2019/05/19

Tour de Mezőföld #4 Demeter 30 gyalogos TT 2019

2019. május 11-én került sor a paksi Demeter Egyesület szervezésében a hagyományos mezőföldi gyalogos teljesítménytúrára, ...

... aminek rajt-cél állomása ez alkalommal Alsószentivánon volt.

 Szerencsére jobb állapotú papír és gps alapú térképet kaptunk.

 Az Ady Endre utcán haladó zöld sáv (Alsószentiván - Németkér) jelzésen kezdtük a túrát.

 Érdekes a 650 fős település szerkezete: pusztákból kialakult, villásan elágazó alaprajzú útifalu.

Akácokkal szegélyezett útról ...

 ... pillanthattunk ki a szabadságtelepi hidroglóbusz felé.

 Szirombontásban a vörösgyűrű-som (Cornus sanguinea).

A falu átlagosan 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik, erősen tagolt löszhátas dombvidékre települt.

A szántók között néhol megmaradt rétek, erdőfoltok a Tornyostelep-dűlőben.

Fehér mécsvirág (Silene alba).

Pipacs (Papaver rhoeas).

Orvosi atracél (Anchusa officinalis).

Mezei szarkaláb (Consolida regalis).

Az adventív fehér akác (Robinia pseudoacacia).

A középkorban Alsószentiván határában (a mai temető helyén) feküdt az ...

... egykori Zedreg besenyő település, ami a nevét a szederről kapta.

Az Árpád-korban templomáról volt nevezetes, de a török időkben teljesen elpusztult a település.

1866-os feliratú kereszt, amit Verbói Szluha Imre készíttetett.

A ravatalozótól ...

 ... megváltozott a zöld jelzésű út, s gyanítom, hogy csak a teljesítménytúra miatt tették járhatóvá.

Fekete bodza (Sambucus nigra).

Egy másik elemmel is volt, de csak minimális küzdés, ...

... immár a sárga sáv (Alsószentiván - Vajta) jelzésű úton.

Változatlan táj fogadott ...

... a Tóház-dűlő ...

... felé közeledve.

Akác után nyárfákkal szegélyezett út, ...

... majd ismét egy rét.

Odvas törzsű eperfa (Morus sp.).

A túra jelentős része érintette a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetet.

Erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum).

A tájvédelmi körzet 1999-ben alakult meg, ...

... magába olvasztva a térség addig is országos jelentőségű védett területeit: a Németkéri Látó-hegyet, a Bikácsi Ökör-hegyet és a Kistápéi-láprétet, és a Tengelici-homokvidék elnevezést kapta.

Sárga kör leágazás ...

... a Benedek-tó felé, ...

... ahol az első ellenőrzőpont várt ránk.

A Benedek-tó magánterületen fekszik, ...

... az 1980-as évek közepén alakították ki mesterségesen.

Mocsári nőszirom (Iris pseudacorus).

A Dél-Mezőföld ezen része az Ős-Sárvíz folyóvízi üledékéből képződött, átlagosan 150-160 m tengerszint feletti magasságú félig kötött homokfelszínen, ...

... amit a szél munkája alakított a mai formájára.

Homoki habszegfű (Silene conica).

 Sárgarigószó, akácillat, méhzümmögés.

Árvalányhaj (Stipa sp.) a Vendeli-részen.

A sárga kereszt jelzésű út egyik vége.

Széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium).

A telepítésből kiérve ...

... ismét a homokpusztán találtuk magunkat, ...

... ahol jól megfigyelhetőek a legeltetés nyomai.

Pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana).

Legelésző nyáj a Páskom hullámain.

A második, "magassági alappontos" ellenőrzőpont.

Visszatekintés ...

... a Dobogó hídtól, ...

... ami a Hardi-ér felett ível át.

A Felső-Menyőd nevű részre érve ...

... újra feltűntek a szántók.

Homokvidék ez.

Vigyázz, ...

... keresztezed a 6231. számú (Paks-Cece) utat!

Fehér akác a Nagy-laposon.

Közönséges ínfű (Ajuga genevensis).

A homokfásítás ezt a vidéket sem kerülhette el.

Erdei fenyő (Pinus sylvestris).

Feketefenyő (Pinus nigra).

Árvalányhajas, ami a fenyvesek helyén lehetne.

A túra kevés szintkülönbsége közül az egyik alulról, ...

... majd felülről.

A védett homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria).

Nem, nem a Kárpátok.

Az Alsó-Menyőd-dűlő után a sárga sávot is elhagytuk.

A Tengelici-homokvidéken szórványosan még fellelhetők zárt homoki tölgyesek.

Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus).

Cserebogár.

A harmadik, "mozgó" ellenőrzőpont (mivel még szalagozta az erdőt).

Az Uher-domb fenyvesében.

Lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum).

Piros kereszt jelzést nem láttam, de a szalagozás itt már mutatta az irányt.

Németkérig végig jelzetlen utakon haladtunk.

Előtte, ...

... utána.

Árvalányhajak.

Egy helyen tévesztettem csak szem elől a szalagozást.

Útviszonyok.

Árok.

Csendélet.

 Észak-amerikai özönnövény a kései meggy (Padus serotina).

Hangulatos szakasz, ...

 ... majd hirtelen váltás.

Két tisztás ...

 ... közötti erdősávban várt ...

... a negyedik, "magasles" ellenőrzőpont.

 Erdei gyöngyköles (Buglossoides purpurocaerulea).

Nemszeretem szakasz.

Kónya habszegfű (Silene nutans).

Itt lehet haladni, ...

... itt nem.

Végre kitisztult a tér.

Szép tölgy.

Németkérre a Kossuth Lajos utcai házak kertek felőli végén értem. Induláskor a vaddisznókra figyelmeztettek, de a kutyák félelmetesebben ugattak, és ijesztőbbek voltak, mint ...

... a védett rézsikló (Coronella austriaca).

A Széchenyi utcában ismét mellém szegődött a jól ismert zöld sáv jelzés.

Az ötödik, "Szűzanya" ellenőrzőpont. Szűz Mária szobra Domonkos Béla alkotása.

A Szent Imre herceg római katolikus templom 1986-ban épült a hardpusztai temető mellett.

A településről kiérve található az az állattartó telep, ...

... ahol országos viszonylatban is jelentős, szabadtartásos szürke marhákat láthatunk.

Meg lovakat.

Elhagyva az aszfaltot a zöldet követve.

Kicsit fura a tábla bodzával és akáccal a háttérben.

Az adventív Dillenius-madársóska (Oxalis dillenii).

A sárga kereszt jelzésű út másik végét is láthattuk.

Egyedül.

Szluhapusztára érve ...

... fogadott a hatodik, "hidroglóbusz" ellenőrzőpont, ahol két nagyon finom müzliszeletet kaptam.

A térképen Hetes tölgy néven szereplő ...

... öt törzsű fa.

Zöld jelzést kaptam, egyszerre négyet.

Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus).

Ismerős?

Szabadságtelepre (Benedekpuszta) érve ...

... a másik oldaláról is megcsodálhattuk a hidroglóbuszt.

Ha jól olvastam ki, 1816-os évszámú kereszt.

A mai nap két főszereplőjének ismételt találkozása, ...

... ami egyben azt is jelentette, hogy a célegyenesbe fordultam.

A Honvéd utcában ...

... póni ...

... és kocsigyűjtemény.

Az Alap-Cecei-vízfolyás a Béke utcában.

Az Ady Endre utca házai.

A II. világháború áldozatainak emlékére (1991).

Tettem egy gyors kitérőt a Fatimai Boldogasszony kegyhelyre.

A 2002-es fejlesztések emléktáblája.

A polgárőrség emlékfája.

2002-ben állított kereszt.

Szentiván nevű települések millenniumi emléktáblája.

Az egykori Szluha-kastélyban (klasszicista, 1850-es évek) rendezték be 1946-ban a Világ Királynőjének kápolnáját.

1950-ben Portugáliából kaptak egy Fatimai Szűz Mária kegyszobormásolatot, majd 1954-ben a kegykápolnát Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el.

2017-ben teljesen felújították a Fatimai Boldogságos Szűz Mária első magyarországi kegyhelyét.

Májustól októberig minden hónap 13-án tartanak ájtatosságot a fatimai jelenések tiszteletére.

A hetedik, "kápolnás" ellenőrzőpont. A Hétfájdalmú Szent Szűz római katolikus kápolnát a Szluha család kriptája fölé emelték 1855-ben.

Nyugati panoráma a Kápolna-hegyről a Tolnai-hegyhát északi nyúlványával Simontornyánál.

32 km és 6 óra alatt a célban, levezetésképpen egy kereszt a Rákóczi utcából.

8 megjegyzés:

  1. Csodálatos útleírás, mindent megmutat, amit az első ellenőrző pontról nem láthattam!

    VálaszTörlés
  2. 'Bár a 15 km-en caplattunk, de ilyen igényesen megszerkesztett
    utibeszámolót már nagyon régen olvastam. Köszönet érte ázok nevében is, akik ezt olvasva most szembesülnek azzal, mit is láttak útjuk során! ... egy igen gazdag magyar táj mutatta meg magát a BLOGGER segítségével!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy a gyors gyaloglás mellett a táj szépségét is megmutathattam.

      Törlés
  3. Fantasztikus túrabeszámoló. Alapos, mindenre kiterjedő. Engem személy szerint, a homoki legelő, a messziről feltűnő (feltehetőleg) nyárfacsoport és a "hetes tölgy" érdekelne még részletesebben. (-:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zoltán! Köszönöm szépen. Sajnos, a Hetes tölgyről én sem tudtam meg többet, még tervezem, hogy visszatérek, mert csak ezt a kettő képet tudtam készíteni róla.

      Törlés
  4. Kedves Jarod Barber!
    Időközben Elblinger Ferenc úr felkereste a "hetes tölgyet".
    http://elbiferrum.blogspot.com/2020/01/a-nemetkeri-hetes-tolgy.html
    Fantasztikus fa.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zoltán! Igen, tegnap olvastam (volt) osztályfőnököm bejegyzését és amire nem volt időm a teljesítménytúra közben, ő magyarázatot adott, valóban a hét törzse miatt kaphatta a "hetes" nevet.

      Törlés