Enyves zsálya (Salvia glutinosa)
Akár egy méteres magasságot is elérő zsályaféle.
Szára felálló, négyszögletes, serteszőrös.
Levelei keresztben átellenesek, hosszú nyelűek.
Tojásdad levelének a válla dárda alakú, csúcsa
kihegyezett, széle fűrészes.
Levelét sebkezelésre használták, a Salvia
nemzetségnév jelentése „egészséges, sértetlen, megmentett”, ami a növény
gyógyhatásának köszönhető.
A hajtáscsúcson fejlődő virágzat bugás örvök
sorozatából áll. Egy-egy örvöt általában 5-6 virág alkot, tövükben két kis
lándzsás murvalevél áll.
A virágzatban a serteszőrök mellett enyves,
ragadós váladékot képző mirigyszőrök is vannak. Nevét a virágot és a szár felső részét borító
mirigyes „enyves” felületről kapta.
Virágszíne kénsárga, a szirmok felülete barnán
pettyezett.
Felső ajka boltozatosan görbült, 2
sziromlevélből nőtt össze, az alsó ajak 3 lebenyéből a középső feltűnően nagy
és erősen lefelé hajlik (ajakosok családja).
A harang alakúan kiszélesedő csésze is kétajkú,
az alsó ajka kissé hosszabb, két hegyes csúcsú.
A növények júliusban és augusztusban virágoznak.
Az enyves zsálya előnyben részesíti a viszonylag
árnyas, nedves erdőket, mint pl. a gyertyános-tölgyeseket, bükkösöket,
szurdok-és ligeterdőket.
Típusjelző növény, a tölgyesekben a második
koronaszint hiányát jelzi.
