Tour de Kiskunság #2 Garmada tanösvény

A Fülöpházi buckavidék Garmada tanösvénye a Báránypirosítóhoz (megtekintés itt) hasonlóan a Naprózsa Erdei Iskolától indul.

 Az iskola parkolóját elhagyva keresztezzük az 52. számú főutat.

 Bizonyos szakaszokon ez az útvonal is együtt halad a Kiskunsági Piros Sávval.

A Garmada tanösvény T alakban fűz fel 14 állomást, a Naprózsa Erdei Iskolától a Somodi-tanyáig 3 km, onnan Fülöpháza központjáig 4 km hosszan.

A tanösvénynek nincs külön jelzése, de nem tévedhetünk el.

Az első állomás a Kiskunsági Nemzeti Parkban folyó tudományos kutatásokról szól, a kép bal szélén a MTA Ökológiai Kutatóközpontjának épülete látható.

Rögtön következik is a második állomás: ennél a kiskunsági tanyavilág elnéptelenedéséről olvashatunk.

Folytatjuk utunkat a jól járható földúton.

A táj.

Az út.

A harmadik állomás a kiskunsági homokfásítást, a tájidegen faültetvények megjelenését mutatja be.

A piros sávtól itt elköszönünk egyelőre, ennél a táblánál jobbra fordul, igaz, jel hiányában erre csak a visszaút során derült fény.

Azért nemcsak akác kíséri az utunk.

A negyedik állomás a gyepek eltűnéséről tájékoztat, amit a szántók elterjedése okozott.

A nyári melegben jól jön az árnyékos útszakasz a homokvilágban.

A halott akácos ...

... nem sok árnyékot ad.

Mennyivel másabb.

Az ötödik állomáson az eltűnő homoki tölgyesek kocsányos tölgyei helyett csak fehér nyarakat láttam.

A múltidéző erdőfoltban.

A T betű tetejéhez érünk, jobbra következik majd a tanösvény másik szárnya, ...

... mi balra megyünk továbbra is a Somodi-tanya irányába.

 A fehér nyarakkal szegélyezett út mentén több információs tábla is van.

A hatodik állomás a kiskunsági homokhátság talajvízszint-csökkenésének okait, illetve a növényzetre és a tájhasználatra vonatkozó negatív következményeit mutatja be.

Nyarak.

A táj ...

... és valami más.

A hetedik állomás a legeltetésről sem zeng ódákat, ...

... de a legeltetés felhagyásával bízik a nyílt homoki gyepek regenerációjában.

Itt balra letérve elhagyom a tanösvényt, ...

 ... mert túl sokat látványt nem adott eddig az út.

Igaz, fokozottan védett területre pedig nem szabadna csak úgy besétálni.

A Fülöpházi buckavidék képei következnek mozgó homokbuckával. A tanösvény nevét adó garmada is egy buckatípus.

Visszatérve a tanösvényre, a nyolcadik állomás a homoki gyepek élővilágát mutatja be. Ennél a kilátásnál az előbbi fotókon mindez szemléletesebb volt, nem?

Szinte vele szemben a kilencedik állomás a Víz, szél, ember címet kapta: hazánk legnagyobb homokvidékének, a Duna-Tisza közi homokhátság kialakulásáról szól.

A fák között már látszik a Somodi-tanya.

"Járt utat járatlanért el ne hagyj!" - kicsit késői számomra a tizedik állomás felhívása.

A tanyán külön is van egy nemzeti parkos információs tábla a piros sáv útvonal térképével.

Somodi-tanya

Visszagyalogolva a T betű közepére, egyenesen folytatjuk utunk Fülöpháza felé.

A tizenegyedik tábla az Észak-Amerikából származó selyemkóró ipari hasznosíthatóságát mutatja be, ám nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így csak agresszíven terjedő özönnövényként tartjuk számon.

Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) virágzás után.

Hangulatos szakasz.

Időközben újra csatlakozik hozzánk a piros sáv (ami egykoron zöld volt?).

Fehér akác (Robinis pseudoacacia)
A tizenkettedik állomás az akác magyarországi betelepítésével és kettős megítélésével foglalkozik: a hazai akácerdő-terület a legnagyobb Európában, a faj gazdasági jelentősége nagy, természetvédelmi szempontból veszélyes.

Nemcsak elhagyott tanyák vannak.

Bioszféra rezervátum

Picit távolabb az úttól van a tizenharmadik állomás: Hová tűntek a szikes tavak?

A Szappan-szék (helye).

Szappan-szék

"Nevük elfelejtődött, de a jók sírjukban is áldják, tisztelik őket."

Lassan az út végére érünk.

Az utolsó, tizennegyedik állomás a "Fűben, fában orvosság" témakörben a méhészetet emeli ki.

Fülöpháza házai. A település központjáig és a nyitótábláig már nem mentem el, mert az Erdei Iskolánál is megtalálható, ahová vissza is kellett térnem.