A Bazsarózsa tanösvény a Dombay-tótól a Mecsek legmagasabb csúcsára, a Zengőre vezet.
A tanösvény első állomása a tó ellenkező oldalán van, mint ahol a turistaútvonal fut.
A nyitó tábla a Dombay-tavat mutatja be, ...
... ami 1961 tavaszára készült el Baranya első mesterséges csónakázótavaként.
Létrehozását a csodás természeti környezetben 1959-ben javasolta Dombay János régész, ...
... akinek emlékét őrzi a tóparton elhelyezett kő.
A Pécsváradtól nyugatra kb. 2 km-re elterülő 1,3 hektáros tavat ...
... a Kisnádasdi-tó-völgyben duzzasztották fel.
A tó környéke kedvelt üdülőtelep.
A zöld kereszten indultam ...
... mai úticélomhoz, a Zengőre.
A tó északi végéhez közel található az 1966-ban foglalt, nyitott forrás, ami szintén Dombay János nevét viseli.
Illatos hunyor (Helleborus odorus). A dátumnak (március 24.) megfelelően nagyobb tavaszi csokorral készültem volna, de a sikertelenség okáról később.
Patak utca: ...
... megkérdőjelezhetetlen névadás.
Volt vízhozam.
Ennél a jelnél tegyünk rövid kitérőt ...
... a tavat tápláló legjelentősebb forráshoz.
A Kisnádasdi-forrás elpusztult falu nevét őrzi, névtábláját 2005-ban avatták fel a Zengő-hegyi csaták emlékére.
A forrás körül éppen szirmot bontott az odvas keltike (Corydalis cava) fehér ...
... és lila színváltozatban.
Mondanom sem kell, végig felfelé kapaszkodunk az úton, ...
... itt éppen Pécsvárad Külsőtanyák nevű részén.
Azt hozzá kell tenni, hogy a túra tervezésekor véletlenül bukkantam rá a Bazsarózsa tanösvényre.
Hivatalos leírást nem találtam, csak mások túrabeszámolóiban tettek róla említést. Külön jelzése nincs, itt jobbra a piros keresztre tértem le az eddig követett zöldről.
Vagy a végcél látványa, ...
... vagy a Magyar Zarándokút fényvisszaverős oszlopa vonta el a figyelmem, ...
... de a második állomás kimaradt (Régi dűlők között).
Ismét a Zengő, illetve előterében a gyep kapcsán ...
... hívja fel a figyelmet annak fajgazdagító és lepkevédő szerepére a harmadik állomás.
Visszatekintés, sajnos, a kilátáshoz nem voltak kedvezőek a légköri feltételek.
Még ép tábla, ...
... de a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetbe lépve már látszott, ...
... hogy a negyedik állomás táblája nem volt ilyen szerencsés, pedig informatívan mutatja be az erdő állatait.
Laminált lapokon számozott fák az út mentén, ő itt a kettes. A ligeti csillagvirágok és nemes májvirágok pedig nem voltak fotóképes állapotban.
Becsatlakozik az Üvegesek útja is balról imbolyogva, ...
... de szépen felújított jelekkel, ami helyenként a piros keresztre is jó hatással van.
Fiatal, sűrű erdő ...
... szaporodó hófoltokkal.
449 méteren, messze még a 682 m (218 méterről indultam).
Elértem a hóhatárt, ...
... így igazi téli lett az első tavaszi kirándulás.
Még egy meglepetés: az ötödik állomás, a Zengő, nem a csúcson van, ahogyan azt a nyitó tábla ábrázolja és a jelzett 6 km-es táv sincs még meg. A kissé sérült tábla egyébként nagyon szép, ismerteti a Zengő mondáját, Zengő-vár regéjét és a környék húsz védett növényfaját.
Arról érkeztem. A fának mindig az az oldala havas, ahonnan esik (esett).
Ennyit a remélt növényfotózásról: foltos árvacsalán (Lamium maculatum) levele.
Kezdődjön a csúcstámadás!
December-januárban jobban esett volna, de így is szép téli felvételek következnek.
Az utolsó rálátás a Zengőre.
A Viki esőbeálló már nem esőálló.
Gyönyörű.
Már látszik az 1984-ben épült geodéziai mérőtorony, ...
... ami négyemeletes és 16 méter magas.
Sikeresen megvívott küzdelem emlékei.
682 méteren, a Dél-Dunántúl legmagasabb pontján.
Bár nagy kilátásra nem számíthattam, azért felmásztam a torony tetejére.
A Hármas-hegy (603 m).
Az odavezető túráról itt nézhet fotókat.
A Hármas-hegyen működik a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés radarközpontja és egy rádióamatőr átjátszó.
A Zengő lábánál Hosszúhetény.
A Szent Miklós katolikus templom.
Az általános iskola épülete.
Havas hegyek.
Biztató búcsú: szártalan kankalin (Primula vulgaris).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése