A solti határban #5 Terjőke kígyószisz

Terjőke kígyószisz (Echium vulgare)

Termetes, akár méternél is magasabbra megnövő érdeslevelű.

Szárát vörösesbarna szemölcsök és durva tapintású szőrök borítják. A halványzöld csészelevelek a szárhoz hasonlóan sűrűn szőrösek, csak az aljuk nő össze.

Tőlevelei széles, szárnyas nyélbe keskenyednek, a lándzsás, ülő, félig szárölelő, szintén szőrökkel borított szárlevelek válla lekerekített. A durva szőrök miatt az egész növény szúrós tapintású, mintha nem is szőrös, hanem tövises lenne.

Virágai dús, végálló álfürtben nyílnak június és szeptember között.

A virágokat közelebbről megnézve olyan, mintha egy-egy kígyó öltené ránk nyelvét, nevét is innen kapta.

A kihegyezett cimpákon a hosszú serteszőrök között sűrű, rövid szőrzet is nő. A bibeszál kétágú, az ibolyakék porzószálak hajlottak.

A többé-kevésbé kétajkú párta csöve a csészénél rövidebb, világos-, illetve pirosaskék, ritkán fehér. Az öt sziromlevél egymással összenőtt, az egyes virágok ferdén tölcséresek.

Hasadó termése négy makkocskából áll.

Parlagokon, utak mentén, száraz, köves helyeken terem.

Főzetét a népgyógyászatban hasmenés és bélhurut kezelésére használják, teakeverékekben is szerepel.

A Bakonyban #4 Foltos árvacsalán

Foltos árvacsalán (Lamium maculatum)

A 30-60 cm magas, évelő növény kiterjedt telepeket alkothat.

Az ajakosak családjára jellemző, hogy majdnem minden tagjának szögletes szára van, illetve aromás illóolajokat tartalmaznak. A szár, a levél és az összenőtt csészelevelek egyaránt szőrösek, megdörzsölve erős illatot árasztanak.

Levelei átellenesen ülnek a száron, tojásdadok vagy háromszögletűek, kihegyezett csúcsúak, szíves vállúak, durván fűrészes szélűek, rendszerint fehéren foltosak.

Levelei a csalánéhoz hasonlóak, de nem fullánkszőrösek, innen az elnevezés: „árvacsalán”.

 A virágok a levelek hónaljában örvökben nyílnak.

A párta görbült, alsó ajka halványabb, sötétpiros foltos, felső ajka szőrös, bíborpiros, porzói sárgák.

Virágzási ideje áprilistól októberig tart.

Gyertyán- és bükkelegyes erdőkben, ligeterdőkben, sziklaerdőkben él.

Bizonyítottan jó légúti megbetegedésekre, a húgyutak hurutos megbetegedései, fertőzései esetén. Gyomor- és bélpanaszok kezelésére is kiváló. Külsőleg bőrbetegségek, visszércsomók, aranyér, lábszárfekély kezelésére és a szájüreg, torok gyulladásainak mérséklésére használják.

A Gyűrűsi-löszvölgyekben #8 Lila ökörfarkkóró

Lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum)

Karcsú tátogatóféle, felálló szára akár méteres magasságot is elérhet, nem ágazik el.

A tőlevélrózsa levelei visszás-tojásdadok, nagyok, nyelesek, fűrészes szélűek.

Az alsó szárlevelek nyelesek, a felsők ülők.

A még ki nem nyílt bimbók ötszögletűek.

A virágok a hajtás csúcsán fürtben nyílnak, hosszú kocsányon.

A szirmok kerekek, színük sötétlila, majdnem fekete. Nemzetségének tagjai nagyrészt sárga vagy fehér virágúak, kivételt a lila ökörfarkkóró képez majdnem fekete virágaival.

A porzók is lila színűek.

A virágok a legkisebb érintésre is lehullanak, csokorba sem érdemes gyűjteni, mert hamar leperegnek.

Májusban, néha még júliusban is virít.

Szikla- és pusztafüves lejtőkön, sziklagyepekben, hegyi réteken, löszpusztaréteken, homokpusztákon, legelőkön él.