2020/10/26

Tour de Mecsek #12 Nyugat-mecseki Laci, Feri, Jenci és a többiek

 

 Őszi túra a Nyugat-Mecsekben, érintve a Büdös-kutat és a Szuadó-völgyet.

Kiindulópont a Remete-rét melletti parkoló.

Kezdetben a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra jelzését követve ...

... ereszkedtem lassan lefelé.

Sátram lomb, ...

... szőnyegem gomba, ...

... ami valószínűsíthetően sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare).

A Mecsek ezen része gazdag felszíni és felszín alatti karsztos formakincsekben: víznyelők, dolinák, zsombolyok, barlangok teszik változatossá.

Nem véletlenül hoztak létre itt, sok korábban is védett területből 2009-ben Nyugat-Mecsek néven tájvédelmi körzetet.

A védett szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus).

Vonalvezetés.

Madárcseresznye (Cerasus avium) elfekvőben.

Csodabogyós erdő.

A becsatlakozó Róka-út (Vörös-hegy - Büdös-kút) zöld keresztje.

A térkép több zsombolyt (pl. Köteles) is jelöl ezen a helyen, ...

... ahol a sárga kereszt (Gyükés - Magyarhertelend) jelzés is feltűnik.

Itt halt meg 1984-ben Füleki Mihály, a Pécsi Spartacus Sportkör természetjáró szakosztályának tagja.

Büdös-kúthoz érkezve ...

... elsőként Rudi háza tűnik elő, amit Baranyai Rudolf túratárs egymaga készített és fejezett be 2005-ben.

A Büdös-kúti kulcsosházat az 1900-as évek elején emelhették, szolgált erdész- és vadászlakként. A Pécsi Spartacus Sportkör természetjárói tették lakhatóvá 1952-ben, ma a Mecsek Egyesület gondozásában áll.

Itt található a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (DDK) pecsételőhelye.

A ház mellett áll a Szatyor Győző által készített kopjafa (2007).

Kilátás a kulcsosháztól a kis rét felé, ...

... és az ég felé.

A kulcsosház névadója a tábla szerint 1932-ben foglalt Büdös-kút. A forrás úgynevezett karsztcsurgó, a triász mészkő lebegő karsztvizét hozza a felszínre. A nevéhez kettő legenda is kapcsolódik: vagy egy vitéz által legyőzött hétfejű sárkány vére mérgezte meg a forrásvizet, vagy az itt dorbézoló gazdag urakat hívta a szegény nép büdös uraknak.

A forráshoz Jenő hídján kelhetünk át, amit Tasnádi János épített 2004-ben és Baronek Jenő, a Mecsek Egyesület volt elnöke nevét viseli.

Háromszínű egyrétűtapló (Daedaleopsis confragosa var. tricolor).

A kulcsosház melletti másik forrás ...

... az Évi-Jenci-forrás, amit 2000-ben foglalt Tasnádi János és Baronek Jenő, elnevezése utóbbi két gyermekére utal. Az év nagy részében nem élő forrás, mert vizét a talajtakaróból kapja.

Bükkfatapló (Fomes fomentarius).

A kulcsosháztól északra fekvő erdőben található ...

... az 1986-ban foglalt Feri-forrás, ami építője, Módos Ferenc nevét viseli. Vize triász homokkőből ered.

A forrás közelében emlékhely található ...

... kereszttel: ...

... ami a Baranya Megyei Természetjárók Panteonja.

Továbbindulva a sárga kereszten ...

... újra szem elé kerültek ...

... a karsztformák: ...

... a térképen szereplő nevek: Büdös-kúti-zsomboly, Palermo-víznyelő, Spirál-víznyelő.

Az őszi erdő.

Száraz-kút a pécs-abaligeti műút mellett található tisztás neve, ahol 2010-ben - a kerékpárút megépítésekor - erdei pihenőhelyet alakítottak ki.

Karsztforma a mélyben ...

... a Lóriba vezető erdészeti út mellett.

Kísérőnk.

Az ösvény mellett ...

... újabb víznyelők, zsombolyok, pl. a Remény-zsomboly.

A Kis-hegy (340 m) oldalában.
 
Harkálytintagomba (Coprinopsis picacea).

Keresztezve a Pécs-Orfű kerékpárutat.

A zöld háromszögön felkapaszkodtam ...

... a pécs-abaligeti műútra, ahonnan egy jelöletlen ösvényen ...

... megkerestem a kék kereszt (Ürög - Abaligeti-cseppkőbarlang) jelzést.

Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus).

A Szuadó-völgy  (szu - rohanó víz, aszó - völgy, odó - oldal) ...

... nyugati, ...

... illetve keleti oldala.

Lepketapló (Trametes versicolor).

Ereszkedés az Orfűi-patak mederszintjére.

A Trió-barlang nyelőjét először 1969-ben bontotta a Kevi-Rónaki-Vass kutatóhármas, innen a barlang neve. A barlang feltárását 1997-ben kezdte a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület. 2003-ra a barlang összes hossza 155 méterre nőtt, két végpontja 55 m mélységben található. Az Egyes-aknában van a Mecsek legnagyobb cseppkőképződménye, a Búboskemence.

Bevetésre készen.

Fokozottan védett terület lévén a barlangászok nem ajánlották a mederben haladást, így csak messzebbről mutatom a Gilisztás-nyelő lejáratát (a barlang 134 m hosszú és 51 m mély).

Amíg nem nyelődik el, ...

... látható az Orfűi-patak.

Közönséges bükk-(Fagus sylvatica) láb.

A Szuadó-barlang a hatodik leghosszabb (254 m) és a Trió-barlanggal együtt a harmadik legmélyebb (54 m) barlang a Mecsekben. Feltárása 1994-től 2006-ig tartott. A Trióval együtt látogatható.

Az Orfűi-patak.


Fény - ...

... árnyék játéka.

A patak nyomában.


A Bagoly-forrás gipszes, anhidrites kőzetek repedésvizét hozza a felszínre. Régi, merítős formáját Csokonay Sándor foglalta, támfalas, kifolyócsöves forrását 2002-ben újította fel Baumann József a barlangászok segítségével.

A nem karsztos kőzetek (pl. homokkő) nem tudják elnyelni a csapadékvíz egészét, ...

... így a víz patakként gyűlik össze a völgyek alján.

Barlangkutatók táborhelye és esőbeállója, amit a Szegedi Karszt- és Barlangkutatók Egyesülete épített.

Közönséges gyertyán- (Carpinus betulus) láb.

Az utolsó kép az Orfűi-patakról, ...

... mielőtt a kék körön elhagytam volna a Szuadó-völgyet.

A Szuadó-forrás vizét triász karbonátos üledékanyagban összegyűlt repedésvíz biztosítja. 1930-ban foglalta Csokonay Sándor, utolsó javítása 2015-ben történt.

A víz útja a Szuadó-völgy irányába.

A Laci-forrás triász gipszes, anhidrites összletből kilépő repedésvízből táplálkozik. Csokonay Sándor foglalta 1947-ben, és másodszülött fiáról nevezte el.

A háton való felkapaszkodás közben többször keresztezték az utat ...

... gímszarvasok, íme, egy szellemkép róluk.

Erdő, ...

... erdő.

Gyertyán-, bükk- és juharlevelek.

Amint kiértem a DDK-hoz, már fordultam is balra, a kék rom jelzés ...

... az egykori Cinke-tanyához vitt. Az erdészet által épített fakunyhó kedvelt kirándulóhelye volt ...

... a négy természetet kedvelő barátnak. Emlékükre a Mecsek Egyesület és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség komlói andezitből állíttatott emlékkövet 2003-ban.

Erről az őzről sem készült jobb felvétel.

A Vörös-hegyen.

A ma már érintett zöld háromszög (Orfű - Szentkút) jelzés keresztezése.

Visszaérkezve a DDK-hoz, ...

... ami itt már a Rózsa-hegy oldalában vezet.

Jelöletlen úton fel is sétáltam ...

... a Rózsa-hegy tetejére, ...

... ami 528 méter magasan van.

Csoda volt ez a csodabogyós.

Ereszkedés után megérkezés Remete-rétre.

A parkolóban talált gyapjas tintagomba hármasával fejeztem be a túrát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése