A palotaegyüttes a barokk, a rokokó és a klasszicizmus stíluselemeit egyesíti.
A klosterneuburgi apátsághoz tartozó, a 14.
század óta Katterburgnak nevezett birtokot ...
... 1569-ben vásárolta meg II. Miksa császár, ...
... aki a malomépületet vadászkastéllyá alakíttatta, ...
... a területen dísz- és állatparkot hozott létre.
A parkot magyar csapatok pusztították el
1605-ben.
II. Miksa fia, I. Mátyás császár (II. Mátyás
magyar király) 1619-re helyreállíttatta a palotát, a területet vadászatra
használta.
Utóda, II. Ferdinánd császár és felesége,
Gonzaga Eleonóra is vadászataik helyéül választották a birtokot.
Ferdinánd halála után az özvegyi birtokon épült
fel 1642-ben a díszkastély és kert, ...
... amit az 1683-as török megszállás pusztított el.
I. Lipót császár 1686-ban úgy döntött, hogy
Schönbrunnt trónörökös fiának, ...
... I. Józsefnek adja ajándékba egy újonnan épített
kastéllyal együtt.
Johann Bernard Fischer von Erlach tervei alapján
1696-ban megkezdődött az építkezés, ...
... a központi szárny 1700-ra készült el, ...
... de a spanyol örökösödési háború okozta pénzhiány
miatt a befejezés váratott magára.
I. József halála után a megözvegyült Vilma
Amáliától 1728-ban vásárolta meg Schönbrunnt VI. Károly császár.
A vadászkastélyként használt épületet lányának,
Mária Teréziának ajándékozta, ...
... aki Nikolaus Pacassi építész vezetésével két
fázisban (1743-1749 és 1753-1763) ...
... átépíttette és kibővíttette a kastélyt.
A 19. században a császárok nyári rezidenciája volt a kastély, ...
... 1817-19 között II./I. Ferenc császár építtette
át Johann Aman udvari építésszel.
1830-ban a kastélyban született I. Ferenc József, ...
... aki haláláig, 1916-ig itt élt.
A Monarcia bukása, 1918 után a kastély az
osztrák állam tulajdona lett, ami múzeummá alakította át.
A Főkapu (Haupttor) a két obeliszkkel, amelyek csúcsára Napóleon rátetette a francia sast. Napóleon 1805-ben itt erősítette meg a pozsonyi békét, 1809-ben pedig megkötötte a schönbrunni békét.
... a 160 hektáros parkkal együtt 1996-ban felkerült az UNESCO
Világörökségeinek sorába.
I. Lipót Jean Trehet tervezőre bízta a parkosítást, ...
... aki a francia kertművészetnek megfelelően alakította ki ...
... 1705/06-ra a korai barokk kertet.
A kastély központi tengelyének vonalán virágágyak művészi elgondolású, egységet alkotó rendszerét, parterre-t, ...
... illetve széles, fákkal szegélyezett utakat hozott létre.
Mária Terézia férje, Lotaringiai Ferenc István sok idejét szentelte a kertnek, a kialakított ágyásokat "hímzett parterre-nek" nevezték, ...
... az ágyások szélére lugasok kerültek, ...
... a nyírt cserjék közé kis tereket ékeltek.
Férje halála után, 1765-ben Mária Terézia a kert átformálását Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenbergre bízta.
A kerti munkálatok 1780-ra fejeződtek be, ...
... de már egy évvel korábban megnyílt a nagyközönség számára is.
A fagyérzékeny növények számára épült Orangerie (narancsház, télikert) 1754 körül készülhetett el Nikolaus Pacassi vezetésével Nicolas Jadot tervei alapján.
A 189 méter hosszú és 10 méter széles épület a versailles-i mellett a legnagyobb barokk Orangerie.
A monda szerint Schönbrunn neve onnan ered, hogy I. Mátyás 1612-ben egy vadászat során szép kútra lelt.
A Schöner Brunnen (Szép kút, Johann
Christian Wilhelm Beyer, Isidore Canevale, Franz Zächerl, 1771, 1780) ...
... cseppköves díszítésű szökőkútban Egeria nimfa egy kancsóból önt vizet.
A főbejárat előtti Díszudvaron (Ehrenhof) két kerek szökőkút van allegorikus szoborcsoportokkal. A keleti oldali barokk alakcsoportja (Johann Baptist Hagenauer, 1776) Galíciát, Lodomériát és Erdélyt személyesíti meg.
A nyugati oldali szökőkút klasszicista alakjai (Franz Anton Zauner, 1776) a Duna, az Inn és az Enns folyókat jelképezik.
A keleti Najád-kút (Najadenbrunnen, Johann Christian Wilhelm Beyer, Johann Baptist
Hagenauer, 1772, 1781) hattyúval és puttóval jelenít meg egy najád alakját (vizeket gondozó nimfa).
Az Állatkert felé vezető fákkal szegélyezett út (Tiergartenallee) közepén foglal helyet a nyugati Najád-kút.
Az Obeliszk-kút (Benedikt Henrici, Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg, 1777). A négy teknős hátán álló obeliszkre Mária Terézia vésette rá egyiptomi minták alapján hieroglifákkal a Habsburg-dinasztia történetét.
A barlanghegyet folyóistenek ...
... és najádok szobrai díszítik.
A Neptun-kút (Johann Christian Wilhelm Beyer, Johann Ferdinand
Hetzendorf von Hohenberg, 1776-1780) ...
... a kastéllyal szemben, a kerti főút (Nagy Parterre) végében áll.
A görög mondakörnek azt a jelenetét ábrázolja, amikor a Poszeidón (a római mitológiában Neptunus) tengeristen előtt térdelő Thetisz azért könyörög, hogy fia, Akhilleusz szerencsésen térhessen meg a trójai háborúból. Poszeidón balján egy tengeri nimfa, néreisz ül. A kísérethez tartozik még négy, hippokamposzt (tengeri lovat) irányító triton (félig ember, félig hal).
A Nagy Parterre két oldalán Johann Christian Wilhelm Beyer vezetésével 1770-1780 között 32 azonos méretű, mitológiai vagy történelmi alak szobrát helyezték el. Amphión az arany lírával, aki ikertestvérével Zéthosszal Thébai falainak építője.
Caius Mucius Scaevola (a "Balkezes") római történelmi személyiség, aki megmentette Róma városát az etruszkoktól
azáltal, hogy az ellenséges király ellen elkövetett sikertelen merénylet után
jobb kezét a nyílt tűzben tartva megégette.
A kastélypark többi útja mellett és terein is fellelhetőek szobrok. Nagy Sándor és anyja, Olümpiasz.
Rhea vagy Kübelé szobra. Rhea női titán a görög mitológiában, Uranosz és Gaia lánya, Kronosz felesége, Zeusz anyja, Kübelé a frígek nemzeti istenasszonya Kis-Ázsiában, kettejük egyesüléséből született meg a mindent létesítő görög istenség.
A Kamarakertben áll Meleagrosz kalüdóni királyfi, aki Atalantével együtt ejtett el egy hatalmas vadkant, ...
... és Diana holdistennő szobra, aki a népek védnöke, a nők, a szülés és gyermeknevelés
patrónája, az állatok és a vadászat istennője.
A Római romok (Römische
Ruine,
Johann Christian Wilhelm
Beyer, Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg, Franz Zächerl, Benedikt Henrici, 1778).
Mintául Piranesi 1756-ban készült Vespasianus és Titus temploma című metszete szolgált. A romantikus hangulat mellett a rom Róma Karthágó felett aratott győzelmére is utal.
A medence közepén a folyami istenek szobrai a Dunát és az Ennst szimbolizálják.
A Nagy Parterre ...
... a Neptun-kúttal és a Gloriette-tel.
A Gloriette (Diadalív) a 237 m magas Schönbrunner Berg tetején áll.
A 100 méter hosszú és 19 méter magas fedett oszlopocsarnok Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg tervei alapján épült meg 1775-ben reneszánsz elemeket felhasználó klasszicista stílusban.
A Gloriette a Nagy Frigyes porosz király csapatain aratott kolíni győzelem emlékműve.
A szobrokat Johann Baptist Hagenauer és Benedikt Henrici készítette.
A 18. század második feléből származó, az 1945 februárjában történt bombatámadások során tönkretett maradványok.
A Kleine Gloriette (Kis diadalív) Nikolaus Pacassi tervei alapján készült 1750 körül.
Kilátás Bécsre a Gloriette mellől. A képbe nagyítva a Bécsi-erdő dombsorán látható a római katolikus Szent József-templom a
Kahlenbergen (484 m) a 165 méter magas adótoronnyal, illetve a római katolikus Szent Lipót-templom és vár a
Leopoldsbergen (425 m).
Mária, a Mártírok Királynője római katolikus
plébániatemplom Rudolfsheim-Fünfhaus kerületben.
A Szent Lőrincnek szentelt római katolikus
Breitensee plébániatemplom Penzing kerületben.
A római katolikus Szent Lipót-templom (Kirche am
Steinhof, Otto Wagner-templom) Penzing kerületben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése