A bölcskei határban #2 Orvosi szappanfű

Orvosi szappanfű (Saponaria officinalis)

Magyarországon szórványos előfordulású: ártereken, útszéleken, parlagokon, szántókon nő, kedveli a nedves, homokos talajokat.

A szegfűfélék családjának tagja július-szeptemberben virágzik.

Az orvosi szappanfű leveleit régen szappanfőzés céljából gyűjtötték, illetve gyógynövény is: főzete erős nyálkaoldó, köptető, teája enyhe vizelethajtó, tisztító, reumás fájdalmakat enyhítő hatása is van.

Vörös színű gyökere sok szaponinvegyületet és flavonoidokat tartalmaz. A szaponinok csökkentik a víz felületi feszültségét, ezért mosószerként is használják (innen származik a növény neve).

Az Oláh-völgyi törpemandulásban #3 Egyenes pimpó

Az Oláh-völgy keskeny, megmaradt sávja.

Egyenes pimpó (Potentilla recta)

Májustól akár szeptember végéig is virít réteken, erdőszéleken, száraz erdőkben és egyre gyakrabban jelenik meg zavart területeken, gyomtársulásokban is.

A pimpók közös jellemzője, hogy jellegzetes "rózsa-virágaik" vannak, öt darab, többnyire kicsípett csúcsú, ezáltal szív alakú szirom alkotja őket.

Az egyenes pimpó szára felálló, majdnem egy méter magasra is megnőhet. A szár a felső részén elágazó. A hajtás és a levelek szőrösek.

Tour de Madocsai szlavón tölgyes #1 Terepbejárás

Madocsa felől érkezve - a leaszfaltozott töltésen, ami kerékpárútnak is kiváló - a nyárfák és az akácok takarásában fel sem tűnik a tölgyes.

A helyi jelentőségű védett természeti területnek az értékén kívül turisztikai jelentősége nincs, bár szabadon látogatható, bemutató tábla nem hívja fel rá a figyelmet, egy valamirevaló ösvényen is csak a 79-es kőnél próbálkoztam.

Már az erdő megtalálása is nehézségekbe ütközik, legalábbis annak, aki a Dél-Mezőföld turistatérképe (2004) alapján tájékozódik, ami Madocsától délre tünteti fel a tölgyest.

A hartai Dunaparton elhelyezett információs tábla viszont a településtől keletre, a valós helyén ábrázolja a tölgyest, ahogyan arról A tengelici kastélyparkoktól a Kis-Konda-patak menti ökológiai folyosóig című kiadványban meggyőződhetünk.

A tölgyes a felé vezető földútról nyugati irányból.

Az 5,6 hektáros erdő közelebbről.

Keleti irányból az akácok fölé tornyosulva.

A 100-110 éves tölgyes védetté nyilvánításának fő célja a kocsányos tölgy illír (balkáni) változata génállományának megőrzése volt.

A szlavón tölgy (Quercus robur f. slavonica) különösen erdészeti szempontból jelentős, mivel ellenálló a kártevőkkel és a szélsőséges időjárással szemben, s nyúlánk, ágtiszta törzse értékes faanyagot biztosít. A kocsányos tölgynél néhány héttel később lombosodik, így a késői fagyok kevésbé károsítják.

Jobb híján a töltésen "bogarásztam". Közönséges szemeslepke (Arethusana arethusa)

 Gyilkos poloska (Rhynocoris iracundus)

 Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata)

 Bogáncslepke (Vanessa cardui)

 Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)

A solti határban #1 Réti iszalag

Réti iszalag (Clematis integrifolia)

Május és szeptember között virágzik, ártéri réteken, lápréteken, kaszálóréteken, legelőkön, szikes és hegyi réteken, erdőszéleken, löszgyepekben találkozhatunk vele.

A legtöbb iszalag faj kúszónövény, de a réti iszalag kivételt jelent. A virágtakaró leveleket a megszínesedett csészelevelek képezik.

Termése fejecskébe tömörült aszmag terméscsoport. Az egyes makkocskákon a 4-5 cm hosszú, maradó, tollas bibeszál repítőkészülék gyanánt szolgál.

A boglárkafélék családjának tagja védett növény, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

A bölcskei határban #1 Üstökös gyöngyike

Üstökös gyöngyike (Muscari comosum)

A liliomfélék családjának tagja május és június között virágzik hegyi réteken, kaszálókon, száraz gyepekben, homokpusztákon, bolygatott talajú területeken.

Az érdekes megjelenésű növény feltűnő hajtásvégi – üstököt alkotó – lila virágainak a célja csak a rovarok csalogatása, ezek valójában meddők.

Az alsó, szinte észrevétlen sárgásbarna, csengettyűre hasonlító virágok teremnek.

Népiesen kék kígyóhagymának is nevezik. Másik elnevezése – a mezei jácint – a levél és hagyma formájára, méretére utal.