Madocsa felől érkezve - a leaszfaltozott töltésen, ami kerékpárútnak is kiváló - a nyárfák és az akácok takarásában fel sem tűnik a tölgyes.
A helyi jelentőségű védett természeti területnek az értékén kívül turisztikai jelentősége nincs, bár szabadon látogatható, bemutató tábla nem hívja fel rá a figyelmet, egy valamirevaló ösvényen is csak a 79-es kőnél próbálkoztam.
Már az erdő megtalálása is nehézségekbe ütközik, legalábbis annak, aki a Dél-Mezőföld turistatérképe (2004) alapján tájékozódik, ami Madocsától délre tünteti fel a tölgyest.
A hartai Dunaparton elhelyezett információs tábla viszont a településtől keletre, a valós helyén ábrázolja a tölgyest, ahogyan arról A tengelici kastélyparkoktól a Kis-Konda-patak menti ökológiai folyosóig című kiadványban meggyőződhetünk.
A tölgyes a felé vezető földútról nyugati irányból.
Az 5,6 hektáros erdő közelebbről.
Keleti irányból az akácok fölé tornyosulva.
A 100-110 éves tölgyes védetté nyilvánításának fő célja a kocsányos tölgy illír (balkáni) változata génállományának megőrzése volt.
A szlavón tölgy (Quercus robur f. slavonica) különösen erdészeti szempontból jelentős, mivel ellenálló a kártevőkkel és a szélsőséges időjárással szemben, s nyúlánk, ágtiszta törzse értékes faanyagot biztosít. A kocsányos tölgynél néhány héttel később lombosodik, így a késői fagyok kevésbé károsítják.
Jobb híján a töltésen "bogarásztam". Közönséges szemeslepke (Arethusana arethusa)
Gyilkos poloska (Rhynocoris iracundus)
Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata)
Bogáncslepke (Vanessa cardui)
Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése