A borjádi kitérő (leírás itt) után, mielőtt folytatnánk utunkat a Sió-töltésen, ígértem, hogy Kölesdet sem hagyjuk ki a sorból. A központból indulva ...
... impozáns fahídon kelhetünk át a Hidas-patak felett, ...
... és már látjuk is a megszokott információs táblát. Sajnos, külön a látnivalókról nem készült bemutató. Viszont nagyon jó vízvételezési lehetőségre akadtam itt.
A Kismegyeháza előtt találjuk az I. világháborús emlékművet, ...
... és a megye első Kossuth-szobrát 1897-ből.
A művelődési házként és borok házaként funkcionáló Kismegyeháza egykoron a Mercy-grófok kastélya volt. 1750 körül épült barokk stílusban, 1773-ban gróf Apponyi György vásárolta meg. Nevét arról kapta, hogy megyegyűléseket tartottak benne. Érdekesség, hogy az 1779. január 20-án tartott megyeszékhely-választáson Kölesd 1 szavazattal kapott kevesebbet Szekszárdnál! A művelődési házban helytörténeti szobát és padlásmúzeumot tekinthetünk meg. Az udvar közepén áll egy borkút, de ottjártamkor ezt már téliesítették.
A Kismegyeháza falán látható Kölesd címere: a három felekezetre való tekintettel jelzés nélküli templom, a dombok, a patak, a szőlő és a búzakéve foglalja össze a település jellemzőit.
A Kossuth térről már látószögembe került a három közül két templom, így ezeket még felkerestem, ...
... közben elhaladtam a Kismegyeháza udvarának szépen felújított épülete mellett.
A református templom 1788-ban épült késő barokk stílusban.
Az evangélikus templom ...
... 1893-ban épült neogótikus stílusban.
A templomtól szép kilátás nyílik ...
... a löszdombok között sugárszerűen futó völgyek közé ékelődött községre.
A központba visszatérve megyünk a tábláknak megfelelően ...
... a Sió-hídig.
Déli irányba fordulunk ...
... a Sió-töltésen.
Balra a Tolnai-hegyhát szőlődombjai, ...
jobbra az ártér fái őszi színekben.
Mi pedig kanyargunk a csatornával.
Ha a Sió iránymutatása nem lenne elegendő, hamarosan feltűnnek Medina templomtornyai.
A Sió és a Sárvíz völgye.
Pár km után a medinai hídhoz érünk, az út másik oldalán az egykori malom épülete áll.
Kutak és utak találkozása.
Megleljük a Zöldút tábláját is.
Először a malom épületét tekintjük meg.
A régi malomból kialakított vendégház a 35-ös folyamkilométernél várja a vízitúrázókat.
A Zöldútnak innen is van egy kitérője Sióagárdra, szintén a Sió-töltést követve.
Átkelünk a Sió-hídon.
A Sió északi, ...
... illetve déli irányban.
A hídról legurulva bal kéz felé furcsa emlékmű késztet megállásra.
Jobbra egy parkot alakítottak ki, bejáratánál a falu ismertető táblája, térképe van az utazók segítségére.
A parkban játszótér, ...
... világháborús emlékmű, ...
... túloldalán művelődési ház található.
A park sarkában a Zöldút jelzése is kikerült. Kölesddel ellentétben Medinán minden nevezetességnek van ismertető táblája is, más kérdés, hogy a látnivalókat nem feltétlen ebben a sorrendben érdemes felkeresni.
A falu főutcájáról jobbra felkanyarodva először a református templomhoz megyünk.
Az 1790-ben, késő barokk stílusban épült templom belsejét is érdemes megnézni a leírás szerint.
Ne keressünk logikát benne, hogy innen miért ez a következő cél.
Visszagurulva a főutcára a szerb templomhoz érünk.
Medinán a 18. század elején talált nyugalmat a dél felől menekülő szerbek egy kisebb csoportja. 1713-ban 15 rác családot írtak össze. Az 1720-ban Szent Lázárnak szentelt templom helyén 1856-ban épült fel a Szent Lélek eljövetelének szentelt medinai ortodox szerb templom.
A Zöldút jelzés felé megyünk tovább.
A templomtól számított harmadik derékszögű kanyart egyenesítsük ki, szerencsére a kastély saját táblája kisegíti a Zöldútét.
A kúriát 1836 előtt építtette a Paur család, ami 1850 körül került a hőgyészi Apponyi család birtokába. Mai formáját Apponyi Rudolfnak (Rezsőnek) köszönhetően 1915-ben nyerte el. A kastélyt 2011-ben restaurálták, azóta egy exkluzív kastélyszálló működik benne.
Az Apponyi Kiskastély néven működő szálló bejárata.
A kastély mellett található az 1760 körül épült barokk Kisboldogasszony-kápolna.
Az utolsó úticélunk, Medina-Szőlőhegy felkeresését érdeklődve követi nyomon a NATO-lokátor.
A löszdombokra természetesen szőlősorok futnak fel.
A már sokat emlegetett tájtalálkozás.
A Zöldút táblája Medina-Szőlőhegyen, ami a szekszárdi történelmi borvidék része a tábla szerint.
A szőlőhegy imaháza a 20. században épült, jelenleg idegenforgalmi célokat szolgál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése