Tour de Szent Benedek zarándokút #5 Bakonyszentlászló - Pannonhalma

5. szakasz: Bakonyszentlászló - Pannonhalma, 24 km (papíron), 2018. augusztus 3.

 Az utolsó nap virradt ránk a fejedelmi lakosztály ablakán át.

Először irány vissza Bakonyszentlászló központjába a napi elemózsiáért. Bár megtettük már ezt az utat, csak most tűnt fel ez a csurgó.

Az evangélikus templom a reggeli napfényben.

Végleg búcsút intettünk a Bakonynak, ...

... és a Pannonhalmi(Sokorói)-dombság felé vettük az irányt.

 Vicces volt a homokon járni: vagy fennmaradtál, vagy bokáig süppedtél a cuppanós sárban.

A távolban még feltűnt a Kőris-hegy (709 m).

A Csehi-lapos területére értünk, ...

... ahol meg kellett kerülni a bekerített Csehi-pusztát, ...

... meg az időszakos tavakat.

Üzenet az előttünk járóktól, néha jobb, mint a GPS.

Összességében megegyeztünk abban, hogy az öt nap során ez a részszakasz tetszett a legkevésbé, ...

... különösen, amikor a fákkal körülvett réten semmilyen tájékozódási pont nem akadt.

A GPS és a hidroglóbusz alapján belőttük az irányt Gic felé, ...

... és átgázoltunk a Pap-erdő és Csehi-erdő közé ékelődő, ...

... egyébként szép Pénzes-réten.

Bár ilyen kitartó példánnyal még nem találkoztam, őzszemnézésben verhetetlen vagyok.

Az erdőben sem feltétlenül a "kijelölt" utat követtük.

A Sokorói-Bakony-ér.

Rég nem látott úti társ tűnt fel Gicre beérve.

A díszes virágtartó nem magában álldogált, ...

... csak a hozzátartozó kastélyt először nehéz volt kivenni félbehagyott állapota miatt.

A Jankovich-Bésán grófi család az 1840-es években kezdte el építeni kastélyát, ami a 19. század második felében nyerte el végleges formáját. A romantikus stílusú, saroktornyokkal közrefogott főhomlokzatát ívsoros és konzoltagos párkányfríz, ablakait fogrovatos szemöldökpárkány díszíti.

Sorsáról egy 2006-os cikkben (Népszabadság, Cseri Péter) olvasni: a II. világháború után évtizedekig a megyei önkormányzat működtetett benne nevelőotthont, majd a gyermekintézmény 2000-es bezárása után úgy menekült meg a kastély a lebontástól, hogy a helyi önkormányzathoz került, ami a tulajdonjogot egy cégnek adta tovább annak fejében, hogy kastélyszállót létesít. A beruházás elkezdődött, de a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közben műemlékké nyilvánította a kastélyt, így az építkezés félbemaradt...

Alig érintettük a 350 fős települést, a Millenniumi keresztért is a másik irányban indultam el.

A Szent Janka római katolikus templomot 1944-ben alakították ki az egykori kastélykápolnából, amit Jankovich-Bésán Endre felesége, Szentkereszty Johanna építtetett 1908-ban szülési nehézségeiből való sikeres felépüléséért. Harangtornyát a 2014-es felújításakor kapta.

A templom előtti kereszt 1862-ből.

Kiérve a földekre, azokon szinte amíg a szem ellátott ...

... kerti szójabab (Glycine soja) érlelte termését.

Hátunk mögött a Bakony és az alja.

Egy 2017-es turistatérképen ez a szakasz sárga keresztként szerepel, ennek nyomát sem láttuk.

A Pap-oldal és a Ravazdi-hegyet (234 m) borító erdő határán.

Végre árnyékban.

Már a Sokoró területén jártunk.

A semmiben végződő aszfaltos úton keltünk át a Ravazdi-erdőn, sajnos, a Vaddisznós-kertnél sem találkoztunk lakóival.

Az Erdészeti emlékművet hazánk ezeréves fennállásának emlékére emelte a Főapátsági Erdészet Fehér Ipoly főapát idejében.

Az emlékművön olvashatjuk Áprily Lajos Szeret az erdő című versét:
Engem az erdő véd s szeret,
utaimon erdők kisértek:
bükkök, gyertyánok, égerek,
tölgyek. Fenyők is. Égig értek.

Most is, hogy visszagondolok
hajdani erdeim sorára,
a hegy felől gyönyörűen
zúg bükkös erdőnk orgonája.

S ha majd mélyebbre költözöm,
érzéstelen rommá omoltan,
egy hang közelről súgja még:
Én is az erdő fája voltam.

Rövid szakaszon a Pannonhalma - Győrszemere közötti sárga sávon haladtunk, ami egyben a Szent Márton út része. Ekkor itt még csak a fehér alapjai készültek el a kagylós jelzésnek.

Érkezés a Rekettyés-tetőre, ...

... ami egyben a Ravazd - Sokorópátka közötti Természetvédelmi bemutató útvonal egyik állomása. Mivel nemrég az Erdészeti emlékműnél megálltunk, így most kihagytuk ezt a remek helyen lévő pihenőt.

A piros kereszten indultunk tovább ...

... a Rókavölgyi úton, ...

... a Pannonhalmi-dombságban, ...

... löszmélyúton.

Errefelé már telepítettek a fenyők.

A bemutató útvonal újabb állomása a homokos-löszös talajú tisztások védett növényeit ismerteti.

A Pannonhalmi-dombság három vonulata közül a Csanak a leghosszabb, legszélesebb és legmagasabb.

Először pillantottuk meg a végállomásunkat.

A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 1992-ben létesült 7000 hektáron, a száraz homokpusztáktól a mocsaras élőhelyekig őrzi a sokszínű élővilágot.

A Likas-horgon leereszkedve tárult elénk Ravazd község látképe. Az utcai kútnál vízvételezés, mert a bakonyszentlászlói készlet alaposan megcsappant.

Sajnos, időnkbe és lábunkba nem fértek bele ezek a látnivalók: a Csóka-hegyi kilátó (bár azt olvastam róla, hogy magánkézben van és nem biztonságos), a IV. Béla-forrás, a Sólymos Szilveszter-kilátó és a Szent Villebald templom rekonstruált alapja.

Az általános iskola falán is megemlékeznek a névadó IV. Béláról, aki 1241-ben megpihent a forrásnál.

A Szent Márton római katolikus templom ...

... 1774-ben épült, de később átalakították empire stílusban.

Emléktábla 1870-ből.

Az I. világháború ...

... és a II. világháború ravazdi áldozatainak névsora.

 A templom előtti kőkereszt 1903-ból (Réthy Gyula). Itt tartottunk ebédszünetet.

Ravazd házai a Pannonhalmi-völgyben.

Kereszt a szőlők között.

Ismét a célállomásunk ...

... a Fenyős-tetőről.

A Pannonhalma nevű vonulat.

Visszatekintés a Sólymos Szilveszter-kilátó felé.

Ennek a képnek a jobb szélén pedig a Boldog Mór-kilátó emelkedik.

Bár a leírás, amit kaptunk, még zárt kapunál is bátorít minket a szőlőskerten való áthaladásra, mi tiszteletben tartottuk a magánterületet.

Így maradt a forgalmas 82-es út.

Amikor úgy érzed, nem akar közelebb kerülni.

A főút után dűlőúton haladtunk.

A Pándzsa.

A Csanak nevű vonulat két 300 méter feletti csúcsa: Lila-hegy és Hegyesmagas.

Gondozatlan kertek alatt értünk be Pannonhalmára.

A Várhegy a Millenniumi emlékművel, a Boldogasszony-kápolnával, a Boldog Mór-kilátóval és alatta a Lombkorona tanösvénnyel.

A Bencés Főapátság a sportpályák felől.

Ismét tiszteletünket tettük a Pápai emlékkeresztnél, amit II. János Pál pápa 1996-os pannonhalmi látogatásának 10. évfordulója alkalmából állítottak.

Tavaly a Kisfaludy utcában álló Fazekas vendégház és műhely előtt találkoztunk Horváth György keramikus mesterrel, s kaptunk tőle ajándékot.

Pannonhalma központja. Néhány látnivalóról tavaly már készült felvétel, amit itt és itt megtekinthet.

Szent Márton vára kis erődjének bástyafal maradványán a II. világháború áldozatainak névsora.

Az előtte álló egyik kopjafa az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, ...

... a másik II. János Pál pápa látogatásának állít emléket.

Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát emlékköve, amit 2001-ben avattak fel és bronz domborművét Horváth György készítette.

A római katolikus Gyümölcsoltó Boldogasszony templom alapjai a 12. századból valók, 1734-ben és 1880-ban átalakították, jelenlegi formáját az 1970-es években nyerte el. Ismét remek szállásunk volt az új ágyakon a templom melletti Boldogasszony Házban.

 A templom falán az I. világháború áldozatainak névsora.

Még egy emlék a pápai látogatásról.

Az apátsághoz vezető lépcsősor melletti 1810-es kereszt. Mivel egy évvel ezelőtt a viharos időjárás miatt a szakasz végén loholni kellett, terveztem annak befejezését.

2000-ben állították ide Szent István szobrát, ami Török Richárd alkotása.

Erről a kápolnáról nem találtam információt.

A magyar honfoglalás ezredik évfordulójára 1896-ban emelt hét millenniumi emlékmű egyike. A timpanon domborműve két ifjú által közrefogott országcímert ábrázol (Bezerédi Gyula).

Az ajtókeret domborművén Hungáriát megszemélyesítő allegorikus nőalak látható, jobbján ereit szimbolikus értelemben megnyitó, térdelő magyar harcossal, a másik oldalán a gyermekét felemelő anya figurájával.

A Szentmártoni hívek emlékére.

A római katolikus Boldogasszony-kápolna 1714-25 között épült barokk stílusban, eredetileg plébániatemplomnak. Homlokzatát 1865-ben romantikus stílusban megújították. A templom alatti kripta a mai napig a szerzetesek temetkezőhelye. A Kálvária barokk stílusban készült 1724-ben.

 Mert különben leesnének a dombról...

Újdonság is fogadott tavalyhoz képest: 2018-ban adták át a Pannonhalmi lombkorona tanösvényt, ami halat formáz mint keresztény szimbólumot. Megvalósításakor azokra is gondoltak, akik a kilátóba már nem tudják felküzdeni magukat.

A 80 m hosszú, legmagasabb pontján 14 m-es sétány a Pannonhalmi-dombságra nyújt kilátást, táblái a környék látnivalóira hívják fel a figyelmet.

Pannonhalma.

Az 1783-ban épült barokk egykori apátsági magtár felújítása kulturális célokra megtörtént, de maradt még hasznosításra váró a majorsági épületegyüttesből.

A Pannonhalmi-dombság csanaki vonulata, Ravazd, a Pándzsa völgye és víztározói.

A pannonhalmi vonulat része a Szent Imre-hegy, amin a Millenniumi emlékmű áll. Fehér Ipoly főapát emeltette hazánk fennállásának ezeréves évfordulójának emlékére és Szent Imre herceg tiszteletére. 2018-ban egy tető és fal nélküli ellipszis alkú Erdei kápolna is épült a tisztáson betonoltárral.

 Tavaly nem sikerült, idén bevettem a 257 méteren lévő megújult, 2012-ben átadott 20 méter magas Boldog Mór kilátót.

Pannonhalma és a Lombkorona tanösvény.

 A Szent Imre-hegy.

Alant Pannonhalma, mögötte a tavalyi útvonalunk részeként Écs és a Pannonhalmi-dombság csanaki vonulata. Akkor nem mertünk felmászni a Lila-hegyen (312 m) 1977-ben felállított vasbeton geodéziai mérőtoronyra, de 2018-ban faburkolatot kapott és átalakították kilátóvá. Mellette a Hegyesmagas (306 m) adótornyai.

 A Boldogasszony-kápolna.

Pázmándfalu római katolikus Szent András apostol temploma (balra) és református temploma, a háttérben a Kisalföld szélkerekei.

 Nyalka és a Kisboldogasszony római katolikus temploma.

 A Pannonhalmi-dombság azonos nevű vonulata, a háttérben a Bakony ...

 ... és legmagasabb csúcsa, a Kőris-hegy.

A Pannonhalmi Főapátság, ...

 ... ami hihetetlen, de megint menedékké vált az esőben.

 A főapátság 13. századi késő román - kora gótikus bazilikáját veszi körül a monostor épülete a 15. századi Mátyás-korabeli kerengővel, a 18. századi barokk lakórésszel és a 19. századi klasszicista könyvtárral. A Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996-tól a Világörökség része.

 Az eső miatt nem tudtam körbesétálni az arborétumot, csak pár fotó erejéig. Az apátsággal szembeni keleti bejáratnál van egy kilátóterasz, illetve a mészkőpillér tetején az apátság bronz domborműve tapintható meg. A vörös kőlapon Anonymus sorai olvashatóak a Gesta Hungarorumból.

Az apátsággal egyidős egykori kolostorkert helyén hozták létre az arborétumot a 19. század elején.

Szeder Fábián bencés szerzetes az 1840-es években alakította ki az arborétum mai angolkert formáját.

A mára már 420-féle fás növénnyel büszkélkedő arborétumot 1963-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Ide a keleti oldalra a Kárpáti-, Pannóniai- és Nyugat-Balkáni flóratartomány növényeit telepítették.

Pihenőhely faragott oszloppal.

Ismét jó emlékekkel hagytuk el Pannonhalmát, annyira szép volt ez az útvonal (110 km papíron), hogy még kevésnek is éreztük az öt napot.