Caminózásunk két szakaszán is sokat szemeztem a Gerecse legmagasabb csúcsával, most végre sor kerülhetett megmászására.
A Tardos melletti erdei parkoló.
Rövid ideig a kék keresztet követjük, ami Tardosról a Gerecse-oldalig vezet. A zöld sáv Tardosról Héregre tart, a piros kereszt Tatát köti össze Dunaszentmiklóssal.
Decemberi bükkös.
Távolságok.
Ha csak a csúcsért jöttem volna, a kék háromszög pont oda vezet, ...
... 2,3 km a tv-torony.
Maradva a kereszteken.
Nem csak a Vértesben szokás.
Terepviszonyok, illetve a utolsó méterek a kék kereszten, ...
... ez már az Országos Kéktúra Fiar-bükk nevű állomása.
A mai túra legtávolabbi pontja is a táblán.
Fiar-bükk.
Tardos házai felett ...
... a Gyenyiszka (474 m) és az Öreg-Kovács (554 m).
Bükkös.
A Gerecse több évtizedig elzárt volt a kormányzati vadászterülete miatt.
Alakul a kilátás ...
... a környező csúcsokra.
A csúcsok között Révkomáromig (Komárno) ellátni, kivehető a hőközpont kéménye, de az új Monostori híd tartóeleme is.
A fák között a Nagy-Pisznicére látni.
Újabb kilátópont: előtérben a bikolpusztai Reviczky-kúria és kápolna, a kép közepétől már Szlovákiában járunk: Dunamocs (Moca), mögötte Madar (Modrany), a háttérben pedig Érsekújvár (Nové Zámky).
A Sandl-hárs kora 240 év felett lehet.
Feszület és 2012-es tábla a fán.
A decemberi tavasz ellenére tartotta magát a jég.
Mi ez a fura T-betű? A Kéktúra pecsételőhelye fejjel lefelé.
A Serédi-kastélyt (Kis-Gerecse üdülő) Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek építtette 1935-ben. Az 1950-es évektől gyermeküdülőként működött, 1999-ben kapta vissza az egyház.
... új célok felé térünk le a jelzett útról, ...
... ami mentén több tájékoztató táblát is találunk. Az első a Föld és Magyarország erdeiről szól.
A kőfejtők előtt útba esik ...
... két, 1975-ben feltárt barlang bejárata: ez a Tűzköves-barlangé, ami 20 m mély a jura mészkőben.
A Jura-zsomboly 50 m mély aknabarlang.
Erdei kisemlősök táblája.
A piszkei vagy tardosi vörös mészkő.
Pihenőhely a kőfejtő tetején.
A bányaudvar felülről.
A Kis-Gerecse oldalában több helyen találkozhatunk a kőfejtés nyomaival.
Impozáns kilátópont.
A Nagy-Pisznice (546 m) ...
... oldalában volt a legnevezetesebb kőbánya.
A már ismert panorámaképek.
A bánya bejáratánál található tábla kérdése: Erdő vagy faültetvény?
Ami a bányászatból hátramaradt.
Már a rómaiak idejében elkezdődött a mészkő kitermelése, ...
... amit "vörös márványnak" is neveznek.
Ez már egy másik bányafal.
A harmadik, legnagyobb bányaterület.
Sziklamászók paradicsoma.
Még jobb kilátás nyílt a Nagy-Pisznice ...
... csúcsára ...
... és egykori kőfejtőjére.
Remek kilátóhely.
Jobb szélen Esztergom - ipari park a Suzukival, a fölé magasodó Vaskapu (403 m), a háttérben a Börzsöny.
Előtérben balra a Kő-hegy (297 m), jobbra a Hegyes-kő (311 m). Mögöttük Esztergom-Kertváros, de a dorogi hulladékégető füstölő kéménye is látszik. Balra a Kis-Strázsa-hegy (233 m) kilátóval és adótoronnyal, jobbra a Nagy-Strázsa-hegy (307 m) a Pilis további vonulatával, háttérben a Visegrádi-hegység és a Börzsöny.
Balra a Nagy-Gete (456 m), jobbra a Magos-hegy 298 m), háttérben a Pilis.
A Nagy-Gete.
A Magos-hegy Csolnok házaival, bal szélen a Kecske-hegy (264 m).
Búcsú a sziklafalaktól.
Ismét a Kéktúra nyomvonalán.
Sziklák a Kis-Gerecse (497 m) oldalában.
2016-ban létesült Mária-kegyhely a Mária Út mentén.
A lefelé tartó úton.
Ízelítő a talajadottságokról, ...
... a Közép-dunántúli Pirostúra is becsatlakozott.
Jelek az OKT Kis-Gerecse állomásánál.
A pince település közelségét sejteti.
A Nyergesújfaluhoz tartozó Pusztamarót pihenőhellyel, OKT pecsételőhellyel.
Marót települést a 13. században alapították.
Sváb lakosságát 1945 után kitelepítették, ...
... helyükre bányászcsaládokat hoztak, ...
... akik lassanként a közeli városokba költöztek, ...
... így a település az 1970-es évekre elnéptelenedett.
Koditek Károly és neje, Einczinger Mária által Isten dicsőségére állított kereszt 1890 körül.
Padányi Lajos, a Nyergesújfalui Pedagógus Természetjáró Szakosztály vezetőjének emlékére 2015-ben állított kopjafa.
Pusztamarót történelmi emlékhely is: 1526-ban, a mohácsi csatavesztés és Buda elfoglalása után a megmaradt fősereg és a menekülő tömeg a völgyben létrehozott szekérváraival próbált ellenállni az előrenyomuló törököknek sikertelenül, kb. 25.000 áldozatot követelve.
A süttői mészkő emlékművet 2002-2003-ban állították, készítője Kovács György szobrászművész.
"Maróthon van Mihály vitéz,
Szegény népet ő védni kész:
Oda hamar! itt a török…
Im a jele: ott füstölög!"
Szegény népet ő védni kész:
Oda hamar! itt a török…
Im a jele: ott füstölög!"
Vida József (1857): Dobozi Mihály
... és medrében a védett erdei béka (Rana dalmatina).
Következzék a Nagy-Gerecse!
Ehhez a kék jelzésen vissza kellett menni egészen a Serédi-kastélyig a Gerecsei Tájvédelmi Körzet területén.
A kastélytól a kék háromszöget követve lehet a csúcsra jutni.
Kilátás útközben: Duna, Esztergom a bazilikával, Párkány (Stúrovo) iparterülete és lakótelepei.
Már hiányzott.
Előbukkan a tv-torony.
A ma is látható adótorony 1969-71 között épült valamivel a csúcs alatt, az antennák és adók 1972-ben kerültek rá.
A betontorony 96 m magas, a tetején lévő vascsővel együtt 126 m.
A cégér legalább jó.
Megelégedtem ennyi kilátással a Dunára és a Börzsönyre.
Mobiltelefon-torony is van.
Hóért áprilisban kellett volna jönni.
A 633 méteres csúcson ...
... geodéziai mérőtorony áll.
Akik kilátónak gondolják.
Nem tudom, hogy ezek még a 2014-es ónos eső pusztításának nyomai-e.
Lefelé a sok kidőlt fatörzs között sikerült elhagynom a jelet, de így izgalmasabb volt.
Nem mellesleg ismét elém tárult a délelőtti látvány, ...
... és a már ismert kéken mehettem az autó felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése