Az áprilisi MLG-túra pillanatképei a Nyugat-Mecsekből.
Nyomott hagyott a fagy a liliomfán (Magnolia sp.).
Az Éger-völgy bejárata.
Az út színét az alsó-triász vörös homokkő adja.
Az Éger-völgyi-tavat ...
... az Éger-patak felduzzasztásával hozták létre 1975-ben.
Delelő-kút: 1961-ben foglalt forrás, neve arra utal, hogy a tó helyén legelésző állatokat itt itatták délidőben a magyarürögiek.
Olocsán csillaghúr (Stellaria holostea).
Piros árvacsalán (Lamium purpureum).
Éger-völgyi-pihenőhely.
Fecske-forrás: 2001-ben foglalt forrás, nevét a fecskefészekre hasonlító, vörös homokkő építményéről kapta.
Éger-patak.
Ébredező erdő.
Éger-patak.
Éger-völgy.
Éger-patak.
Éger-völgy.
Éger-forrás: a 2007-ben helyrehozott időszakos forrás a patakhoz és völgyhöz hasonlóan az égerfákról kapta nevét.
Ébredező erdő.
Éger-patak.
Éger-patak.
Éger-patak.
A kék kereszt jelzést és ezzel a völgyszintet elhagyva a Dél-dunántúli Piroson és Pálos úton (4. Találkozások útja) haladtunk tovább.
Letekintés az Éger-völgyre.
Domboldalban.
Keresztvölgy.
Éger-patak.
Közönséges édesgyökerűpáfrány (Polypodium vulgare) ...
... és spóratartói.
A savanyú alapkőzet kedvez a moháknak.
Mohapárna.
Az Éger-völgy ...
... legfelső szakasza.
Mesterséges vízesés.
Farkas-forrás: 1928-ban foglalt forrás az Éger-völgy és a Szörnye-völgy találkozásánál.
Cseresznyevirágzás (madárcseresznye - Cerasus avium).
A védett lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum).
Távoli pillantás a Négybarát-forrásra: a Szuadó-tető alatti völgy forrását 1964-ben foglalta Csokonay Sándor, ami róla és három barátjáról kapta nevét.
Erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides).
A Szuadó-tetőn ...
... a Dél-dunántúli Pirosat ...
... a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kékre cseréltük.
Tavaszi lednek (Lathyrus vernus).
Odvas keltike (Corydalis cava).
Átkelés a Kr. e. 8. században épült földvár sáncán. A földvárat a kora vaskorban a hallstatti kultúra népe építette, amit a Kr. e. 2-1. században a kelták is laktak.
Medvehagymatenger.
A Jakab-hegyi Kis-tó részben mesterséges eredetű, a 13. században pálos szerzetesek létesítettek egy körgátat, ...
... aminek medencéjébe a Cigány-kút forrásvizét vezették.
A Jakab-hegyi pálos kolostor romjai.
A 12. században a vaskori földvár közepén falu létesült, temploma Szent Jakab nevét viselte. A 13. században a templom mellett kolostor épült, ami az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok egyik első háza lett.
1543 körül a törökök elől menekülve a pálosok elhagyták a rendházat, majd visszatérve a 18. században építették fel a ma is látható kolostorépületet, ám a 1780-as években a rendet feloszlatták.
Pongyola pitypang (Taraxacum officinale).
A volt Jakab-hegyi kilátó.
A pálos rend 1947-ben újra birtokba vette a Jakab-hegyet, egy omladozó vadászházból kápolnát és kolostort építettek, de a szerzeteseket a felszentelés előtt, 1950-ben elhurcolták. Az épületet 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakították át.
2020-21-ben az épületet a zarándokoknak és turistáknak felújították, ám a kilátótorony funkcióját megszüntették.
Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis).
Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides).
Medvehagymás-gyertyános-bükkös.
A Remete-barlang a Jakab-hegyet alkotó homokkőtömbök kibillenése miatt jött létre.
A Zsongor-kő (540 m, a zsongor török nyelven sólymot jelent) a Jakab-hegy déli oldalán kiálló sziklaalakzat, ...
... természetes kilátópont, amit 1892-ben vaskorláttal láttak el.
Lábunk alatt terül el a Nyugat-Mecsek legöregebb erdeje, a mecseki rekettyés-tölgyes társulás.
Hátterünk a Jakab-hegy (602 m) ...
... homokkőfalával.
Kilátás a Villányi-hegység felé, ...
... a Pellérdi-halastavakra, ...
... a Dráva menti síkság felé, ...
... a Cserkúti-medencére, ...
... Cserkútra és Kővágószőlősre.
Cserkút ...
... és Árpád-kori Keresztelő Szent János-temploma.
Kővágószőlős, ...
... Babás-szerkövei, ...
... házai, ...
... Sarlós Boldogasszony-temploma.
A védett sárga-kövirózsa (Jovibarba globifera).
Letérés a Babás-szerkövek felé (572 m).
A Sasfészek függőleges homokkőből álló sziklafal, ...
... ahol egykor kőbánya működött, ...
... a homokkőből ajtó- és ablakkeretet, sírkövet, útszéli keresztet, malomkövet készítettek a kővágók.
A Babás-szerkövek ...
... konglomerátumból álló sziklaalakzatok.
A felszínre került kemény, fagyálló konglomerátum környezetéből ...
... a lazább anyagokat a szél és a víz elhordta, ...
... így emelkedtek ki a térszínből ezek a furcsa sziklaalakzatok.
Alulról, ...
... felülről.
Konglomerátum ...
... zuzmókkal.
"Kővé dermedt násznép."
A névadás Babba Mária istenasszonyra és áldozati helyre (szerkő = szent kő) utal.
Cserkút.
Kővágószőlős.
A Villányi-hegység a Szársomlyótól a Tenkes-hegyig.
Jubileumi kereszt (Popilla Mihály, 1934).
A Jakab-hegy ...
... déli nyúlványán van hazánk legdélibb, 500 m-t elérő térszíne, vagyis földrajzilag hegye.
A védett zöld gyík (Lacerta viridis).
Mészkerülő tölgyes.
Hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata).
Kék és piros háromszög közül ...
... utóbbin folytattuk.
Nagy varjúbab (Hylotelephium telephium subsp. maximum).
Közönséges édesgyökerűpáfrány (Polypodium vulgare).
Tájidegen folt.
Ébredező erdő.
Holt fa.
Erdő.
A védett szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus).
Erdő.
A védett magyar zergevirág (Doronicum hungaricum).
A védett epergyöngyike (Muscari botryoides).
Piros árvacsalán (Lamium purpureum) fehérben.
A védett felfutó pirítógyökér (Tamus communis).
A védett zöld gyík (Lacerta viridis).
Mezei árvácska (Viola arvensis).
Gumós nadálytő (Symphytum tuberosum).
Éger-tetőn (315 m) 2007-ben pihenőhely, játszótér és kilátó létesült. Az Éger-tetői kilátó statikai okokból nem látogatható.
Az erdő legszembetűnőbb jellegzetessége a névadója ...
... a Mohosi Kis-kútnak, amit 1961-ben építettek ki.
Az Ágnes-források vizét levezető völgybe jut vize.
Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis).
Kónya vicsorgó (Lathraea squamaria).
Az Éger-völgyi-tó partjáról búcsúzom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése