Nyári kirándulás a Dera-szurdokban.
A Pilisszentkereszttől délre található Szurdok néven is ismert völgyet ...
... alakította ki a Kovácsi- (Dera-) patak ...
... mélyen a triász korú dachsteini típusú mészkőbe vágódva.
A Kovácsi-patak a Pilis leghosszabb vízfolyása, a Szurdokban búvópatak jellegű, de itt a rekord szárazság miatt nem volt benne víz.
A közeli Szent-kút forrása felől ...
... érkezett még némi víz.
A Szurdok alig 1 km hosszú, ...
... jól kiépített nyomvonallal, ...
... amin az Országos Kéktúra is halad.
A Szurdok keleti végében található parkoló ...
... és kiindulópont.
Pár kép az útvonalról, a Szurdok hatalmas szikláiról, a víz nélküli patakmederről.
A hajdan létesített tanösvény már a múltté. A Duna-Ipoly Nemzeti Park tábláján a közelben nyíló Szurdok-völgyi 2. számú víznyelőbarlangot ismerteti, amit 2011-ben tártak fel 80 m hosszan.
Az egykori völgytalp peremén a ma már nem aktív ...
... "Ősnyelő" víznyelőbarlang bejáratát láthatjuk.
A gát egyik oldalán a még nedves, ...
Innen a kék háromszöget követve ...
... felfelé ...
... a Szurdok-gerincre jutunk.
A szárazság miatt a botanizálás elmaradt, csak a mezei iringó (Eryngium campestre) tartotta magát.
A gerincen ...
... akadt pár kiszögellés, ...
... ahonnan csodás panoráma tárult elénk.
Az erdő a szurdokba viszont ...
... nem engedett betekintést.
A mélység.
Ellenfényben a Pilis 756 méter magas azonos nevű teteje a Boldog Özséb-kilátóval.
A Szurdoktól délre eső hegyoldal.
Kilátás a Pilis csúcsaira.
Ellátni egészen ...
... a Megyeri hídig.
Gerincúti ...
... pillanatok.
Végre egy fotóalany: sárgatorú szitakötő (Sympetrum meridionale).
A gerincút végéhez közeledve ...
... egy utolsó kilátás a szemközti oldalra.
Patakszinten a ligeti sédkender (Eupatorium cannabinum) volt a lepkék mentsvára.
A védett csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria).
Kockáslepke (Hamearis lucina).
Nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina) közönséges bojtorjánon (Arctium lappa).
Erdei szemeslepke (Pararge aegeria tircis).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése