2015/05/30

A dunaföldvári határban #3 Közönséges farkasalma

Természetes sivatag.

Kultúrsivatag.

Közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis)

Az erősen mérgező, kellemetlen szagú növénnyel május-szeptember hónapokban találkozhatunk nedves talajú helyeken: ligeterdőkben, patakparti magaskórósokban, ártereken, szegélynövényzetben. Családjának névadó növénye nálunk nemzetségének egyetlen faja.

 A farkasalmák virágai speciális rovarcsapdaként működnek. Először a bibe érik meg, eközben a párta csövében lévő szőrök a virág belseje felé törekvő rovarok elől elhajlanak, de visszafelé már nem engedik őket. A rovarok a magukkal hozott virágporral megtermékenyítik a bibét, majd hosszabb-rövidebb várakozásra kényszerülnek, amíg a porzók is beérnek. Miután ez megtörténik, a pártacsőben lévő szőrök elhervadnak és szabadon engedik az immár friss virágporral behintett rovart.

A régi népi gyógyászat külsőleg alkalmazta, sebeket gyógyítottak vele.

 A farkasalmalepke a hernyó tápnövényéről kapta nevét, mivel kizárólag a farkasalmafélék leveleit fogyasztja, amitől a hernyó is mérgezővé válik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése