2016/05/27

A Gyűrűsi-löszvölgyekben #7 Érdes csüdfű

Érdes csüdfű (Astragalus asper)

Viszonylag magas, felálló szárú, erőteljes pillangósvirágú növény.

Szára szögletes, végig kétágú, rásimuló, fehér szőröktől érdes.

Levelei szórtak, páratlanul szárnyaltak, a 10-15 pár levélke keskeny, hosszúkás-elliptikus, ép szélű, ritkán álló, hosszú, rásimuló szőrű.

1–2 cm nagyságú halványsárga virágai a szár végén felálló, megnyúlt füzérben állnak.

A csésze világos vagy feketés szőrrel fedett.

Mészkedvelő faj, pusztafüves lejtők, homok- és löszpuszták, homoki rétek és legelők, pusztai cserjések növénye, de előfordul homoki és lösztölgyesek szélein, tisztásain is.

Virágzási ideje május – június, illetve augusztus – október.

Védett növény, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

2016/05/20

A Bakonyban #3 Tavaszi kankalin

Tavaszi kankalin (Primula veris)

Közepes termetű tavaszi évelő, felálló szára nem ágazik el.

Tőlevélrózsában fejlődő, közép-zöld levelei tojásdad alakúak, ráncos felületűek, hirtelen nyélbe keskenyedőek.

A tőkocsány csúcsán tömött ernyőben hozza virágait.

A mézsárga, tölcsér alakú, ötszirmú virágok kellemes illatúak.

Minden szirmon látható egy narancssárga torokfolt, ezek nem érnek össze, nem alkotnak gyűrűt.

Március végétől virágzik májusig.

Sziklagyepekben, erdei tisztásokon, erdőszéleken, réteken, törmelékes lejtőkön fordul elő.

Gyakori kankalinféle, a többi fajjal ellentétben nem védett. Gyógynövény is, gyökerét felhasználják köhögéscsillapító, vízhajtó és görcsoldó teákba, de reuma és köszvény ellenszereként is számon tartották.

2016/05/14

A Solti-szigeten #11 Májusi gyöngyvirág

Májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis)

A kistermetű, évelő lágyszárú – családjának névadó növénye – április-májusban virágzik.

A levelek száma kettő, ezek tojásdadok, ép szélűek, hosszú nyéllel kapcsolódnak a szár alsó részéhez.

Virágai a hosszú, vékony szár végén nyílnak, egy oldalra néző, bókoló fürtben.

 A virágok fehérek, harang alakúak, kellemes illatúak.

A természetben üde tölgyesek, ligeterdők lakója, ahol kúszó gyöktörzse segítségével terjed.

Termése eleinte zöld, majd éretten piros, gömbölyű bogyó, ami mérgező. A népi gyógyászatban régebben gutaütés és fejfájás ellen javallották, de ma is állítanak elő belőle szívgyengeség, epilepszia és érelmeszesedés elleni gyógyszerkészítményeket.

2016/05/11

A Bölcskei nőszirmosban #1 Hegyi len

Hegyi len (Linum austriacum)

A lenfélék családjának tagja 30-60 cm magas, ágas, bokros tövű, kopasz évelő növény.

Levelei kicsik, keskeny lándzsa alakúak, hegyes csúcsúak, szórtan állnak, a szár sűrűn leveles.

A csészecimpák kopaszak, szélük sima, nem mirigyes, hártyás szegélyű, a belsők tompa csúcsúak.

A virágok álfürtben nyílnak, színük égszínkék vagy halványlila, ...

... és ennél a fajnál is észrevehető, hogy a szirmok erezete valamivel sötétebb, eltérő színű.

A szabadon álló szirmok a déli verőfényben könnyen lehullanak (ezért sem érdemes leszedni), illetve esős, borult időben becsukódnak.

Termése gömbölyű tok, amelynek kocsánya lefelé görbül vagy közel vízszintesen áll, ellentétben az évelő lennel, aminek felálló a kocsánya.

Május-augusztusban virágzik füves lejtők déli oldalán, száraz gyepekben, zárt sziklagyepekben, irtásréteken.

 A hegyi len élőhelye, háttérben az Örsi-hegy présházai.

A Bölcskei nőszirmos 2007-ben vált védetté, két eltérő arculatú területe a löszpusztagyep és a nedves rét.