsolnay-féle pirogránitból készült három püspöki címer: középen Esterházy Pál Lászlóé, balra Hetyey Sámuelé, jobbra Zichy Gyuláé.

1954-től idős szerzetesnővérek szociális otthona működött a kastélyban.

Itt töltötte házi őrizetét Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros.

A 2015-ös felújítást követően Mindszenty-emlékszoba, kastélytörténeti kiállítás, zarándokszállás került kialakításra, a kastély vezetéssel látogatható.

Már a kastély megépültekor parkosították a környezetet, de az arborétumot Hetyey Sámuel alakította ki.

Itt állhatott a Zsolnay-szökőkút.

Az arborétumban 84 fa- és cserjefaj(ta) található meg a világ minden részéből.

Japánciprus (Cryptomeria japonica).

A juharlevelű platánok (Platanus x hybrida) ...

... éppen "vedlettek".

Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria).

Szívlevelű szivarfa (Catalpa bignonioides).

A kastély az arborétumból, ahol kiépített sétányok és pihenők várják a túrázókat, ...

... illetve egy Mária-szobor a zarándokokat, nem véletlenül vezet erre a Mária Út és a Magyar Zarándokút is.

Amerikai simafenyő (Pinus strobus).

Az arborétum legmagasabb részére feketefenyőket (Pinus nigra) ültettek.

Amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii).

Balkáni babérmeggy (Prunus laurocerasus).

A növényfajokat bemutató táblákból többet is el tudnék viselni.

A Kútfő-forrás táplálta tavacska.

A Zengő az arborétumból.

A temető mellett a domboldalon áll a település névadójának szobra baldachinszerű dísztető alatt.

A Szent László-szobor a pécsi Csukás Zoltán bádogosmester alkotása ...

... rézlemezekből 1903-ból.

A Zengő a szobortól.

Még két, a Püspökszentlászló körüli erdőkben megbúvó kápolna felkeresése volt a célom. Először a Hárs-tető felé vezető sárga sáv jelzésen indultam el, ...

... majd elérve az aszfaltos utat balra fordultam, amiről szintén bal kéz felé letérve ...

... jutottam el a Szent Ferenc-kápolnához.

A kápolna létesítéséről annyi információt találtam az ajtón, hogy Szent Ferencnek és a középkorban a környéken vezeklő ferences szerzeteseknek épült emlékül.

Mária-dombormű a homlokzaton.

A rácson keresztül ennyit sikerült megörökíteni Marczell György Szent Ferencet ábrázoló festményéből (1930-as évek).

A Diós-kút vizével együtt csordogáltam vissza ...

... az arborétum kerítéséig, ...

... hogy onnan a másik irányban is kövessem a sárga sáv jelzést, ...

... ami a Zengő felé mutatja az utat.

Nincs is ennél jobb a kánikulában.

Na, jó, a forrásjelzés még jobb, bár azt korlátoznám a tényleg ihatóakra, ...

... nem erre a nagyon rossz állapotban lévő Korsoma-forrásra.

A kék négyzet elhagyása ...

... a következő célállomás táblájával.

Csodálatos erdők a Zengő lábánál.

Letérés a sárga sávról az igaz forrásjel felé, ...

... ahogy a tábla is mutatja.

Nagyon kellemes séta volt.

Régi a papírtérképem, erre még nem jelöl túraútvonalat, ...

... de nem is kell térkép ilyen útbaigazítás mellett.

A Mária-kápolna.

A kápolna helyén a bencés szerzetesek állítottak faragott Mária-szobrot, aminek elkorhadása után 1907-ben építették ide a kápolnát, ...

... elhelyezve benne Kiss György szászvári mester mészkőből faragott Fájdalmas Szűz-szobrát, a Piétát.

A Zengő Csillagának is nevezett Mária-kegyhelyet sok zarándok keresi fel.

A Vár-völgyi Mária-kútnál állt eredetileg ez a Mária-kép, amíg ott ki nem vágták.

Már nem sikerült leolvasnom, kinek az emlékére.

Ereszkedés a völgybe, ...

... ahol az árokban lévő víz forrást sejtet.

A Zarándok-kutat, amit Mária-forrásnak is neveznek, 2008-ban újították fel.

A Magyar Zarándokút jelzését követve, ...

... az árokkal párhuzamosan haladó ösvényen, ...

... a régi határkövet elhagyva, ...

... a kapun át ismét az arborétumba jutottam bezárva a kört.

Püspökszentlászlón át a Hármas-hegy felé vettem az irányt.

Kiérve a faluból a kék négyzeten (ugye, ismerős?) ...

... kellemesen felfelé kapaszkodva ...

... bezártam a második kört is ...

... a Pap-rétre érve.

Onnan a délelőtti utat követve ...

... köszöntem el a Mecsektől ezzel a panorámával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése