2017/12/30

Tour de Zöldút #11 Medina - Sióagárd

Sióagárd felkeresésével a Zöldút Sió menti szakaszbejárása is teljessé vált.

Az útbaigazító tábla a távolságokkal Medinán (a településről és az idevezető útról ebben a részben) ...

... a Sió-parton, ...

... az 1893-ban épült és 1934-ben a jelenlegi helyére került Sió-híd tövében, ...

...a Zöldút információs táblája mellett, ...

... amit az egykori malomból kialakított vendégháznál helyeztek el.

Ebből már nem sok maradt a vízitúrázóknak.

Az 1790-ben, késő barokk stílusban épült medinai református templom.

Az 1856-ban épült medinai ortodox szerb templom.

Végig a Sió-töltésen visz utunk.

A fák között feltűnik az Apponyi-kiskastély és a kápolna.

A Kisboldogasszony római katolikus kápolna barokk stílusban épült 1760 körül.

A ma szállodaként üzemelő Apponyi-kiskastély egy 18. századi kúria 19. századi átalakításával jött létre.

 Nem lehet figyelmen kívül hagyni a NATO-radart, ha erre járunk.

Az már a Szekszárdi-dombság vonulata.

A túlparton pedig a Tolnai-hegyhát kísér.

Egy leágazáshoz érünk, de már nem eredeti helyzetében ...

... mutatja a tábla az irányt Anyavár felé, ...

... de a 600 méteren kívül több segítségre már nem számíthatunk, ...

... és én is elkövettem azt a hibát, hogy se koordinátákkal, se műholdképpel nem készültem, így augusztusban hátraarc lett a próbálkozásból.

Novemberben tértem vissza, tudva, hogy a kukoricás után balra kell letérni. Ebben és a vár történetének megismerésében nagyon sokat segített ez a kiváló honlap.

Lehet, hogy az ősszel jobban is jártam, bár így is sűrű növényzet rejtette Anyavárat.

A keleti oldalon próbáltam először bejutni, ahol valaha a bejárat is lehetett.

Rögtön többet is láttam ezekből a rókalyukszerű "kincskereső" üregekből.



Téglákat és köveket is nagy mennyiségben lehet találni, pedig azokból építették a harci templomot.


A vár a Sárvíz melletti dombtetőn állt, ...

... minden oldalról várárok ölelte körül.

A második nekifutásom a délnyugati saroknál volt.

Nem olyan vészesek, mint amilyennek látszanak a süntökkel (Echinocystis lobata) benőtt fák.

Át a várárkon, ...

... fel a tényleg meredek halom tetejére.

A vár 60x70 méteres négyszög alaprajzú lehetett, ...

... a sarkokon bástyákkal.

Anyavár (Janyavár) nevét először 1093-ban említik "villa Anya" néven. A helyen Árpád-kori földvár állhatott. A 14. század végén lett a terület a györgyi Bodó család birtoka. A várat Bodó Gergely építtethette 1484-ben a Sárvíz egyik szigetén. 1510-ben oklevél említi, hogy adományként Bodó Ferenc kapta II. Ulászlótól. A törökök 1543-ban foglalták el, északi része elé huszárvárat építettek. 1602-ben portyázó hajdúk felgyújtották. A 17. században a Bosnyák család birtokában volt. Ma már csak az erődítés maradványait lehet megfigyelni.




Bár a kőtörmelékeken kívül csak az alaprajz utal az egykori várra, ...

... története ismeretében van varázsa a helynek.

Kagylólenyomatok.

Kilátás a halom tetejéről.

Ismét a töltésen, a partokat behálózza az özönnövény süntök.

A Szekszárdi-dombság közelebbről.

Itt két lehetőségünk adódik: a földeken vezető úton Sióagárdra jutni, vagy továbbhaladva a töltésen a Sió-hídnál lyukadni ki. Természetesen az előbbit választottam.

Kereszt a kukoricásban.

A faluban a keresztek mellett több úti kápolna is található, leírás róluk viszont alig.

Ez a Szent József kápolna lehet.



A távolban feltűntek a Sió jobb oldalán Harc házai és a már említett, anyai várrom kőanyagának felhasználásával 1824-ben épült harci Szent Mihály arkangyal római katolikus templom.

Sajnos, sok helyen látni a Zöldút mentén leamortizálódott vagy szándékosan tönkretett táblát.

Sióagárdra beérve a Zöldút nagy táblája fogad ...

... a Gugás-gödörrel. A Gugás eredetileg domb volt, ahol a 19. században a torokgyík szedte áldozatokat temették el. Az 1840-ben pusztító tűzvész martalékává lett házak újjáépítéséhez innen vitték az építőanyagot, így lett a dombból gödör, ami volt kenderáztató, végül szemétlerakó is.

A helyén létrehozott, a tábla által említett közösségi tér nyomát - tervszerű növénytelepítéssel, padokkal, asztalokkal - nem sikerült felfedeznem.

Jól látszik, hogy a Zrínyi utca házai mennyivel magasabban állnak a mai gödörnél.

Az utca végén látható fémkereszt (1884) is a torokgyík áldozatainak állít emléket.

 A Zrínyi utcában található Tájház (1983) egy 19. század első feléből származó épületegyüttesben mutatja be a régi paraszti élet emlékeit, hagyományait.

A Zrínyi és Rákóczi utcák sarkán álló keresztet az Apari család újíttatta fel 1999-ben.

A községháza, a középső ablak felett egy emléktábla, miszerint Agárd község 1896-ban megünnepelte Magyarország ezeréves fennállásának évfordulóját. Egy másik tábla az 1950-es dunai jeges árra emlékeztet. Az épület - mint oly sok másik a községben - helyi védelem alatt áll, erről kerámiatábla tanúskodik. Sajnos, nem mindent sikerül megőrizni.

A templomkertben megpihenhetünk és megtekinthetjük ...

... Szent Mihály arkangyal szobrát 1925-ből, ...

... egy évszám nélküli műkő keresztet, ...

... és Nepomuki Szent János szobrát 1867-ből.

Az ő nevét viseli a háromhajós római katolikus templom, ...

... ami 1886-ban 9 hónap alatt készült el neoromán stílusban Wéber Antal tervei alapján. Építtetője Sághy Pál plébános. Tornya 47 m magas, három harang található benne.

A templom előtti téren áll a II. világháborús (Farkas Pál alkotása, 1989) ...

... és az I. világháborús emlékmű. A 6 m magas obeliszk tetején lévő 180 cm széles turulmadár Székely Károly szobrászművész alkotása 1931-ből.

A "díszét" vesztett szovjet hősi emlékművön a szovjet címert diszkréten takaró községcímert láthatjuk. A kék a kedvező éghajlati adottságokat és a vizek bőségét szimbolizálja, az ezüstszalagok a Sióra és a Sárvízre utalnak, a zöld az élet teljességét és folyamatosságát jelzi a itt élő népek együvé tartozásával. A szőlő az agrárgazdaságok eredményességét hirdeti. A három vár jelképezi, hogy a község hajdan fontos utak kereszteződésében állt. A korona a település autonómiáját fejezi ki, ékkövei az intézmények.

Szépen felújított kápolna a Kossuth utcában.

Az óvoda melletti téren áll az Apari Mihály és Horváth Erzsébet állíttatta kereszt 1947-ből, ...

... és az 1848-as, 1956-os kopjafa.

Melyik sarkot válasszam?

A Kossuth és Széchenyi utcák sarkán tehető egy kitérő Dombi Ferenc szikvízüzeméhez.

A falu szélén, a Sárvíz partján áll ez az 1999-es kőkereszt, állíttatta Pál Istvánné és Telkes János.

 Itt egyesül a Zöldút két ága.

Már elkezdődtek az 1894-ben épült Sió-híd felújítási munkálatai ...

... az ideiglenes átkelő építésével.

Sióagárd a töltésről.

A Tolnai-hegyhát legdélibb nyúlványa: Leányvár, ...

... ami a szőlőtermesztéséről és pincefalujáról ismert.

A Zöldút tesz egy kört a pincefaluban. Itt van az Ifjúsági Unió Szekszárd Kadarka turistaút végállomása (zöld sáv jelzés 11 állomáson keresztül Bátaszék-Lajvérpusztától Sióagárd-Leányvárig). A csak Szekszárdról szóló ismertető táblát viszont kicsit túlzásnak érzem, még akkor is, ha a termelők nagyrésze szekszárdi.

Újabb kereszt a hárs lombjában megbújva.

A következő két nevezetesség ...

... a pincefaluban: ...

... a Margit-pince, ahol Faddi-Varga János király főszakács és fia által készített Mátyás-korabeli reneszánsz lakomákat tartanak, ...

... és a Hímzésmúzeum, ahol Vargáné Kovács Veronika helytörténeti textilgyűjteménye tekinthető meg, ami a sióagárdi népviseletet és díszítőművészetet mutatja be az 1800-as évektől napjainkig.

2002-ben felújított feszület.

A pincefaluról itt olvashat hozzáértő bejegyzést.

A tábla kereszteződésében áll ...

... az 1890-ben épült Szentháromság-kápolna.

Szentháromság-szobor és terítő a sióagárdi hímzés motívumaival.

Leányvár Rácváros nevű része felé haladunk, ...

...amiről ismertető tábla is van.

Közel 300 pince helyezkedik el három egymás feletti szinten.



A körtúra végén ...

... présházak és Sióagárd történetét ismertető tábla.

A Szekszárdi-dombság.

Leányvár a 65-ös út felől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése