A dunaföldvári határban #4 Vetési konkoly

Vetési konkoly (Agrostemma githago)

 A konkoly a kalászosok ismert gyomnövénye a búzavirággal , a pipaccsal és a szarkalábbal együtt, de kapásokban és pillangós vetésekben is megjelenik.

A konkoly néhány évtizeddel ezelőtt még gyakori, sőt veszélyes szántóföldi gyomnövény volt. Ha magja a búzaszemek közé, majd a lisztbe került, mérgezést okozott. A vegyszeres gyomirtás és a gépi vetőmagtisztítás viszont annyira megritkította, hogy ma már védett növény.

Természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

A konkoly a szegfűfélék családjába tartozik, május és július között virágzik.

A konkolyhoz több mondás is kapcsolódik, ezek mind negatív hangúak: a konkolyos búza rossz minőségű, aki pedig konkolyt hint mások közé, az a veszekedés magjait szórja el.

Régen (a pipaccsal együtt) a termőföld virágaként tisztelték, a föld termékenységének jele volt. Emellett megemlítendő, hogy a vetési konkolynak pozitív allelopatikus hatása van a búzára nézve: konkoly jelenlétében a búza 20-50%-kal is nagyobbra nő.

A Solti-szigeten #3 Fekete nadálytő

A Solti-Duna

Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

 

A fekete nadálytő az érdeslevelűek családjába tartozik, nem véletlen, hogy szárát és leveleit sűrű, érdes tapintású szőr borítja. Nevét fényes fekete terméséről kapta. Kúszó gyöktörzsének alakja pedig a piócára, vagyis a nadályra emlékeztet.

Májustól szeptemberig virágzik mocsarakban, mocsárréteken, lápréteken, kaszálóréteken, magassás- és magaskórós társulásokban, ligeterdőkben.

A latin névben szereplő „officinale” szó arra utal, hogy az orvostudomány is használja. Népies neve is megemlékezik sebgyógyító tulajdonságáról: forrasztófűnek is nevezik. A gyógyászatban a növény gyökere adja a drogot, de alkalmanként a levelét is hasznosítják.
 

Külsőleg paszták, kenőcsök, pakolások formájában használják. A fekete nadálytőből készített pépes borogatás segíti a csonttörések, húzódások, zúzódások, ficamok, rándulások gyógyulását. Hám- és sejtképző hatása serkenti a sebgyógyulást. Visszérgyulladásokra szintén kiváló, de ajánlják toroköblítőnek is.

A Gyűrűsi-löszvölgyekben #3 Kőrislevelű nagyezerjófű

A Gyűrűs-völgy egy fajgazdag löszhátról szemlélve.

Kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus)

Jellegzetes, mással össze nem téveszthető növényünk a neve ellenére nem rokona a kis ezerjófűnek (Centaurium erythraea), mert a rutafélék családjába tartozik.

A felső levelei páratlanul szárnyaltak, emiatt nevezik kőrislevelűnek. A levelek tapintása bőrszerű, hasonlít a vele rokon citrusfélék levelére. Megdörzsölve az egész növény erős, citromos illatot áraszt, de nem tanácsos leszedni vagy megérinteni, mert nagy illóolaj-tartalma miatt allergiát, bőrpírt, kiütést okozhat.

Május és július között virágzik száraz, meleg tölgyesekben, bokorerdőkben, de előfordul sziklacserjésekben, szikla- és pusztafüves lejtőkön, irtásréteken, pusztai cserjésekben, ritkán sztyeppréteken, valamint sziklagyepekben is.

Védett növény, természetvédelmi értéke 5000 Ft.