2016/03/06

A Solti-szigeten #6 Lókörmű martilapu

Lókörmű martilapu (Tussilago farfara)

Kúszó gyöktörzsű évelő, melynek kora tavasszal fejlődő virágszárain csak pikkelylevelek vannak.

A szár csúcsán álló magános fészekben sárga csöves és nyelves virágok vannak (fészekvirágzatúak családjának tagja).

Virágzásának ideje február-április.

A növény szív alakú, hosszú nyelű, erősen csipkés szélű, nagy tőálló levelei csak virágzást követően, kora nyáron jelennek meg.

Nedves, agyagos, bolygatott helyeken, omlásokban, töltések oldalán, ártéri és útszéli gyomtársulásokban gyakori.

A népi gyógyászatban régóta ismerik, de számos más célra is használták az idők folyamán. Bimbóit, fiatal virágait és leveleit salátákhoz adják, leveleiből teát készítenek, kiterjedt gyökérzete miatt pedig a talaj megkötésére is alkalmas.

A légzőszervi megbetegedések elsőszámú gyógynövénye. Védőréteget képez a gyulladt nyálkahártyán, ezáltal csökkenti a köhögési ingert (tudományos neve annyit jelent: „köhögést elűző”).

Külsőleg a martilapu levél sűrű, erős főzete használható külső gyulladások, fekélyek kezelésére. Kis mennyiségben olyan alkaloidot tartalmaz, ami májkárosító hatású lehet, ezért egy hónapnál tovább ne alkalmazzuk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése