A tanösvényt a Csákvár melletti Haraszt-hegyen alakították ki.
A városkából (látnivalói itt) a Gánti úton kiérve találjuk a parkolót (balra induljunk, ha sorrendben szeretnénk az állomásokat érinteni).
A kezdet nem túlzottan határozott ...
... és ötcsillagos.
Természetesen készültem a bejárásra, de a térkép által jelzett táblának is örültem volna.
A Hajdú-vágás ösvényén elindulva ...
... rögtön dolomitsziklák vettek körül, ...
... és persze karsztbokorerdő.
Kisvártatva megjelent az első, fán elhelyezett zöld levél, ahol le kell térni a Hajdú-vágásról.
A tanösvény nyitó táblája.
November lévén sok dísze már nem volt az erdőnek, azért a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) termését nehéz nem észrevenni.
A tanösvény 3,5 km hosszú, ...
... 7 állomáson keresztül mutatja be ezt a "szubmediterrán szigetet".
Mezei juhar (Acer campestre) sárga ruhájában.
A tanösvény első állomása a cserszömörcés karsztbokorerdő ismertetőjével.
Cserszömörce (Cotinus coggygria).
Az első állomásnál felmásztam a tetőre kilátásért.
A Balog-völgy, amiben a tanösvény fut.
A dolomitjelenség hatására meredek oldalú, éles gerincek, ...
... sziklafalak, törmelékes lejtők alakulnak ki.
A Lóállás-tető.
A második állomás a keleti gyertyános karsztbokorerdő nevet viseli.
A keleti gyertyánnak (Carpinus orientalis) ez az egyetlen érintetlen állapotú, természetes hazai előfordulása.
A dolomitjelenség bizonyítéka, hogy az utolsó jégkorszak előtti melegebb korból itt ragadt a déli kitettségű völgyben reliktumként.
Ostorménbangita (Viburnum lantana).
A leírás 3 óra menetidőt ajánl, nekem a közelgő naplemente nem engedett ennyit.
A legtöbb szintet itt kellett leküzdeni felfelé.
Ebben a sziklafalban van ...
... a Balog-völgyi-odú, de nem volt időm megkeresni.
Ganéjtúró bogár.
A tetőre felérve is ...
... karsztbokorerdő fogadott.
Daganat tölgyön.
A gerincútról is nyílt kilátás ...
... a Lóállás-tetőre.
Kissé megkopott őszi színek.
A harmadik állomás Irtásréten található.
Májusban érdemes megcsodálni védett növényeit.
Most a panorámában tudtam gyönyörködni, ...
... amennyire a pára engedte.
Az Irtásréten is találkoztam kirándulókkal, de nem a kijelölt úton jöttek, így akkor még nem értettem, miért nem tudtak a negyedik állomásról.
Cserszömörce az út mentén.
A karsztbokorerdők jellegzetes fája a molyhos tölgy (Quercus pubescens).
Legalább négy társasággal találkoztam az út során, de egyik sem találkozott a negyedik állomás táblájával, ...
... annak ellenére sem, hogy a meglévő táblák - a jelzésekkel ellentétben - újaknak tűntek.
Lepketapló (Trametes versicolor).
A negyedik állomás egyébként a tisztásokkal tarkított, szárazságkedvelő molyhos tölgyes karsztbokorerdőt mutatná be, ...
... ami május-júniusban a legszebb.
Molyhos tölgy és cserszömörce.
Az ötödik állomás táblája sem lett meg, ami a Kerek-hegy sziklai vegetációját hívatott bemutatni.
Mielőtt lekanyarodnánk a Kőlik-völgybe, ...
... érdemes végigmenni a gerincen ...
... és 327 méter magasból szemlélni a tájat.
A Vértes vonulatai keleti irányban.
Az alattunk elterülő Csákvár.
Kivehető a kéttornyú Szent Mihály templom és a fehér tornyú református templom.
Fókuszban az Esterházy-kastély kéményei.
Izgalmas ösvények vannak.
Szirtek között a Kőlik-völgy.
Dolomit.
A nyílt dolomit-sziklagyep is sok értékes növényfaj otthona.
Látványos sziklaformációk.
Oda kell visszamászni, ...
... hogy a Kőlik-völgyben folytathassuk utunkat.
A jelek állapotáról már tettem említést, ...
... ezen a fán kettő is van (volt).
Az imént még ott fenn "szaladgáltam".
Az erdő is megváltozott a völgy alján.
A hegységet alkotó triász dolomit nem kedvez a barlangok kialakulásának.
A Kőlik-völgyben azonban felszínre bukkan a dolomitos mészkő, amiben üregek, fülkék jöttek létre.
Ezekről a Kőlik-völgyi sziklahasadékokról szól a hatodik állomás, aminek már meglett a táblája.
Az a fekete folt ott fenn a Kőlik-völgyi-barlang.
A táblán olvashatunk ennek a - mai formájában mesterséges kialakítású - barlangnak a legendájáról.
Eddig volt bátorságom mászni.
A szemközti oldal.
A dolomitfal.
A dolomitfa.
A sziklai vegetációból mostanra csak a kövirózsák maradtak.
Csákvár és a Zámolyi-medence.
Ereszkedés tovább.
Korai juhar (Acer platanoides) levele.
A völgy aljára leérve, kicsit lekanyarodva az ösvényről ...
... megnézhetjük a Csákvári-sziklaodút.
Lombozat nélkül könnyen észrevehető az ösvényről.
Innen egy nagyon hangulatos, az Esterházyak után "gróf úton" mehetünk vissza a parkoló felé.
A valamikori Pannon-tenger partján vezet utunk.
Ismét cserszömörce.
"Igazi őserdő".
Pár kép az utolsó tábláig vezető egy kilométerről.
A hetedik állomás rálátást nyújt a Szóló-kőre, de visszhangját a befásítása miatt elvesztette.
Az ösvényről letérve körbepásztázhatjuk ...
... a Haraszt-hegyet, ...
... és Csákvárt.
Az utolsó ereszkedés ...
... és visszatérünk a kiindulóponthoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése