2023/02/13

Tour de Belső-Somogy #1 A Csokonyavisontai fás legelőn

 

Tél végi látogatás a Csokonyavisontai fás legelőn.

A 68-as számú főút melletti tájékoztató tábla.

A mintegy 433 hektáros terület 1977-ben kapott országos jelentőségű védettséget.

A természetvédelmi terület a fás legelőt, annak hagyásfáit, a savanyú homoktalajokra jellemző növénytársulásokat és az állatvilágot őrzi.

Dél-Somogy területét hatalmas erdőségek borították.

A belső-somogyi tájra jellemző hullámos felszínen homokbuckák és mélyedések váltakoznak, ezeket égeres liget- és láperdők, cseres-tölgyesek és gyertyános-tölgyesek borították.

A sertéskondák makkoltatása, a gulyák és ménesek legeltetése következtében alakult ki a mozaikos, ...

... fákkal és facsoportokkal tarkított terület.

A legeltetés megszűnését követően a fás legelők elcserjésednek, beerdősülnek.
 
A megmaradt gyepterületek fenntartása a természetvédelmi kezelés fontos feladata.

A hajdani gazdálkodás nyomát őrzik az öreg hagyásfák.

Róluk következik egy összeállítás.











A terület egyik botanikai érdekessége a védett halvány sáfrány (Crocus vittatus).

A halvány sáfrányt ebben a bejegyzésben mutattam be.



A védett kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis).

A kikeleti hóvirágról itt írtam.

Európai sárgafagyöngy (Loranthus europaeus) termése.

Nyírfa-tapló (Fomitopsis betulina).

Lepketapló (Trametes versicolor).

Borostás réteggomba (Stereum hirsutum).

Júdásfülgomba (Auricularia auricula-judae).

Bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum).

Zuzmófaj 1.

Zuzmófaj 2.

Magyar gubacsdarázs (Andricus hungaricus) gubacsa.

Golyógubacsdarázs (Cynips quercusfolii) gubacsa.

Egy szarvasrudli képével búcsúzom.

2023/02/06

Az Oláh-völgyi törpemandulásban #17 Közönséges bábakalács

Közönséges bábakalács (Carlina vulgaris)
 
Középmagas termetű, kétéves fészekvirágzatú növény.
 
A barnás-bíboros árnyalatú szár pókhálósan szőrös, általában elágazik.
 
A hosszúkás-tojásdad vagy lándzsás, kemény lemezű szárlevelek fodrosak, fogas szélük tövisekben végződnek.
 
A virágok sátorban állnak a szár csúcsán.
 
A fészkeket sárga, lilásbarna és sárgásbarna csöves virágok alkotják.
 
A fénylő sárga belső fészekpikkelyek száraz hártyásak, nyelves virágokra emlékeztetően sugarasan szétállóak.
 
A zöldes külső fészekpikkelyek tövisesek, erősen, ezüstösen molyhos-szőrösek.
 
Virágzása júliustól októberig tart.
 
Sztyeppréteken, löszpusztákon, félszáraz gyepekben, parlagokon, legelőkön, erdőszegélyekben fordul elő.
 
Szárazvirágként díszítésre alkalmas, gyógynövényként vizelethajtásra, a menstruáció elősegítésére, izzasztásra, nyálkaoldásra használható.