Augusztusi rovarász útjaim során egy degradált élőhelyen sikerült belebotlanom a védett kései gyíkpohár egy eddig le nem írt százas nagyságrendű állományába.
Jellegzetes, a szárat vállukon összenőve átölelő, háromszög-tojásdad levelei.
A legtöbb példány már magokat érlelt tokterméseiben.
Az aktuálisan virágzók jóval alacsonyabbra nőttek a kiszáradt környezetben.
A védett (50000 Ft) óriás-tőrösdarázs (Megascolia hirta) héjakút-mácsonyán (Dipsacus laciniatus) táplálkozik.
A védett (5000 Ft) keserűgyökér-nappalibagoly (Schinia cardui) ...
... a névadó növényen (Picris hieracioides), ...
... ami a hernyójának egyetlen ismert tápnövénye.
Közönséges nappalibagoly (Euclidia glyphica).
Díszes fehéraraszoló (Scopula ornata).
Ezüstös boglárka (Plebejus argus).
Csíkos molyszövő (Spiris striata) hernyója.
Vörhenyes virágcincér (Stictoleptura fulva).
Aranypetés poloska (Gonocerus acuteangulatus).
Szőrös tövispoloska (Alydus calcaratus).
Piros karimáspoloska (Corizus hyoscyami).
Sávos szitakötő (Calopteryx splendens) hímje ...
... és nősténye.
Zöld légivadász/kis pirosszemű-légivadász (Erythromma viridulum).
Fehér pásztor/fehérfarkú pásztorszitakötő (Orthetrum albistylum).
Déli szitakötő/skarlát szitakötő (Crocothemis erythraea).
Peremesfejű karolópók (Runcinia grammica).
Viráglakó karolópók (Misumena vatia).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése