Lókörmű martilapu (Tussilago farfara)
Kúszó gyöktörzsű évelő, melynek kora tavasszal
fejlődő virágszárain csak pikkelylevelek vannak.
A szár csúcsán álló magános fészekben sárga
csöves és nyelves virágok vannak (fészekvirágzatúak családjának tagja).
Virágzásának ideje február-április.
A növény szív alakú, hosszú nyelű, erősen
csipkés szélű, nagy tőálló levelei csak virágzást követően, kora nyáron
jelennek meg.
Nedves, agyagos, bolygatott helyeken,
omlásokban, töltések oldalán, ártéri és útszéli gyomtársulásokban gyakori.
A népi gyógyászatban régóta ismerik, de számos
más célra is használták az idők folyamán. Bimbóit, fiatal virágait és leveleit
salátákhoz adják, leveleiből teát készítenek, kiterjedt gyökérzete miatt pedig
a talaj megkötésére is alkalmas.
A légzőszervi megbetegedések elsőszámú
gyógynövénye. Védőréteget képez a gyulladt nyálkahártyán, ezáltal csökkenti a
köhögési ingert (tudományos neve annyit jelent: „köhögést elűző”).
Külsőleg a martilapu levél sűrű, erős főzete
használható külső gyulladások, fekélyek kezelésére. Kis mennyiségben olyan
alkaloidot tartalmaz, ami májkárosító hatású lehet, ezért egy hónapnál tovább
ne alkalmazzuk!
