2019/09/01

Tour de Romania #8 Nagyvárad (Oradea) - ... és a Sebes-Körösön túl.

Ismerkedés Nagyváraddal a Határtalanul! program keretében 2019. március 8-12-ig.

 A harmadik nagyváradi részben az előzőben bemutatott bal part után a Sebes-Körös jobb partján lévő néhány nevezetesség felkeresése következik.

Ehhez át kellett kelni a Sebes-Körösön, - a folyó Körösfő közelében ered és 209 km megtétele után Körösladány mellett folyik a Kettős-Körösbe - ...


... amit többször megtettünk ezen a gyalogoshídon, ...

... ami 1974-ben épült ...


... elődje, a Garasos híd helyén (a dombormű Deák Árpád alkotása).


A Sebes-Körös a Dacia híddal, háttérben Váradelőhegy (Szent István-hegy) adótornyai.


A hídon átérve az Ezredévi emléktéren (ma Libertatii) áll Szacsvay Imre (1818-1849, országgyűlési követ, a Függetlenségi nyilatkozat szövegezője, az 1848-49-es szabadságharc vértanúja) szobra, ami Margó Ede alkotása (1907).


Czárán Gyula (1847-1906) karszt- és barlangkutató, a magyar turizmus atyja (Máté Gyula, Máté Alpár, 2008).


Iosif Vulcan (1841-1907) író szobra Fekete József alkotása 1964-ből.


Lórántffy Zsuzsanna (1600?-1660, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége) szobra (Gergely István, 1996).


Az Olaszi református templom 1784-87 között épült Eder Jakab tervei alapján klasszicizáló késő barokk stílusban, ...


...tornya (1884) id. Rimanóczy Kálmán nevéhez fűződik.


Sándorffi József (1765-1824) orvos, mecénás emléktáblája, előtte idézet Kálvin Jánostól.


Nagysándor József aradi vértanú emléktáblája az egykor róla elnevezett, ma Aurel Lazăr utcában.


Az Aurel Lazăr emlékház eklektikus stílusban.


Aurel Lazăr (1872-1930) ügyvéd, a Román Nemzeti Párt tagja volt, az 1918. december 2-án létrehozott Erdély, Bánság és Partium kormányzótanácsában az igazságügyért felelt.


Aurel Lazăr szobra (Ioan Mihele, 2007) az utca elején.


Az egykori Fő (ma Republicii) és Apáca (ma Moscovei) utcák találkozásánál épült az Orsolya-rendi kolostor és Szent Anna templom 1771-73-ban barokk stílusban, ...


... majd 1858-ban a kolostorépület és a templom főhomlokzatát gótizáló romantikus stílusban átalakították.


Az épületegyüttesben 1990 óta az Ady Endre Elméleti Líceum működik. Ez az iskola volt a partnerünk és vendéglátónk a programban.


Ady-emléktábla (Nicolae Kruch, 1993) az iskola falán.


Az iskola sarkán álló Holnaposok szoborcsoportot (Deák Árpád) 2012-ben avatták fel, a Holnap irodalmi mozgalom hét költője közül Ady Endrét, Juhász Gyulát, Dutka Ákost és Emőd Tamást formálja meg.


A Katolikus kör eklektikus székházát 1895-ben építették ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján, majd Sztarill Ferenc 1914-ben kibővítette. A palotában ma a Nagyváradi Állami Filharmónia működik, ahol mi a Bányavakság című tragikomédiát tekintettük meg a Szigligeti Színház előadásában.

 A Szilágyi Dezső (ma Moscovei) és a Színház (ma Patriotilor) utcák sarkán áll az Adorján-ház I., ami Adorján Emil lakóházaként és ügyvédi irodájaként funkcionált. A szecessziós épület kivitelezését Sztarill Ferenc végezte 1903-ban Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.


A mellette lévő telken 1904-05-ben épült fel az Adorján-ház II., ugyanúgy Sztarill Ferenc kivitelezésében Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. A szecessziós stílusú homlokzat Lechner Ödön budapesti Takarékpénztár épületének hatását tükrözi, kiegészítve népművészeti ihletésű díszítőelemekkel.


A Színház (ma Patriotilor) és a Szalárdi utca (ma Teatrului) sarkán áll a Sztarill-palota (ma Astoria Szálló), amit Sztarill Ferenc épített 1902 és 1906 között. Historizáló megjelenésére a gótika és a szecesszió stíluselemeinek keveredése jellemző. A földszinten működött az EMKE kávéház, ahol Ady megismerte Lédát, és megalakult a Holnap Irodalmi Társaság 1908-ban.


A Bémer tér (ma Ferdinand) és a Szalárdi utca (ma Teatrului) sarkán áll a Transilvania Szálloda (egykor Pannónia Szálloda, ma irodaház). Az épület ifj. Guttmann József tervei alapján készül el 1903-04-ben eklektikus stílusban.


Az egykori Központi Takarékpénztár (ifj. Rimanóczy Kálmán, 1907) épülete a Bémer téren.


A Bémer (ma Ferdinand) teret hirdető épülethomlokzat.

 A Szent László híd a Bémer (ma Ferdinand) teret köti össze a Szent László térrel (ma Unirii). A kép jobb szélén az előző bejegyzésben megismert neológ zsinagóga, a túloldalon a Lévay-ház, mellette a klasszicista Kiss Sámuel-féle ház maradéka (világoszöld).


A Lévay-házat Lévay Sándor építtette a Sdravich-féle és részben a Kiss Sámuel-féle házak helyére.


A palota 1892-94 között épült fel Hanzlián János tervei alapján, aki a klasszicista stílust az eklektika korai megoldásaival ötvözte.


A Grünwald-féle ház a 19. század negyvenes éveiben épült klasszicista stílusban.


Szintén a Bémer téren a Központi Takarékpénztár és a Transilvania Szálloda előtt áll ...


... Mária román királyné (1875-1938) szobra (Dumitru Paina, 2012), aki a tér névadója, I. Ferdinánd román király felesége volt.


A Bémer teret az Állami Színház impozáns épülete uralja. A bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján 1899-1900-ban épült fel id. Rimanóczy Kálmán, Guttmann József és Rendes Vilmos együttes kivitelezésében.

 A nagyváradi eklektikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, főhomlokzata a neoklasszicizmus jegyeit hordozza.

 A portikusz két szélső oszloppárja elé a budapesti Mayer-féle műhelyből származó két allegorikus nőalak került, az egyik a Drámát, ...

 ... a másik a Vígjátékot szimbolizálja.

 A timpanon allegorikus szobrai: középen Hunnia, mellette kétoldalt a Komédia, az Ének, a Zene és a Tragédia alakja. Peller Ferenc szoboralakjait Deák Árpád rekonstruálta. A színház előtt látható Szigligeti Ede (1814-1878) drámaíró, rendező szobra (Margó Ede, 1912).

 A Bémer tér a színház felől a Szent László tér irányában.

 A Bémer tér és a Mészáros (ma Nicolae Grigorescu) utca sarkán épült fel a Poynár-ház.

 A szecessziós épület 1907-ben készült el Sztarill Ferenc tervei alapján és kivitelezésében. Homlokzatán ívelt tartóelemek, hullámos oromzat, virágmintás stukkók figyelhetők meg. Az Erdélyi Bank és Takarékpénztár Rt. 1894 feliratú címerre nem találtak magyarázatot.

 A Rimanóczy Szálló két szakaszban épült: 1892-ben a déli, Körös-parti, 1900-ban az északi szárny (a képen).

 A gőzfürdőt és a Royal-kávéházat is magába foglaló eklektikus épületet id. Rimanóczy Kálmán tervezte.

 A színház szomszédságában áll a vele egyidőben, 1899-1900-ban felépült Bazárépület, ...


... amit eklektikus stílusban épített id. Rimanóczy Kálmán.

A timpanon angyala által tartott pajzson Nagyvárad 20. század eleji címere látható.


A továbbiakban a Fő (ma Republicii) utcán kerülnek sorra az épületek (az estébe hajló rohanás miatt nem minden palotát tudtam lekattintani): ez itt a Guttmann-ház, ami 1892-ben épült és Guttmann József építész nevét viseli.

 A Bartsch-házat 1888-ban építtette Bartsch Sándor Hanzlián János budapesti építésszel.


A historizáló palota neoreneszánsz jegyeket visel magán.


A Bihar Megyei Nemzeti Kaszinó 1888-ban költözött át ebbe az id. Rimanóczy Kálmán tervezte épületbe.


A Széchenyi Szálloda 1887-ben épült fel. Egyik este a benne lévő étteremben vacsoráztunk.


A Győrffy-ház 1907-ben épült eklektikus stílusban.


A Stern-palota Stern Miklós tulajdonosról kapta nevét. 1904-05-ben épült kettő terv (Komor Marcell, Jakab Dezső és ifj. Rimanóczy Kálmán, Rendes Vilmos) ötvözésével szecessziós stílusban.


A Moskovits-palota I. Moskovits Miksa mérnök tulajdonában volt. 1904-05-ben épült (valószínűleg) ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján a szecesszió müncheni irányzatának, a Lilienstilnek megfelelően.


A Klobusitzky-palota 1926-ban épült Pintér István építészmérnök tervei alapján ...


... barokk és copf jegyekkel.


Az Irgalmasrendiek kórházát 1763-ban kezdték építeni barokk stílusban, majd több szakaszt követően 1793-95-ben fejezhették be. A kapu 1799-ből származhat, a klasszicista oromzati párkányon három késő barokk szobor található (balról jobbra): Nepomuki Szent János, a rendalapító, betegeket gyógyító Istenes Szent János, illetve Szent Flórián.


Az Irgalmasrendiek temploma 1754-60 között készült el késő barokk stílusban. Különlegessége a hajójához képest keresztirányban elhelyezett elliptikus kupola.


A Pénzügyigazgatósági palota 1899-1900-ban épült ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján eklektikus stílusban.


A kétsávos Dunarea (volt Sall Ferenc, előtte Barátok) utca osztott részén 1999-ben helyezték el a váradolaszi temetőből Szűz Mária szobrát a gyermek Jézussal (Dunaiszky László, 1879).


Az Olaszi Szentlélek kiáradása plébániatemplom a ferences szerzetesek 1748-ban épített barokk temploma helyén épült, ezért Barátok templomának is hívják.

1876-ban új barokk tornyot emeltek, majd Knapp Ferenc tervei alapján átépítették a templomot.

 A templomon jelentkező sérülések újjáépítést tettek szükségessé, ami 1903-05-ben ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján Sztarill Ferenc kivitelesésében történt meg, s alakult ki a ma látható eklektikus stílusú, neoreneszánsz épület.

Szűz Mária mennybemenetele (Kiss György, 1888).

Pietà (Tóth István, 1906).


Az 1908-ban elhunyt Fleischer Lujzika síremléke a váradolaszi temetőből került a templomkertbe.


Utolsó helyszínünk a Széchenyi (ma Traian) park volt. Az Osztrák-Magyar Bank (ma a Román Nemzeti Bank) székháza Alpár Ignác tervei alapján épült fel eklektikus stílusban 1912-ben.


Az Igazságügyi palota 1897-98-ban épült Kiss István tervei alapján Schiffer Miksa kivitelezésében eklektikus stílusban.


A főhomlokzaton az igazságszolgáltatás négy allegorikus szoboralakja figyelhető meg: Igazság, Jogvédelem, Büntetés, Ítélet.


A Vármegyeháza egykori 18. századi barokk épületét 1855-ben teljesen átépítették, ma a Bihar Megyei Önkormányzat székhelye. Erre az "épületre" szállott föl Ady pávája.


Müller Salamon cukrászdájának nyári kioszkja 1895-ben épült eklektikus stílusban, Ady Endre egyik törzshelye volt.


A "Mülleráj" 1955 óta ad helyet az Ady Endre Emlékmúzeumnak.


Ady mellszobra a múzeum előtt (Vetró Artúr, 1957) lett az utolsó képem a Körös-parti Párizsban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése