A vértesi túra címszavakban: ősz, erdő, szurdok, bérc, emlékfák, forrás, kilátó, várrom, kápolna, kápolnarom, erdei temető.
A túra kiindulópontja az egykori Birka csárda ...
... melletti parkoló.
Innen indul a kék kereszt egészen Várgesztesig, ...
... illetve feltűnik a Via Pannonia Szent Jakab Zarándokút jelzése is.
A Csákány-patak eredetileg a Béla-forrásból eredt, a Galla-patakba torkollik Tatabányánál.
A Tatabányához tartozó Csákányospusztára érünk.
A néhány házból álló szórványtelepülésnek még saját sípályája is volt.
Csákány első említése 1325-ből való, Csákányegyháza néven 1449-ből maradt fenn az első feljegyzés. Régészeti ásatások során megtalálták az egykori falut, templomát és temetőjét.
Tekintélyes fűz mellett kelünk át a Csákány-patakon.
Az Országos Kéktúra és a Mária Út is csatlakozott hozzánk.
Legutóbbi ittjártam óta történt egy kis terelés.
A dombon már látszik is a következő cél, ...
... ugyanez alulról a kereszt hiányában aligha, ...
... de a kápolna jelzés útba igazít. Új elem még a kék négyzet, ami Tatabányáról vezet a Csákányospusztai turistaházhoz.
A Csákányospusztai templomromot ...
... 2003-2006 között tárták fel a 144 sírból álló temetőjével együtt.
Az előkerült román kori kőfaragványok alapján a templom építését a 12-13. századra teszik.
A templom 0,5-1 m magas alapjai maradtak épségben.
Mellőle gyönyörű a kilátás a völgy felé, ahova tartunk.
Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Csákányospusztai altábora, ...
... ami a turistaház részét képezi.
A Csákányospusztai turistaházat a Tatabányai Petőfi Tömeg és Szabadidősport Egyesület üzemelteti.
Ősz.
Ritkán írok kritikai megjegyzést, de erre a táblára azért igazán találhattak volna vértesi növényt a kerti pillangóvirág (Cosmos bipinnatus) helyett.
Ide érkezik vissza a körtúra. Balra a Mária-szakadék, jobbra a kilátó érhető el.
A szurdokot választottam, ...
... amiről a lejtőszög ...
... és a mészkőtömbök is árulkodnak.
Erdő.
A Mária-szakadék ...
... mindössze 500 méter hosszú ...
... szurdokvölgy.
Az áttöréses völgyet ...
... a Csákány-patak mosta ki egykoron.
A sziklák alul.
A sziklafal felül.
Erdő.
A Mária-szakadék felülről.
A patakmederben ma már nincsen állandó vízfolyás.
Bükkfa-tapló (Fomes fomentarius).
Erdő.
A védett babérboroszlán (Daphne laureola).
Erdő.
Ismét a patakmederben.
A Vérkör egy 77 km-es teljesítménytúra, ami kerékpárral, futva, gyalog egyénileg bármikor teljesíthető.
Mária-emlékfa.
Erdő.
A szemközti oldalon haladó erdészeti út.
Erdő.
A magyar gubacsdarázs (Andricus hungaricus) gubacsa.
Erdő.
A Körtvélyesi erdei temetőhöz érve.
A temetőről az 1800-as évek kezdetétől vannak feljegyzések.
Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től a felsőgallai plébános látta el.
A körtvélyesieken kívül esetenként ide temették Csákányospuszta, Szenttamáspuszta és Kapberekpuszta lakóit is.
Jelenleg 15 síremlék található itt.
Elmúlás.
A temető szélén a második világháborúban elesett hét magyar katona nyugszik.
Elágazópont a Csákányospusztai templomromtól 2,1 km-re.
Elsőként a forrásjelzés nyomába eredünk.
Ősz.
A Vértes elnevezése: 1051-ben III. Henrik német-római császár katonái a vértjüket hátrahagyva futamodtak meg.
A németek elleni harcokban I. András testvére, a későbbi I. Béla is kitűnt hadvezérként, ...
... az ő nevét viseli a Béla-forrás, ami hajdan a Csákány-patakot táplálta. Vize nem iható.
Óriás zsurló (Equisetum telmateia).
Körtvélyespuszta felé.
Ősz.
Körtvélyespuszta a 18. század folyamán népesült be Felsőgalla németekkel történő betelepítése (1733) után. 1875-ben 85, 1929-ben 57, 2001-ben mindössze 3 lakost számoltak.
Az ide települt jobbágyoknak és zselléreknek az Esterházy uradalom adott munkát. 1850 után vált jelentőssé a mészégetés.
A Szűz Mária tiszteletére felszentelt körtvélyespusztai kápolna. (Itt megjegyezném, hogy az Országos Kéktúra információs tábláján sikerült részletesen bemutatni a ma szlovákiai Körtvélyesen található Szent Anna-kápolnát.)
A kápolnát az 1930-as években a Magyar Általános Kőszénbányászat Részvénytársaság állíttatta a tatabányai szénmedencében dolgozó, itt élő bányászcsaládok számára.
Az 1946-os államosítást követően az 1990-es évekre szinte alapjáig elpusztult kápolnát egy magánszemély közbenjárására építették újjá.
Legutóbbi felújítási munkái 2018-19 között zajlottak.
Kápolnabelső.
A kápolna mellett a Vértesi Erdő Zrt. 2020. február 24-én Emlékerdőt avatott a 2021-es "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében. Az egy hektáros területen 8100 facsemetét (tölgy, bükk, juhar, kőris, berkenye) ültettek.
A Vértesi Erdő Zrt. által megvalósított pihenőhely.
Körtvélyespusztát elhagyva, ...
... illetve visszatekintve rá.
Tarvágás ...
... és hagyásfája.
Csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus).
Ősz.
Erdő ...
... megtermett madárcseresznyével (Cerasus avium), ...
... közönséges gyertyánnal (Carpinus betulus) ...
... és tölggyel (Quercus sp.).
Most először találkoztam légyölő galócával (Amanita muscaria).
A Macska-bükk nevet viselő állomás 471 méteren, ahol csatlakozunk a Közép-dunántúli Piros Túra nyomvonalához.
Macskát nem láttam, ...
... faragott bükköt annál inkább.
Erdőképek ereszkedés közben.
Sziklákkal fűszerezve.
2016-ban kialakított imahely a Mária Út mentén, ...
... ahol Olaszországból származó Szűz Mária-szobrot helyeztek el.
Érkezvén a zöld sávra (Tatabánya Rugógyár - Csákvár).
Rövid forráskitérő.
A Szép Ilonka-forrás környezetében ...
... esőbeálló ...
... és pihenőhely várja a túrázókat.
A Szép Ilonka-forrás.
Szép Ilonka és Mátyás király vértesi találkozásának legendáját Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeménye őrzi:
"A vadászhoz Mátyás udvarában
Szép leánykám, elmenjünk-e hát?
Jobb nekünk a Vértes vadonában
Kis tanyánk ott nyúgodalmat ád."
Szép leánykám, elmenjünk-e hát?
Jobb nekünk a Vértes vadonában
Kis tanyánk ott nyúgodalmat ád."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése