2019. május 11-én került sor a paksi Demeter Egyesület szervezésében a hagyományos mezőföldi gyalogos teljesítménytúrára, ...
... aminek rajt-cél állomása ez alkalommal Alsószentivánon volt.
Szerencsére jobb állapotú papír és gps alapú térképet kaptunk.
Az Ady Endre utcán haladó zöld sáv (Alsószentiván - Németkér) jelzésen kezdtük a túrát.
Érdekes a 650 fős település szerkezete: pusztákból kialakult, villásan elágazó alaprajzú útifalu.
Akácokkal szegélyezett útról ...
... pillanthattunk ki a szabadságtelepi hidroglóbusz felé.
Szirombontásban a vörösgyűrű-som (Cornus sanguinea).
A falu átlagosan 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik, erősen tagolt löszhátas dombvidékre települt.
A szántók között néhol megmaradt rétek, erdőfoltok a Tornyostelep-dűlőben.
Fehér mécsvirág (Silene alba).
Pipacs (Papaver rhoeas).
Orvosi atracél (Anchusa officinalis).
Mezei szarkaláb (Consolida regalis).
Az adventív fehér akác (Robinia pseudoacacia).
A középkorban Alsószentiván határában (a mai temető helyén) feküdt az ...
... egykori Zedreg besenyő település, ami a nevét a szederről kapta.
Az Árpád-korban templomáról volt nevezetes, de a török időkben teljesen elpusztult a település.
1866-os feliratú kereszt, amit Verbói Szluha Imre készíttetett.
A ravatalozótól ...
... megváltozott a zöld jelzésű út, s gyanítom, hogy csak a teljesítménytúra miatt tették járhatóvá.
Fekete bodza (Sambucus nigra).
Egy másik elemmel is volt, de csak minimális küzdés, ...
... immár a sárga sáv (Alsószentiván - Vajta) jelzésű úton.
Változatlan táj fogadott ...
... a Tóház-dűlő ...
... felé közeledve.
Akác után nyárfákkal szegélyezett út, ...
... majd ismét egy rét.
Odvas törzsű eperfa (Morus sp.).
A túra jelentős része érintette a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetet.
Erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum).
A tájvédelmi körzet 1999-ben alakult meg, ...
... magába olvasztva a térség addig is országos jelentőségű védett területeit: a Németkéri Látó-hegyet, a Bikácsi Ökör-hegyet és a Kistápéi-láprétet, és a Tengelici-homokvidék elnevezést kapta.
Sárga kör leágazás ...
... a Benedek-tó felé, ...
... ahol az első ellenőrzőpont várt ránk.
A Benedek-tó magánterületen fekszik, ...
... az 1980-as évek közepén alakították ki mesterségesen.
Mocsári nőszirom (Iris pseudacorus).
A Dél-Mezőföld ezen része az Ős-Sárvíz folyóvízi üledékéből képződött, átlagosan 150-160 m tengerszint feletti magasságú félig kötött homokfelszínen, ...
... amit a szél munkája alakított a mai formájára.
Homoki habszegfű (Silene conica).
Sárgarigószó, akácillat, méhzümmögés.
Árvalányhaj (Stipa sp.) a Vendeli-részen.
A sárga kereszt jelzésű út egyik vége.
Széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium).
A telepítésből kiérve ...
... ismét a homokpusztán találtuk magunkat, ...
... ahol jól megfigyelhetőek a legeltetés nyomai.
Pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana).
Legelésző nyáj a Páskom hullámain.
A második, "magassági alappontos" ellenőrzőpont.
Visszatekintés ...
... a Dobogó hídtól, ...
... ami a Hardi-ér felett ível át.
A Felső-Menyőd nevű részre érve ...
... újra feltűntek a szántók.
Homokvidék ez.
Vigyázz, ...
... keresztezed a 6231. számú (Paks-Cece) utat!
Fehér akác a Nagy-laposon.
Közönséges ínfű (Ajuga genevensis).
A homokfásítás ezt a vidéket sem kerülhette el.
Erdei fenyő (Pinus sylvestris).
Feketefenyő (Pinus nigra).
Árvalányhajas, ami a fenyvesek helyén lehetne.
A túra kevés szintkülönbsége közül az egyik alulról, ...
... majd felülről.
A védett homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria).
Nem, nem a Kárpátok.
Az Alsó-Menyőd-dűlő után a sárga sávot is elhagytuk.
A Tengelici-homokvidéken szórványosan még fellelhetők zárt homoki tölgyesek.
Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus).
Cserebogár.
A harmadik, "mozgó" ellenőrzőpont (mivel még szalagozta az erdőt).
Az Uher-domb fenyvesében.
Lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum).
Piros kereszt jelzést nem láttam, de a szalagozás itt már mutatta az irányt.
Németkérig végig jelzetlen utakon haladtunk.
Előtte, ...
... utána.
Árvalányhajak.
Egy helyen tévesztettem csak szem elől a szalagozást.
Útviszonyok.
Árok.
Csendélet.
Észak-amerikai özönnövény a kései meggy (Padus serotina).
Hangulatos szakasz, ...
... majd hirtelen váltás.
Két tisztás ...
... közötti erdősávban várt ...
... a negyedik, "magasles" ellenőrzőpont.
Erdei gyöngyköles (Buglossoides purpurocaerulea).
Nemszeretem szakasz.
Kónya habszegfű (Silene nutans).
Itt lehet haladni, ...
... itt nem.
Végre kitisztult a tér.
Szép tölgy.
Németkérre a Kossuth Lajos utcai házak kertek felőli végén értem. Induláskor a vaddisznókra figyelmeztettek, de a kutyák félelmetesebben ugattak, és ijesztőbbek voltak, mint ...
... a védett rézsikló (Coronella austriaca).
A Széchenyi utcában ismét mellém szegődött a jól ismert zöld sáv jelzés.
Az ötödik, "Szűzanya" ellenőrzőpont. Szűz Mária szobra Domonkos Béla alkotása.
A Szent Imre herceg római katolikus templom 1986-ban épült a hardpusztai temető mellett.
A településről kiérve található az az állattartó telep, ...
... ahol országos viszonylatban is jelentős, szabadtartásos szürke marhákat láthatunk.
Meg lovakat.
Elhagyva az aszfaltot a zöldet követve.
Kicsit fura a tábla bodzával és akáccal a háttérben.
Az adventív Dillenius-madársóska (Oxalis dillenii).
A sárga kereszt jelzésű út másik végét is láthattuk.
Egyedül.
Szluhapusztára érve ...
... fogadott a hatodik, "hidroglóbusz" ellenőrzőpont, ahol két nagyon finom müzliszeletet kaptam.
A térképen Hetes tölgy néven szereplő ...
... öt törzsű fa.
Zöld jelzést kaptam, egyszerre négyet.
Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus).
Ismerős?
Szabadságtelepre (Benedekpuszta) érve ...
... a másik oldaláról is megcsodálhattuk a hidroglóbuszt.
Ha jól olvastam ki, 1816-os évszámú kereszt.
A mai nap két főszereplőjének ismételt találkozása, ...
... ami egyben azt is jelentette, hogy a célegyenesbe fordultam.
A Honvéd utcában ...
... póni ...
... és kocsigyűjtemény.
Az Alap-Cecei-vízfolyás a Béke utcában.
Az Ady Endre utca házai.
A II. világháború áldozatainak emlékére (1991).
Tettem egy gyors kitérőt a Fatimai Boldogasszony kegyhelyre.
A 2002-es fejlesztések emléktáblája.
A polgárőrség emlékfája.
2002-ben állított kereszt.
Szentiván nevű települések millenniumi emléktáblája.
Az egykori Szluha-kastélyban (klasszicista, 1850-es évek) rendezték be 1946-ban a Világ Királynőjének kápolnáját.
1950-ben Portugáliából kaptak egy Fatimai Szűz Mária kegyszobormásolatot, majd 1954-ben a kegykápolnát Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el.
2017-ben teljesen felújították a Fatimai Boldogságos Szűz Mária első magyarországi kegyhelyét.
Májustól októberig minden hónap 13-án tartanak ájtatosságot a fatimai jelenések tiszteletére.
A hetedik, "kápolnás" ellenőrzőpont. A Hétfájdalmú Szent Szűz római katolikus kápolnát a Szluha család kriptája fölé emelték 1855-ben.
Nyugati panoráma a Kápolna-hegyről a Tolnai-hegyhát északi nyúlványával Simontornyánál.
32 km és 6 óra alatt a célban, levezetésképpen egy kereszt a Rákóczi utcából.
